Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-12 / 46. szám
római méreg, politikai egységünk csak összefoldozott darabmunka ; és ba nem küzdetik ki njra a ker. lelkiismeret szabadsága, folyvást biányzani fog az erkölcsi alaperő, mely a politikai szabadságformákat az életbe átültetni képes. Szeretett testvérek a Krisztusban! A prot. észak távolából mélyen megindult szivvel köszöntelek titeket; német származásunk közös vérére, mely ereinkben foly, a sz. keresztség vizére, mely az atya, fiu és sz. lélek nevében fejünkre öntetett, kérlek titeket: készüljetek Róma gyalázatos láncait széttörni, vessetek ki elmétekből mindent, mi berniünket egymástól elválaszt, fontoljátok meg, lekiismeretetek előtt testvéri szózatomat, és ba ez visszhangra talál lelkiismeretetekben, akkor „ne tanácskozzatok a testtel és vérrel," (Galat. 1. 16), hanem midőn közösen nyujtjuk felétek jobbunkat, fogadjátok el, és isten nevében kezdjük el az egyesülést. Szászi Istv án, reform, lelkész. Könyvismertetés. Egyetemes földirat középtanodai használatra. Irta Ribáry Ferenc. Pest, 1871. (Vég e.) 58. §. P á r i s. Leirása után sz. nem ismeri autopsiából, különben nem mondta volna, hogy Vendöme tere a legszebb, mert a Place de la Concorde az, ugy szintén az Arc triomphe de l'étoile; a luxembourgi palota fölémlitése nem maradt volna el. Hát a bois de Boulogne, a squarrok ? Végül a Pére la chaisi temető is megérdemel emlitést. Versaillesban megemlitendő a történeti muzeum, aztán a páratlan szépségű szökőkutak is. 137. 1. Rouen érsekséggel; Havre de Grace nem a legfontosabb tengeri keresk. városa Franciaországnak, mert Marseille az. Dunkerque itt francia, előbb a 134 1. német elnevezése alatt fordul elő. A tanulót zavarba hozhatná. Rheims érsekséggel, Lyon is. Végül Monaco, Corsica területe és lak. száma ki lett volna teendő, különben a közős számösszegben benfoglaltatnak. 61. §. Orosz birodalom és Lengyelország. Miért szerepel e §. cimében megkülönböztetve a második ország, miután most már csakugyan Finis Poloniae. Sz. a 158 1. maga is mondja: Lengyelország, az ujabb időben (1868) egészen a birodalomba olvasztatott s önálló közigazgatása megszűnt. Finnland nagyhercegség bir még vele s területre is három akkora, de kevesebb népességgel. 149. 1. Oroszország összes európai területe sz. szerint 100 ez. • mtf; hát ázsiai birtokaival mennyit tesz ? nincs megmondva, holott eddig több országnál meg volt. 151. 1. kimaradt a Duna Piuth mellékfolyóval; Szt.-Pétervárott megemlitendő N. Péter, Sándor cár szobra és a császári szőnyeggyár. Gyárakról általán semmi emlités. 58.1. Lublint nem mondhatjuk Lublyónak, ez a szepességi város volna. Oesel, Aland szigetek sehol sem említtetnek ; a vajgáci sziget, Nowaja Szemlja stb. bizonyára Ázsiában fognak előfordulni. 63. §. Török b i r o d. Halárországai közül kimaradt Oroszország ; 160 1. D r i n a helyett teendő D r i n vagy D r i u o, mert amaz a Szávába és nem az ádriai tengerbe szakad; 161 1. a Zinzárok vagyis Rumunik nem említtetnek; 162. 1. mák, rizs stb. kimaradt; a török szőnyegek- ós a kordovánbőrről kétszer van szó; 162. 1. Konstantinápoly a hn. szoros mellett (thrák Bosporus),— ez utána teendő; 164. 1. Candia és a Sporádok területét nem tudjuk meg; terményeiből is semmit (pl. szt. Jánoskenyér, olaj, méz stb.) ; 167. 1. Drína az országnak nem keleti, hanem nyugati határán ömlik a Szávába. U. o. Szerbiáról mondatik, hogy 1815-ben kivivta önállóságát a portától, de az nincs megemlítve, hogy azért adóköteles, miből a tanuló könnyen azt következtethetné,hogy tehát nem adókötelezettje a portának ; 168. 1. Montenegrónál a 3 idegen nyelvű elnevezés mellé elfért volna a magyar is, t, i. Fekete hegység. Törökországról sincs megmondva, hogy Ázsiában és Afrikában is vannak jelentős birtokai. 65. §. Görögország. A görögországi szigetek (pl. ióni) területe nincs megemlítve. Sajtó és egyéb hibák. Tyrheni-Tyrrheni, Bosphorus-Boeporus (7 1.) ; Gallicia-Galicia, Peloponesus-Peloponnesus (7.); britt-brit; Pozsonyból-Pozsonytól (13.); olcsó pénzt nyújtanak (24 1.); I. osztályában (43 1.); a végrehajtó hatalmát (45 1.); Szakolc-Szakolca (46 1.); Sz ikes-Fehérvármegye ! (47.) ; Thornwaldnen ? (54.)' orvolását-orvoslását (54. 1.); gazdadag (76); Würtenberg-Württemberg (77.); szakgatott-szaggatott (114); Thenize-Thames ejtsd Tems (116. 1. és többször); tengertulitengerentuli (128) '; minteg-mintegy (134); a betű kétszer áll (137.); lengelek-lengyelek (152); lapok-lappok (153); nevezettességei (156); Ingermanland két n-nel (156); Porta Trojana-Trajana (160); Szófia-Zsófia (164); Felostás (170). A cz-től, c helyett sem szokott el még szerző-Az idegen földrajzi hely stb. nevek kiejtése és helyes olvastatásának rövidke szótára helyén volna bármely földrajzi tankönyv végén. Szerző ur bizonyára nem veendi rosz néven, hogy könyvét illetőleg, itt-ott előállottunk kifogásinkkal. Mint földrajzíró legjobban ő tudja, hogy ez is egyike azon tárgyaknak, melyek az egyéni fölfogásnak, nézetkülönbségnek tág teret nyújtanak. Óhajtjuk, mikép könyvének jelesságe a szakértő tanárok figyelmét mi hamarább magára vonja, hogy iskoláinkba tankönyvül mielőbb behozassék. Megjelent Pesten, Hotfmann és Molnár akad. könyvkereskedésében. Ára a csinos kiállítású könyvnek 80 krajcár. KadlecsikRikárd.