Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

y4-ét vagyunk képesek visszaadni! Mennyit tehet az élé hit, a munkás szeretet ! Az egyetemes gyámintézet ez évi összes bevétele 4273 frt. 59 kr., kiadása 606 fr., 1 kr; szabadrendelkezésre, segélyezésre fennmaradt: 3667 fr. 58 kr, 442 fr. 60 krral több, mint tavaly. A segélyezésre befolyt ama szép összegből úgynevezett szeretet adományként 1600 frt, egyenlően felosztva, négy szegény egyháznak adatik, u. m.: Pitvarosnak, Assakiirtnek, a sopronyi és nyíregyházi praeparandiáknak egyenként 400 frt. A négy ev. superintendentia szegény sorsú egyházközségei közt kiosztatott 1400 frt, azaz : minden egyházkerületben 350 frt. A ezajlott pusztító háború miatt szenvedő elsasiaknak 50 frt. Az istenitisztelet végeztével adakozásokból befolyt 70 frt Yanyolának (dunántul) küldetett. Az egyetemes gyámintézet tőkevagyona: 28123 frt, 65 kr. Az intézet szent ügye mellett ez évben kiválóan nagy buzgalmat fejtettek ki a tiszai- és a bányakerület. A jövő 1872-ik évi közgyűlés helyéül a miskolci ev. egyházközség Miskolcot kérte kitüzetni, előre is biztosítván magyaros vendégszeretete felől : örömmel fogadtatott. Az ekként lefolyt érdekes közgyűlést főt. Karsay S. superintendens ur buzgó imával befejezvén, re bene gesta, örömmel távoztunk az urnák házából. Délutáni egy óra tájt ismét nagy asztalok köré gyűjtött egybe bennünket a soproniak vendégszeretete. Ami amott, a zöld asztal körül megvolt s mindnyájunkat lelkesített, a közös öröm, az egy éizés és egy akarat: mindez imitt a teritett asztaloknál sem hiányzott; mindaz, amiért amott a zöld asztal körül, buzgó hálaimában emelkedett lelkünk a szeretet istenéhez : imitt vidám pohárköszöntésekben ismétlődött azon jobbjainknak üdvéért, kik vallva az apostollal, hogy „a hit jó cselekedetek nélkül megholt állat": nem szűnnek meg „hitből élni" és „szeretetet gyakorolni". Legyen istennek áldása a gyámintézet szent ügyén és ennek buzgó munkásain! Ottv olt. IíüIíöIíII egyház és iskola. * München. Az itteni képviselő köröket nagyban foglalkodtatja jelenleg a vallás- és közoktatási ministernek Herz képviselő vallásügyi interpellátiójára adott válasza, amely által, az ultramontánok szerint, a kormány határozottan szakított az állam uralkodó vallásával, fezeriütünk és a müncheni józan majoritás szerint azonban csak azt cselekedte, amit egy, az állam polgárainak érdekeit szivén hordozó kormánynak okvetlenül cselekednie kellett. A válasz végpontjai, — melyekből olvasóink az egésznek szellemére következtethetnek, —• igy hangzanak: 1. Az államkormány hajlandó minden kath. egyházi, vagy világi állampolgárnak, ki a pápa csalatkozhatlansága tanát nem hiszi, biztosítani az állam teljes védelmét az egyházi hatalommal való visszaélés ellenében, s kész minden állampolgárt, mennyire ez hatalmában áll, törvényes jogában és állásában megvédelmezni. 2. a) Az állam el van határozva elismerni a szülék nevelési jogát a csalatkozhatlansági dogma ellenében ; b) ha az ó-katholikus tanok követői községet képeznének, az államkormány hajlandó ezen községeket, valamint az egyeseket folyvást katholikusnak ismerni el, s következőleg kész nekik és papjaiknak mindazon jogokat tulajdonítani, melyeket bírnának akkor, ha a községek alakítása 1871. évi jul. 18-dika előtt történt volna. 3. Szilárdan el levén határozva az állam jogaiba való beavatkozást minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközökkel visszautasítani, egyszersmind késznek nyilatkozik a kormány segédkezet nyújtani oly törvényekhez, melyek által az egyháznak ugy, mint az államnak függetlensége megalapittatik; mert nézete szerint is, csak ezen az uton lehetséges a vallási béke visszaállítása, s csak ez uton lehet azt jövőre is fentartani. * A bécsi ó-katholikusok f. hó 15-én tartották első isteni tiszteletüket a Salvator-kápolnában, s ezzel Bécsben megindult a katholikusok között a különválás processzusa. Az isteni tiszteleten, melyet Anton Alajos végzett, közönség roppant számban gyűlt össze, de azért legkisebb zavar sem történt. A templom ajtajában néhány kathol. pol. kaszinói tag akar ugyan zavart idézni elő, a mennyiben fütyülni és pisszegni kezdett, de a józanabb rész csakhamar elhallgattatá őket. KÜLft HfFÍüLÍüR. * Molnár Dienes, Molnár Aladár, ministeri osztálytanácsos atyja, volt országgyűlési képviselő, f. hó 7-kén Balaton-Füreden jobb létre szenderült. A megboldogult mint magánember, személyes ismerői és barátai, mint protestáns, saját hitfelekezete tagjai s mint hazafi, különösen saját megyéje előtt a legnagyobb becsülés és szeretetben állott. Legyen áldott emlékezete ! * Kinevezések. A vallás- és közokt. magy. kir. minister Talap kovics Emil, bereg-ungmegyei másod tanfelügyelőt ugyanezen megyékben iaeigl. minőségű első tanfelügyelővé; Kövér Gyula, nyitramegyei tanfelügyelőségi tollnokot ugyanezen megyébe másod tanfelügyelővé ; E e p t s i k János, lugosi gymnasiumi tanárt Tordamegyébe, Aranyos és Marosszékekbe másod tanfelügyelővé ; F r i c s János, liptó-hradeki főelemi igazgatót Trencsénmegyébe másod tanfelügyelővé ; Salamon József, pécsvárosi tanítót Baranya- és Tolnamemegyékbe másod tanfelügyelővé ; G ó g a Illés, felső-fehérmegyei, Fogaras- és Brassóvidéki tanfelügyelőségi tollnokot, ugyanezen tankerületekbe másod tanfelügyelővé nevezte ki. * A selineei ev. felső leányiskola igazgatósága ez iskolára vonatkozólag a következő statistikai adatokat