Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-12 / 46. szám

római méreg, politikai egységünk csak összefoldozott darabmunka ; és ba nem küzdetik ki njra a ker. lelki­ismeret szabadsága, folyvást biányzani fog az erkölcsi alaperő, mely a politikai szabadságformákat az életbe átültetni képes. Szeretett testvérek a Krisztusban! A prot. észak távolából mélyen megindult szivvel köszöntelek titeket; német származásunk közös vérére, mely ereinkben foly, a sz. keresztség vizére, mely az atya, fiu és sz. lélek nevében fejünkre öntetett, kérlek titeket: készüljetek Róma gyalázatos láncait széttörni, vessetek ki elmétek­ből mindent, mi berniünket egymástól elválaszt, fontol­játok meg, lekiismeretetek előtt testvéri szózatomat, és ba ez visszhangra talál lelkiismeretetekben, akkor „ne tanácskozzatok a testtel és vérrel," (Galat. 1. 16), hanem midőn közösen nyujtjuk felétek jobbunkat, fo­gadjátok el, és isten nevében kezdjük el az egyesülést. Szászi Istv án, reform, lelkész. Könyvismertetés. Egyetemes földirat középtanodai hasz­nálatra. Irta Ribáry Ferenc. Pest, 1871. (Vég e.) 58. §. P á r i s. Leirása után sz. nem ismeri auto­psiából, különben nem mondta volna, hogy Vendöme tere a legszebb, mert a Place de la Concorde az, ugy szintén az Arc triomphe de l'étoile; a luxembourgi palota fölém­litése nem maradt volna el. Hát a bois de Boulogne, a squarrok ? Végül a Pére la chaisi temető is megérdemel emlitést. Versaillesban megemlitendő a történeti muzeum, aztán a páratlan szépségű szökőkutak is. 137. 1. Rouen érsekséggel; Havre de Grace nem a legfontosabb tengeri keresk. városa Franciaországnak, mert Marseille az. Dunkerque itt francia, előbb a 134 1. német elnevezése alatt fordul elő. A tanulót zavarba hozhatná. Rheims érsekséggel, Lyon is. Végül Monaco, Corsica területe és lak. száma ki lett volna teendő, különben a közős számösszegben benfoglaltatnak. 61. §. Orosz birodalom és Lengyel­ország. Miért szerepel e §. cimében megkülönböztetve a második ország, miután most már csakugyan Finis Poloniae. Sz. a 158 1. maga is mondja: Lengyel­ország, az ujabb időben (1868) egészen a birodalomba olvasztatott s önálló közigazgatása megszűnt. Finnland nagyhercegség bir még vele s területre is három akkora, de kevesebb népességgel. 149. 1. Oroszország összes európai területe sz. sze­rint 100 ez. • mtf; hát ázsiai birtokaival mennyit tesz ? nincs megmondva, holott eddig több országnál meg volt. 151. 1. kimaradt a Duna Piuth mellékfolyóval; Szt.-Pé­tervárott megemlitendő N. Péter, Sándor cár szobra és a császári szőnyeggyár. Gyárakról általán semmi emlités. 58.1. Lublint nem mondhatjuk Lublyónak, ez a szepességi város volna. Oesel, Aland szigetek sehol sem em­líttetnek ; a vajgáci sziget, Nowaja Szemlja stb. bizonyára Ázsiában fognak előfordulni. 63. §. Török b i r o d. Halárországai közül kimaradt Oroszország ; 160 1. D r i n a helyett teendő D r i n vagy D r i u o, mert amaz a Szávába és nem az ádriai tengerbe szakad; 161 1. a Zinzárok vagyis Rumu­nik nem említtetnek; 162. 1. mák, rizs stb. kima­radt; a török szőnyegek- ós a kordovánbőrről kétszer van szó; 162. 1. Konstantinápoly a hn. szoros mellett (thrák Bosporus),— ez utána teendő; 164. 1. Candia és a Sporádok területét nem tudjuk meg; terményeiből is sem­mit (pl. szt. Jánoskenyér, olaj, méz stb.) ; 167. 1. Drína az országnak nem keleti, hanem nyugati határán ömlik a Szávába. U. o. Szerbiáról mondatik, hogy 1815-ben ki­vivta önállóságát a portától, de az nincs megemlítve, hogy azért adóköteles, miből a tanuló könnyen azt következtet­hetné,hogy tehát nem adókötelezettje a portának ; 168. 1. Montenegrónál a 3 idegen nyelvű elnevezés mellé elfért volna a magyar is, t, i. Fekete hegység. Törökországról sincs megmondva, hogy Ázsiában és Afrikában is vannak jelentős birtokai. 65. §. Görögország. A görögországi szigetek (pl. ióni) területe nincs megemlítve. Sajtó és egyéb hibák. Tyrheni-Tyrrheni, Bosphorus-Boeporus (7 1.) ; Gallicia-Galicia, Peloponesus-Peloponnesus (7.); britt-brit; Pozsonyból-Pozsonytól (13.); olcsó pénzt nyújtanak (24 1.); I. osztályában (43 1.); a végrehajtó hatalmát (45 1.); Szakolc-Szakolca (46 1.); Sz ikes-Fehérvármegye ! (47.) ; Thornwaldnen ? (54.)' orvolását-orvoslását (54. 1.); gazdadag (76); Wür­tenberg-Württemberg (77.); szakgatott-szaggatott (114); Thenize-Thames ejtsd Tems (116. 1. és többször); tengertuli­tengerentuli (128) '; minteg-mintegy (134); a betű kétszer áll (137.); lengelek-lengyelek (152); lapok-lappok (153); nevezettességei (156); Ingermanland két n-nel (156); Porta Trojana-Trajana (160); Szófia-Zsófia (164); Fel­ostás (170). A cz-től, c helyett sem szokott el még szerző-Az idegen földrajzi hely stb. nevek kiejtése és helyes olvastatásának rövidke szótára helyén volna bár­mely földrajzi tankönyv végén. Szerző ur bizonyára nem veendi rosz néven, hogy könyvét illetőleg, itt-ott előállottunk kifogásinkkal. Mint földrajzíró legjobban ő tudja, hogy ez is egyike azon tárgyaknak, melyek az egyéni fölfogásnak, nézetkülönb­ségnek tág teret nyújtanak. Óhajtjuk, mikép könyvének jelesságe a szakértő tanárok figyelmét mi hamarább magára vonja, hogy iskoláinkba tankönyvül mielőbb behozassék. Megjelent Pesten, Hotfmann és Molnár akad. könyv­kereskedésében. Ára a csinos kiállítású könyvnek 80 krajcár. KadlecsikRikárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom