Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-05 / 45. szám

Ezek lennének nézeteink a közoktatásügyi tanács tárgyában összehívott értekezlet végzéseire. Nem merjük ugyan remélni, hogy azokat, egy fiatal ember tanácsait az illetők figyelemben részesitik; de arról meg vagyunk győződve, hogy lesz még idő, amidőn nézeteink jogosultságát a gyakorlat igazolni fogja. Ballagi Gr é z a. Könyvismertetés. Egyetemes földirat középtanodai használatra. Irta Ribáry Ferenc. Pest, 1871. Tankönyvirodalmunk napról-napra örvendetesb lendületet vesz. Földrajzi tankönyvekben számra nézve eddig sem volt ugyan nálunk hiány, de annál érezhetőbb a minőség, célszerűség tekintetében Fenirt munka hézagot pótol s aligha nem fogja elhomályosítani a létezőknek legtöbbjét, mert kiváló szakértelemmel s biztos paedagogiai tapintattal van irva. Szerző, mint előszavában mondja, a földirati tudomány legújabb eredményeit lelkiismeretesen iparkodott fölhasználni, és mi igazat adunk neki, mert a ki ismeri az ide vágó uj és legújabb, kisebb és nagyobb külföldi tudományos munkákat (Balbi, Dániel, Petermann, Klódén, stb.), kénytelen bevallani, mikép sz. lelkiismeretességét siker koronázta. De nem dicsérni jöttünk. A mi jó, annak elismerés kell, és nem puszta szódicséret. Megadjuk. Főmegjegyzésünk a könyvre, hogy benne mindvégig, kivéve a magyar királyságot, mindenütt a legújabb s jelenben hiteles szám- s egyéb adatokkal találkozunk. Aki ezeknek utána akarna látni, annak ép annyi szorgalom- és lelkiismeretességgel kellene a számnélküli statistikai nagy és kisebb munkákat megforgatni, s ép annyi szám- s egyéb adat-combinátióval birnia, mint szerzőnek. R. jelen könyvének megirásában szorosan az algymn. miniszteri tantervhez ragaszkodott. E szerint munkájának eme I. része (melyet nem sokára követend a II.) a kir. gymnasiumok II. osztályának szól, magában foglalva Európát, különös tekintettel az osztrá k-m agyar monarchia német-szláv országaira. Az I. fejezet az általános részt tárgyazza; a II. Európa országainak részletes leírását. Elmondjuk észrevételeinket, nem feledkezve ,meg az itt-ott mutatkozó lényeges, vagy kevésbbé lényeges hibák fölsorolásáról. I. fej. 7. lapon több helynév mellett zárjelek közé van irva a régi elnevezés ; de több anélkül áll, mint a Dardanellák, Márványtenger, Konstantin. szoros; a következetesség megkívánta volna, hogy ezeknek megfelelőleg Hellespont, Marmara vagyPropontis, thrák Bospórus szintén ott állnának. 12. 1. a Rajnáról nem lett volna fölösleges vagy egy szóval fölemlíteni a partjait díszítő várromokat, erődöket. 19 1. mondatik : Európában 26 köztársaság van, melyek sorába tartozik a svájci 22 kanton, a 3. sz. birodalmi város s San-Marino. Részemről Svájcot, mint szokás, csak egynek vettem volna, a tanuló kedvéért. A valóság kedvéért pedig az Andorrait Spanyolhonban nem hagytam volna el s igy aztán egygyel több lesz. Andorra különben a 85. 1. meg van említve. II. fej. A német-szláv tartományok egyes országainál a gazdászati és kereskedelmi földirat sajátos részére nagyobb súlyt kellett volna fektetni. A mi a birodalom ebbeli általános részében mondatik, azzal nem jövünk ki. Igy A.-A usztriában: nagy mennyiségű kőszén, méhészet, Felsőben: a gyümölcs, Csehországban: iparkészitmények, — de konyhasója nincs, M o rv á b a n : juhtenyésztés stb. kiemelendők. A keresk. forgalóm előmozdítására a 6 főbb vasút megemlítése, a többi keresk. eszközök mellőzésével, nem elegendő. Tengerészet, távírdák stb. e helyen fölemlHendök, különösen ha a reáliskolát tartjuk szem előtt. Fürdőhelyek közül kimaradt: Gast'ein, G 1 e ichenberg, Gráfenberg; Csehországból pedig : Joachimsthal ezüstbányákkal, S e i d-1 i t z, P i 1 n a kes. ásványvízzel; Karinthiában nincsenek a tavak megemlítve ; Morvában: Eisg r u b, hires parkjával; folyók közül Bukovinában Dnejszter. Ennyit általában a fejezet ezen részéről; részleteiből a következőket: 22 1. helytelen állítás, hogy A.Ausztriában németek csak némileg találtatnának tisztán. A Bécsben tartózkodó idegent kivéve, a többi tiszta német; jó 17a

millión felül; — 26 1. Bécs elenleg már nem áll 34 külvárosból, hanem 9 városkerületből. Nincs megmondva, hogy 6 gymn. és 5 főreáltanodája van, pedig Prága, Berlinről stb. ez is megemlittetik. A csász. palota, Károly temploma, Práter stb. s a művészet termékeiből egy-kettő szintén megenilitendők ; - 28 1. L i n c : gymn. és főreál, s több helyütt is pl. L e i t m e r i t z n é 1 stb. kimaradt, holott más városokban megemlittetnek ; — Salzburgban: Groszglockner nem hagyandó ki, jóllehet az általános részben olvassuk. Repet. est mater studior u m ; — 30 1. G r á c : hires cukorfinomitó, kimaradt: Leobenben erdészeti akadémia is van ; R o h i c sn á 1 kiemelendő a savanyu viz. 33 1. 20. §. „Juli Alpok" ; — 34 1. T r i e s t: helytartó székhelye, püspökség, kimaradtak; — 38 1. Morvaországban: Odera •eredete, nem említtetik ; — 39 1. S i 1 e z i á b a n : 62 ez. prot., 4000 zsidó csak azért, mert a közvetve előtte álló Csehországról meg volt ez is mondva; — 40 1. Szarmata sikság, Biala ésBug, Szere t h mellékfolyó; ezüst, réz, vas. Mind oda illik. Még 89*