Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-29 / 44. szám

1895 1896 * Toldy irói' juMlaeuma alkalmából Pest városa közgyűlése egy bizottmányt küldött ki azon meghagyás­sal, hogy javaslatot terjeszszen elő, mily módon járuljon Pest közönsége amaz ünnepély emeléséhez. A bizottság tagjai: Kada Mihály, Királyi Pál, Gerlóczi, Tavaszyi Endre, Csengei és Ballagi Mór. * Ipolyi-Stuinmer Arnold, a pesti papnövelde igazgatója, a lemondott Szuppán Zsigmond helyébe besz­tercebányai püspökké neveztetett ki. * A „Magyar Állani" szerkesztője, mint hű és engedelmes katholikus, követi főpásztorai példáját jóban és rosszban egyaránt, még a törvényelleni izgatás sikam­lós terén is. E mellett tanúskodnak következő, Farkas Sándornak a pápa csalatkozhatlanságáról irt iskolai kézi könyvét ajánló sorai: „Nagyon örvendünk e korszerű füzetke megjelenésén, mert az a vaticani zsinat dekre­tuma folytán már égető szükséggé vált katechetáink számára, addig is, mig a kérdéses hitágazat az újonnan nyomtatandó katechismusokba a dolog rendje szerint be­vezettetik." Bizony itt már az ideje, hogy a kormány eddigi tartózkodó álláspontját odahagyva, heroicus esz­közökhöz nyúljon az infallibilisták kiliivó magaviselete ellenében. * Az unghmegyei iskolatanács évkönyvében, a népszámlálás adatai nyomán, Unghmegye 130,032 lelket számláló lakosai közül a sem irni sem olvasni nem tudók száma 106,490-re tétetik ; olvasni és irni tud 13,779, csak olvasni tud 9793. * Nagyszerű hagyomány. A közelebb elhunyt debreceni ref. lelkész, Nagy József, ki azelőtt losonci lelkész és senior volt, egy Losoncon felállitandó nőtano­dára 26,000 frtot és az ottani lelkészözvegyek nyugdij­alapjára 5000 frtot hagyományozott. Az orsz. közoktatási tanáes okt. 25 kén a val­lás- és közoktatási minisztériumban, Pauler miniszter el­nöklete alatt egy szűkebb körű, szakemberekből álló bizottság az életbeléptetendő orsz. közokt. tanács szerve­zete és eljárási rendje fölött beható tanácskozásait meg­kezdette. A felette élénk és hosszú vita folyamában két íokérdés iránt ágaztak el eddigelé a vélemények, név­szerint a körül, valljon a fölállítandó tanács csak szorosan véleményező testület legyen-e, avagy kezdem nyező joggal birjon-e, s az elhatározás az utóbbi értelemben dőlt el, mely nézethez maga a miniszter is hajlott. Egy másik ontosb kérdés volt az intézmény fölállítása és szervezete törvény által, avagy csak kormányi intézkedési uton álla­pittassék-e meg. E tekintetben azonban az elhatározás a következő ülésre halasztatott. A tanácskozmányra meg­hívott, s az eszmecserében leginkább részt vett szakfér­fiak közül Horváth püspököt, Kautz Gyulát, Toldy Feren* cet, Stoceket, Lutter és Ney igazgatókat, a minisztérium képviselői közül pedig Tanárkyt, Mészáros, Hegedűs Szász Károly és Szentiványi miniszteri tanácsosokat em­líthetjük. I r o d a 1 o m * A zsarnokok titkai. Közli Szokoly Viktor. 4-ik és utolsó kötet. Pest, Pfeifer Ferdinánd kiadása, 1871. A hangzatos cim alatt megjelent munkának jelen kötete magában foglalja a következő történeti rajzokat: Tizen­negyedik Lajos és ágyasai. Orleans Fülöp régens, Dubois minister és Law. Tizenötödik Lajos, a Cotillonok és a szarvaspark. A nemzeti szabadság és az embeii jogok első mozgalma. Tizenhatodik Lajos elfogatása és elitél­tetése. A francia köztársaság a konsulságig. — Ajánljuk e munkát azon olvasóinknak, kik a vilá gtörténelem izgal­masabb eseményei leírásában gyönyörkö dnek. Ára ? * Ladányi Gedeon alkotmánytörténetének 3-ik fü­zete, ifj. Csáthy Károly kiadásában megjelent. Eltekintve attól, hogy e munka tartalmára nézve j ogtörténetünk egyik legjelesebb termékét képezi: melegen ajánlhatjuk azt a közönség figyelmébe mint úttörő munkát, mert — tudtunkkal — ily nagy terjedelmű, alapos alkotmány­történet magyar nyelven még nem jelent meg. Két kötet ára 6 frt. * Heekenast kiadásában megjelent: Elméleti és gya­korlati nyelvkönyv a főelemi-, fiu- és leányiskolák s nö­veldék használatára. Szvorényi Józseftől. — E könyv elméleti részére vonatkozólag, Kalocsa Róza nyelvtaná­nak bírálata alkalmával előadtuk nézeteinket. Ami gyakorlati részét illeti, az olvasmány- és szavalmány­darabok minősége ellen nem, csupán mennyiségök ellen tehetnénk némi kifogást. Egyébiránt ismételjük, amit már egy izben nyilvánítottunk; hogy Szvorényi nyelv­tanát, jobbnak hiányában, a tanitó urak használhatják iskolai kézikönyvül. Ára 60 kr. * A pliilosophia chrestomatlieiáia. Szemelvények az ó-, közép- és újkor jelentősb philosophjainak müvei­ből. Fordította, szerkesztette, magyarázó szöveggel ós az illető korszak dióhéjba szorított történetével kisérte Mátrai Ernő. Első füzet. A Sokratest előző görög philosophia. Pest, 1871. Aigner kiadása. — E vállalat célja: a bölcsészet eszméit a magyar olvasó számára közvetlen gondolati alakjokban hozzáférhetővé tenni, — oly annyira üdvös, hogy keresztülvitelét a nemzeti cul­tura valódi barátai, anyagi támogatásuk által, bizonyára előmozditandják. A szerkesztő 8 füzetre tervezi válla­latát, melyekben a kitűnőbb philosophiai művek legjel­lemzőbb részeit, továbbá a felölelt időszak bölcsészetének dióhéjba szorított történetét s bibliographiáját fogja adni. Egy füzetnek ára 1 frt. * Népiskolai tankönyvek. Honpolgári tan. Irta Vasadi Balogh Lajos. 3-ik javított kiadás. Székesfehér­vár, 1871. Klökner Péter tulajdona. Ára kötve 18 kr.— Gazdászattan népiskolák számára. Kézi könyvül irta V. Balogh Lajos. Klökner tulajdona. Ára 18 kr. — A pol­gári jogok és kötelességek ismertetése. Irta Seiclel Pál. Pest, Aigner tulajdona, 1871. Ára 24 kr. Mind a

Next

/
Oldalképek
Tartalom