Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-19 / 47. szám

SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL: Mária-utca 10-ik szám, első emelet. PROTESTÁNS S ISKOLAI LAP ELOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és vidékre postai küldéssel félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIKDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 krajcár sorja. Bélyegdij külön 30 kr. Felhívása magyar országi prolcstaiisegylet tagjaihoz. Kedves tagtársak ! Az egy év előtt kezdeményezett egyházi reformegyleti mozgalom élénk figyelmet ébresztett hazánknak nemcsak protestáns, hanem más vallású lakosaiban is, s a jelentékeny számú csatlakozások által az uj egylet annyira erősödött, hogy első indítványozói lehetségesnek tartották az alakító közgyűlést folyó évi október 3 dikára Pestre összehivni, és ezen az egylet jövő sorsát annak összes tagjai kezébe letenni. Nevezett közgyűlésen reíormegyletünk megállapította alapszabályait, s véglegesen megalakult „Magyarországi protestansegylet" név alatt. A mozgalom kiindulási pontja azon általános tapasztalat volt, hogy a vallás-erkölcsi élet népünkben meglankadt, s a közöny és hidegség a vallási intézmények iránt naponként nagyobbodó kiterjedést vesz. Ebből, valamint az egyes ember lelkében, ugy az egész társadalom életében is ellentétek és szakadások fejlődnek ki, s társadalmi viszonyaink nem egy betegsége áll a terjedő vallási hidegséggel oly szoros összeköttetésben, hogy c?ak is akkor szüntethető meg, ha egész népünk mindenik osztályában a vallás erkölcsi élet felébresztése, megujulása eszközöltetik. E szempontból a megalakult protestansegylet a keresztyénség ere eti alapjával ás egész történelmi fejlődésével szoros összeköttetésien

, célul tűzte „a valláserkölcsi életnek Jézus szellemében és az összes mivelődéssel öszhangzásban való megújulására törekedni.* Céljából kitűnik, hogy nem akar uj felekezetet alakitni, hanem megujult vallásos-erkölcsi életet; s épen azért nem is alkotott uj dogmákat, azon erős meggyőződésben, hogy a keresztyénség súlypontját nem egrik vagy másik dogmatikai rendszer alkotja, hanem azon vallás-erkölcsi életközösség, mely Jézus életében és az ő örökkévaló evangéliumában nyilvánult. E körben jogositottnak ismer el a vallási téren is minden komoly és erkölcsi irányú tudományos kutatást, mely a történeti fejlődés folyamában, az igazságra törekvés utján létre jött, ha őszinte, és nem törekszik kizárólagos uralomra. Sőt tehetsége szerint igyekezni fog előmozdítani a tudományos kutatást a vallásban, a vallástudományi irodalomnak az eddiginél nagyobb mérvű felkarolása és támogatása által. Ilyen magasztos célok többé nem egyik vagy másik felekezet magánügyei, hanem összes társadalmunk közös érdekei, s épen azért alapszabá'yaink 8-ik poütja értelmében: „az egylet tagja lehet a magyar királyságnak minden lakosa, ki a fennebb kijelölt célok előmozdítására közreműködni kész.* Egyletünkből hittani meggyőződései által senki kizárva nincs, ha szabadságot enged másoknak az övétől eltérő meggyőződésben élni és munkálkodni isten országa terjesztésén. Csak az zárja ki innen önmagát, ki a bágyadt vallás-erkölcsi élet megujulását, a szabad vizsgálódást, az egyház-kormányzásban a képviseleti elv érvényűlését, a humanismus terjedését, a különböző felekezetek tagjai közt a kölcsönös szeretet előmozdítását, s átalában a nép értelmi, erkölcsi és vallásos fejlődésének elősegítését, melyek együttvéve képezik a protestansegylet célját, szükségtelen vagy káros törekvéseknek tekinti. Bátran és önérzettel hivatkozunk hazánk összes po!gárainak józan eszére és lelkiismeretére, hogy eélunk szent és nemes, hogy törekvésünk: a valláserkölcsi élet megújítása, társadalmi életünk épségét, egészségét fogja eredményezni! Különösen bizalommal fordulunk önökhöz kedves 93