Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-26 / 48. szám
PROTESTÁNS THAZI ES SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL: Mária-utca 10-ik szám, első emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: \ Helyben házhozhordással és vidékre postai kül\ déssel félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizets hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a \ kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: < 4 hasábos petit sor többszöri beiktata\ sánál 5 kr., egyszeriért 7 krajcár sorja. Bélyegdij külön 30 kr. Az orthodoxia és az uj irány. Mióta az u j irány bajaokai, tanrendszerüket az elmélet teréről, a practicus élet mezejére vitték át, és vallási társulatok, egyletek alakítása által iparkodnak eszméiknek,hitelveiknek érvényt, diadalt szerezni; mióta a szabad eszmék apostolai határozott állást kezdenek elfoglalni az előrehaladt kor szelleme által régen túlszárnyalt egyházi tantételek s intézmények ellenében ; azóta társas köreinkben nem egyszer veti fel magát azon kérdés : hogy az orthodoxia positiv tantételeit minemű uj doctrinákkal fogja helyettesíteni az uj theologiai irányzat; mit fog szólni majd a nagyszerű átalakulás ké: déséhez a nép, mely a hagyományos tantételekhez állhatatosan ragaszkodik, s csakis ezen tanrendszer hirdetőinek igért és fog adni fizetést? Azok, kik e kérdést igen gyakorta fölvetik, azon gondolat által vezéreltetnek, hogy az ősrégi hitelvek s tanvélemények korszerű javitgatása, vagy csak uj alakba öntése is, egyértelmű a rombolással; ahonnan előre látják, hogy a régi tantótelek ódon tisztes épülete mint fog recsegve összeomolni, a reformeszméknek zugó szélvészei között. Nevetséges, puszta képzelemszülte agyrémlátás. Igenis, lehetaek olyanok az uj irány párthivei kőzött, kik a reformeszméket csak ajkaikon hordozzák, kik a vallás lényegébe behatolni nem képesek; kik az erlölcsi világrend célja, fenátllása érdekei felől magoknak tiszta fogalmat alkotni nem birnak ; megengedjük, hogy ilyenek vannak, lehetnek : de ezek után mérlegelni egy reformmozgalom célját, irányát, horderojét egyáltalában nein szabad. A hitelvek s tanvélemények javitása, tisztitása, korántsem egyértelmű a rombolással. Szellemvilágunk légkörének a hit épen olyan alkáteleme, mint a tudás bármely ága; és ha például a természettani ismeretek körében megengedtetik a szabad vizsgálódás : bizony hittani ismereteink szempontjából sem állhat a dolog különben, A kik ez elvet tagadják, mely nélkül pedig valamint természet-, ugy vailáslulomány sem képzelhető, azok mlr, meghiszem, pusztító viharok keletkezését látják minden gyenge fuvalom lebbonésóben, és az uj irány embereit ugy nézik, mint csendes hitviláguk nyugodt légkörének nyughatatlan felzavaróit, egy kitörendő zivatar vészmadarait. Rombolás! — Mit tesz ez: rombolni? — Halomra dönteni mindazt, mit az emberi szellem, a századok folyamában nemesnek, jónak, szentnek é igaznak lenni megismert; kitépni a vallásos hit égi virágát a kebelből; bezárni a kegyeletek templomát; tabula rását csinálni az egész vallás-erkölcsi életből; a vallás örök igazságainak romjain, gunyhahoták között tűzni ki a nihilismus szellemének gyász* lobogóját; — szóval, nem hinni istent; nem hinni halhatatlanságot; nem hinni erkölcsi világrendet; uralni az anyagelviség világnézletét; oltárt emelni az önzésnek ; lábbal tapodni a jog, igazság és szabadság szent vetéseit: ez már azután rombolás; és ha a protestáns egylet ily célok valósítása végett alakult volna meg, akkor azonnal jogosultaknak mondanók az orthodoxia vészharang-kongatásait. De a dolog, szerencsére nem igy áll. A protestáns egylet nem azért alakult meg, hogy romboljon, avagy uj vallást kezdeményezzen ; sem azért, hogy mesterségesen kigondolt hitelveknek egy egészen uj rendszerét aggassa a jámbor lelkekre : hanem megalakításának célja az, hogy a vallás szent eszméjét eredeti fényében és tisztaságában helyreállítsa ; az erkölcsi világrend magas érdekei iránt a lelkesültség szent tüzét lángra lobbantsa ; a keresztyénség legszentebb aspirátiéit: az egyenlőség, testvériség, szabadság 95