Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

8) Az egylet tagja lehet a magyar királyságnak minden lakosa, ki a fennebb kijelölt célok előmozditására közreműködni kész, s erről az egyetemes egylet vagy fiókegyletek titkárait értesiti. Minden tagnak jogában áll az egylet közegeínéi teendő bejelentés által minden indokolás nélkül is kilépni. 9) Az egylet kész a hazában létező vagy ezután alakuló rokon törekvésű egyletekkel szerves összeköttetésbe lépni, érintetlen hagyván azok önelhatározási jogát minden oly ügyben, mely helyi viszonyaikból foly. 10) Az egylet működési közegei: közgyűlés, választmány és a fiókegyletek. A közgyűlés. 11) Az egylet a magyar birodalom nagyobb városaiban évenként egyszer nyilvános vándorgyűlést tart, melyben részt vehet s szavazattal bir minden egyleti tag, ki személyesen megjelent. 12) A közgyűlés a különböző prot. felekezet lelkészei által felváltva tartandó isteni tisztelettel nyittatik meg. 13) A közgyűlés tárgjai: a) titkos szavazattal választ egy évre elnököt a legközelebbi gyűlésre, — alelnököt, ki az elnök akadályoztatása esetében a közgyűlésnek, rendesen pedig a választmánynak elnöke; három évre titkárt, ki az egylet irományait kezeli és a választmányt előadója ; ugyancsak három évre pénztárnokot, ki az egylet bevételeiről s kiadásairól évenként számadást nyújt be a választmányhoz ; egy évre harminc tagu választmány, mely az egylet folyó ügyeit vezeti; a közgyűlésre a szükséges jegyzőket az elnök nevezi ki. b) az egylet működése körébe tartozó korszerű értekezések s azoknak megvitatása. c) választmányi előterjesztés a fiókegyletek évi működéséről s azoknak alapján a fiókegyleteknek esetleg adandó egyes utasítások. d) a választmányhoz előlegesen beterjesztett indítványok tárgyalása. e) az egész egyletet érdeklő határozatok hozása. f) a tagsági dij megállapítása. g) a választmány székhelyének 3 évenként meghatározása. h) az alapszabályok módosítása. 14) Mind a fiókegyletnek, mind a közgyűlésen jelenlevő minden egyleti tagnak jogában áll indítványt előterjeszteni. Az indítványok a gy ülés megnyitása el?tt legalább két héttel az elnökhöz Írásban nyújtandók be. A választmány. 15) Ülései az egyleti tagokra nézve nyilvánosak. 16) Intézi egyik kögyüléstől a másikig az egylet folyó ügyeit s eljárásáról minden évben kimerítő jelentést terjeszt a közgyűlés elé-17) Meghatározza a közelebbi közgyűlés idejét s helyét és ezt két hónappal előbb közhírré teszi, megállapítja a közgyűlés tanácskozásának tárgyait s azok sorrendjét, kijelöli a jelentéstevőket, értekezőket és az isteni tiszteleti szónokot, a benyújtott indítványok felől véleményt nyilvánít. 18) Az egylet lapjának szerkesztéséről és kiadásáról gondoskodik. 19) Ha a választmány a közgyűlés összehívását lehetetlennek vagy az egylet érdekében károsnak tartja, ezt indokolva közhírré teszi. 20) Érvényes határozatok hozására a harminc választmányi tag legalább egy harmadának jelenléte szükséges ; de ha a közgyűlés elhalasztásáról van szó, ugyanazon tagok két harmadának szavazata igényeltetik. Afiókegyletek. 21) Az egylet céljainak minél nagyobb körben megvalósítására az ország különböző alkalmas pontjain községi és vidéki fiókegyletek alakulnak, melyek az általános egylettel összeköttetésben áiianak. A fiókegyletek elnönökei a központi választmány tagjainak tekintetnek. 22) A fiókegyletek működési köre : a) a helyi viszonyok szerint szervezik magokat; b) vallásos és erkölcsi tárgyú előadásokat tartanak s megismertetik a közönséget a napirenden levő egyházi kérdésekkel ; c) a népnevelési és humanistikus célú intézetek alapításában, fentartásábau, szűkölködő egyházak támogatásában, az illető egyházi hatossággal közreműködnek s e végett adakozásokat gyűjtenek ; d) a hasznos ismereteket terjesztő olvasmányokat megkedveltetik s általában a nép értelmi, erkölcsi és vallásos fejlődését elősegítik ; e) működésükről évenként, a közgyűlés előtt egy hónappal részletes jelentést tesznek a választmánynak a titkárhoz címezve. Kelt Pesten az 1871. október 3-án tartott egyleti közgyűlésből. Fördős Lajos, alelnök. Kovács Albert, titkár. Viszonzás. Nagytiszteletü szerkesztő ur ! A „Figyelmező" 468. lapján a különfélék rovatában valaki megtámadja a tiszántúli egyházkerületet. Szegény superintendentia! neked ront boldog boldogtalan, s még ha csak gyarlóságaidért kapnál, hagyján; de ütnek még olyan esetben is, midőn a százados gyakorlattal, mindenféle választási téren divatozó szokással egyezőleg jársz el. Cikkírónak ugyan is az fáj, hogy Révész Imre és K. Tóth Mihály visszalépésével a három legtöbb szavazatot nyert egyént jelölték ki uj választás alá, holott szerinte senkit sem kellett volna kijelölni, hanem a szavazásra korlátlan tért engedve, azt három négy évig is elhúzni; mert igy a