Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-12 / 46. szám

ditson el tőlünk minden félremagyarázó ítéletet, midőn alázatosan indítványozzuk, hogy 1. a békés-bánáti egyházmegyei közgyűlés tegye tanácskozása tárgyává a főlebb érintett bajokat, s a mennyiben azok orvoslását sürgősnek és statutumok által kivihetőnek ismerné el, annyiban ez iránt legközelebb alakilag is szerkesztendő indítványt terjeszszen a főt. egyházkerületi közgyűlés elé; mely tanácskozás alkalmával a mi ide vonatkozó nézeteinket, illetőleg javaslatainkat képviselőink a részletekben is elő fogják adni ; 2. ugyanazon indokok alapján a békés-bánáti egyházmegye a maga kebelében határozat, a kerület többi megyéiben pedig fölhívás által hasson oda, miszerint ugy az egyházmegyék, mint egyházközségek állandóan küldjenek képviselőket a közgyűlésekre és pedig ugy, hogy azoknak a közdolgokban cselekvő részvétele, közvetlen és beható tapasztalataik folytán küldőik mindenkor hű és kimerítő ismerettel bírhassanak a közállapotok felől, s hogy azoknak közvetítésével a vidék és középpont között a viszonyosság és kölcsönösség éltetőbb s üdvösebb, az összefüggés pedig szilárdabb legyen. Kelt H.-M.-Vásárhelyen, az 1871. október 22-ikén tartott gyűlésünkből. A Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlésnek kész szolgái Szeremlei Samu, h. lelkészelnök. Kovács Ferenc, főgondnok. Göőz István, ^^ jegyző. HttllOldi egyház és iskola. * A bajor közoktatási minister, mint Münchenből irják, a napokban Berlinbe ment, miből azt következtetik, hogy a német birodalmi kormány együttesen akar föllépni a bajor ministeriummal az ultramontanismus ellen. * Wiesbadenben nov. 1-sejéii nagy katholikus népgyűlés tartatott, mely azt határozta, miszerint a parlamenthez kérvény intéztessék a következő ügyekben: 1) Hogy a csalhatatlanság által alapjaiban megváltozott római egyház viszonyát a német államokhoz megvizsgálja s ezen viszonyt megszakítsa. 2) Hogy a vallásfelekezetek önállóságának elve szerint a német egyháznak is önálló szervezetet és igazgatást adjon. 3) Hogy törvényeket hozzon, melyek a testületi jogok megszerzését és elvesztését, a polgári házasságot s a polgári anyakönyveket elrendelik. 4) Hogy az állam főfelügyeleti joga az egyház és hitfelekezetek felett szigorúan gyakoroltassák, s főleg a jezsuita rend ellen szigorú eljárás intéztessék. * A müncheni érsek jelenleg körutat tesz Bajorországban, hogy ama papokat, kik a cialhatlanság dogmáját nem fogadják el, excommunicálja. György érsek e szerint megjelent Lautenhausenben és Kiefersfelden is, egyházi átok alá veendő az ottani plébánosokat. Ez utóbbi helyen azonban az excommunicatio tragikomikus jelenettel végződött. Bernárd, az átokkal sújtott plébános, az összegyűlt hivek éljenzése közt, egyházi öltözetben, fölment a templom külső falán lévő kőszószékbe, s nemcsak nyilvánosan tiltakozott az ellene elkövetett egyházi erőszakos tény ellen, hanem az érsek jelenlétében bátran kimondá, hogy épen György érsek szegi meg az efféle eljárás által azon esküt, melyet az államalkotmányra tett. A plébános kijelenté, hogy továbbra is végezni fogja papi teendőit, hiven az államnak és egyháznak tett esküjéhez. A jelenvolt érsek pedig nem juthatván szóhoz, kudarccal távozott, ugy szintén az újonnan kiküldött plébános is, kit a nép gúnnyal illetett. * A pápa — egy ujabb távirat szerint —"a Vatikánban egyetemet szándékozik felállitani. A „Journal Capitale" a pápa súlyos betegségéről ertesit, melynek következtében a bibornokok attól tartanak, hogy az ujabb pápaválasztásra Németország befolyást gyakorolna. * Paris. A nemrég megjelent „SárgaköDyv" több érdekes okmányt tartalmaz „Róma és a francia köztársaság" cimtt rovatában. Különösen érdekes Harcourtnak egy sürgönye, melyben jelenti, hogy Thiers óhaját az egyház jólléte és a szentség prosperitása iránt kifejezte és köszönetet mondott a pápának Franciaország irányában tanúsított rokonszenvéért. Továbbá a pápának egy nyilatkozata Olaszország kormánya felől, mely a legnagyobb mérséklettől van áthatva, s melyben a pápa elismeri, hogy az ő souvairainitása jelenleg nem kívánatos. Csak egy kis hajlékot kiván ő — úgymond — a földön; ha a pápai államok visszaadásával megkínálnák, ő visszautasitná azokat. Mind addig azonban, mig ama kis hajlékot nem birja, pápai működését szellemi teljességgel nem folytathatja. * a pommerni prot. egylet, Schiffmann lelkész indítványára, közelébb tartá első gyűlését. A megnyitó beszédet W o 11 e r s lelkész tartotta, azután Baumgarten tanár értekezett a német egyházat fenyegető veszélyekről s ezen veszélyek mikénti elhárításáról. A gyűlés legérdekesebb tárgyát azonban E c c iu s n a k egy az egyházi önállóság létesítésére és ezzel összefüggőleg egy uj egyházalkotmányra vonatkozó javaslata képezé, a melyet a jelenvoltak egyhangúlag határozattá emeltek. * A francia protestáns papság, írja a „ M. U " szám szerint 135-en, Nimesben értekezletet tartott s ez alkalommal a következő határozatot hozta: „Franciaország evangelikus nemzeti értekezlete tekintve azt, hogy 92*