Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-29 / 5. szám
találtatott iskolában, addig a nagyobb városokban az arány sokkal kegvezőtlenebb. Szabadka, mely oly népes mint Brünn. 70°/0 -kot, Debrecen, mely lakosai a polgári iskolák száraára 45 uj tantermet e's 54 uj tanítói állomást kellene felállítani. Mindent összevéve tehát: Debrecenben csak a református gyermekek számára, a következő néhány év alatt 112 tantermet és 98 uj tanítói állomást kellene felállítani. A város anyagi erejét nagyon jól ismerő férfiak azt állítják, hogy ez a legnagyobb erőfeszítés s a legjobb igyekezett mellett is merő képtelenség." (Figyelmező 72. 1.) Nem szólottunk volna e számvetéshez, ha Révész azt is érvül nem használta volna fel a törvény népszeriitlenitésére, s ha hozzá nem tette volna, hogy „kisebb-nagyobb mértékben a Debrecenéhez hasonló helyzetben lesznek mindazon községek, a melyekben a lelkek száma megütvén az 5000-et, vagy felsőbb népiskolát vagy polgári iskolát tartoznak állítani a törvény értelmében" stb. — Így azonban kénytelenek vagyunk kimutatni felőle, hogy az fele részben a törvény félre magyarázásán alapszik, fele részben pedig Révész részéről, ki azt nyilvánitá, hogy „ha rajtam állana oda törekedném, hogy Debrecen városában, illetőleg a debreceni reformált egy házban tiz év a latt azon állapotban legyen a népiskolák ügye, a melyben az jelenleg Zürich városában van." (Figy 180.), nem csekély inconsequentiát foglal magában. A törvényből senki sem magyarázhatja azt a rémületességet ki, hogy Debrecen „a polgári iskola számára 45 uj tantermet 54 uj tanítói állomást kellene fel. állítani." Hogy e számokhoz mikép juthatott a tudós szerző, nem vagyok képes kitalálni, de világos, hogy ily roppant mennyiségit polgári iskolai tanulót, a mennyit az 54 tanitó föltételez (54x80=4320) csak a kérdéses tanfolyam kötelezettsége alapján lehet fölvenni. E fölvétel azonban bibás, mert a törvény a tankötelezettségre nézve csak azt határozza, hogy az a 6—12 s illetőleg a 15-dik -évig tart mely időközt a szülék többsége Debrecenben is hihetőleg ugy fogja felhasználni, hogy 6—12 évig az elemi mindennapi 12—15 évig pedig az ismétlő iskolába küldi gyermekeit, mely utóbbiban nyáron 2, télen 5 órát tanulnak hetenként. A polgári- valamint a felsőbb népiskola pedig állíttatik azoknak, kik azt önként kívánják fel" * használni. S ugy véljük, hogy ezek száma nem fog igénybe venni „45 u j tantermet és 54 uj tanítói állomás t." Tekintve, hogy az egyházkerület által Debrecenben eddig fentartott polgári iskola mily mérvű látogatásnak örvendett, bátran kimondhatjuk, hogy Debrecennek, ha a polgári iskola minden osztályát ki akarja állítani, a mire különben, ha vagyoni elégtelenségét kimutatja, nem lesz kötelezve, 6 fi és 4 lány, összesen 10 t anitónál s ugyanannyi tanszobánál többre nincs szüksége, s ezzel nemcsak a református, hanem minden felekezeti lakosság polgáriskolai igényei még sok időkön át bőven kielégítve leendnek. És most, föltéve már a mit Révész Imre föltesz, hogy az elemi iskola 5- és 6-ik osztályaiban a létszám akkor is 900—900 marad, midőn azokat a polgári iskolába átlépett tanulók mind odahagyták, s föltéve e szerint, hogy a mindennapi iskolások számára csakugyan 67 ujtantermet s 44 uj tanítói állomást kell létesíteni, hogy annál fogva az eddigi meglevő elemi 23 tanszobával s 25 tanítóval mint szintén a polgáriiskola számára előállítandó 10 tanterem és 10 oktatóval együtt a debreceni reformátusoknak összesen 100 tanszobára és 77 tanítóra lenne szükségük : bátorkodunk kérdeni mi kifogása lehet ez ellen Révésznek, ki Debrecent iskolai tekintetben ugy ohajtá reformálni, a mint a példányul felvett Zürich város viszonyai diktálják. Zűrichvárosban, akár az utóbbi 2 évről megjelent hív. táblázatokat a (Yerband. der Schulsyn. függelékében), számára nézve Bázelhez fogható, 58°/o-kot, P o z s o n y, hol annyian laknak mint Augsburgban 547o-kot, Kecskemét, mely népességre nézve Genffel versenyez, szintén 54°/<>-kot, Nagy-Kőrös, hol a lelkek száma annyi mint Góthában 53°/o-kot, Szeged, mely Gratz-cal egyenlő, 50%-kot mutat fel az iskolába nem járó s tanköteles korú gyermekek közül. ítélje meg bárki is, hogy ily állapotban lehet-e a mi nagy községeink értelmességére és műveltségi hajlamaira annyit bizni, mint a velők egyforma nagyságú külföldi városokra ? S nem inkább azt kell-e mondanunk számos alföldi nagy községeinkről, melyek, volt példa rá nem egy, hogy rendezett tanácsaikról is önként lemondtak, hogy ezek .még azon a fejlettségi fokon vannak, hol az önkormányzatjog becsét alig ismerik sőt nyilvánosan szükségét érzik, a gazdának ? Hagy_ junk fel azért oly szabadság és önállóság sürgetésével, melyre még meg nem értünk, melynek verő fényében és kisértetei közt megállani, ugy nem tudnánk. A szabadság szerintem is az élet egyik fő kincse. De a hol egyesek és községek e szabadságot méltóan felhasználni nem tudják, véleményen szerint korlátok közé kell azt fogúi, hogy az állami élet s ezzel együtt a nemzeti szabadság, mely mindennél előbbvaló, el ne bukjék. Végül, ha a nagyobb községek iskolai privilegizált önállóságát akarjuk sürgetni, ne hivatkozzunk „a magyar prot. egyház demokratikus alapokon nyugvó alkotmányára sem, a melyakár az 1870-re szóló költségvetést (közli Molnár Aladár a „Népt. Lapja" 1870. 49. sz.) nézegessük, összesen mintegy 60 néptanítót találunk 20,000 népesség mellett, s innét az folyik, hogy a 37,000 reform, lakossal bíró Debrecenben nem 77, hanem 111 tanítót s ugyanannyi tanszobát kell előállitania, tehát sokkal többet, mint a mennyit a törvény kíván, melynek követeléseit Révész sokalja. A törvény azon igényét, hogy 60 gyermekre építtessék egy tanszoba, mi is helytelennek tartjuk s egyszersmint összeférhetlennek azon intézkedésével, hogy egy-egy tanitó 80 gyermeket taníthat. Mert minek több tanszoba, mint a hány a tanitó ? Ez ellentétes és képtelenségekre vezető .határozatot különben már a törvénytárgyában a községek számára kiadott „Miniszteri utasítás" 13. §.) észrevette* a mennyiben ugy rendelkezik, hogy egy ujonan épiteudő tanszobára 80 gyermeket kell számítani. S ha Debrecen ehhez tartja magát' akkor neki „a következő'néhány év alatt nem 112 uj tantermet ós 98 uj tanítói állomást" hanem legfölebb csak 54 uj tanszobát s ugyanannyi tanítóságot kell előállitania, mit a város ós a lakosság anyagi ereje talán már könnyebben megbírhat S ha Debrecen saját népnevelése érdekében ennyit megtesz, akkor eleget teend ugyan a törvény igényeinek, s utóiérendi azon falvakat, melyek az ő környezetében ezelőtt erejökhöz és népességökhöz képest virágzóbb népnevelést mutattak fel mint ő, de. azt hiszem, hogy 10 év alatt nem fog arra a magaslatra emelkedhetni, melyre a méltán dicsőitett s példány képnek is helyesen elválasztott Zürich összes tár sadalmának lángoló buzgalma mellett is 40 év alatt (1830—1870.) volt képes eljuthatni, legkevésbé fog pedig emelkedhetni oly elvek vezérlete alatt, melyek az országos lendület ellenében a zavart és a visszahatást képviselik. E felvilágosítással tartozni véltünk, nem Debrecennek, mely uek arra aligha van szüksége, hanem az igazságnak ós a népiskolai törvénynek, mely e ponton súlyosan volt megtámadva, s azon nagyobb községeknek, melyeket Révész a felsőbb nép- és polgári iskoláktól a köztudomás szerint gazdag Debrecenre néző feladat megbirhatatlansága által elijeszteni akar.
