Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

kell működnünk, épitnünk kell, hogy a réginek ok­vetlen bekövetkezendő összeomlásakor, készületlen ne találjon a katastropha. Mi, kik a szellemek jelenlegi mozgalmában egy ujs jobb korszak fényes nappalának hajnalhasadását látjuk, azt is tudjuk, hogy a felkelő nap nem lehet más, mint az, mely századok előtt atyáinknak is vilá­gított, A tudomány eloszlatta a fellegeket, melyek annak fényét elbontották, s ha mindamellett sugarai mindenhová el nem hatnak, ezt egyfelől a százados előítéletek fátyola, másfelől ezen előítéletek elleni küz­delemben kifejlett szenvedély okozza, mely a tiszta lá­tást mindig akadályozza. Boldogok mi, hogy a nagy reformátorok nyom­dokit követve, tört uton haladhatunk célunk felé; nem kell ujitanunk, nem kell holmi Saint Simoni utó­piákat alkotnunk, melyek ma születnek, s holnap meg­halnak, hanem építhetünk azon fundamentomra, „a mely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus." — Igenis, a mire korunknak szüksége van, az nem egyéb, mint azon vallás helyreállítása és felelevenítése, me­lyet Jézus tanított, s melynek fényes példányképát maga életében állította szemünk elibe. Mily diadala aa örök igazságnák! A hiadelmek, melyek az emberi gondolkodásnak századokig irányt ad­tak, elhomályosodtak, a formák3 melyek közt az em­berek nemzedékeken keresztül mozogtak, lassanként elmállottak, és ma már azokat semmi egyéb nem tartja össze, mint azon kevesek pillanatnyi érdeke, kik azok közt még egy ideig kormányozhatni hisznek. Csak egy maradt fen^ a mire bizton építhetünk, Krisz­tus élete és beszéde, mely ma ugy, mint tegnap, az elméket megragadja, az érző szivet megindítja, és ugy hat ránk, mint az ég balzsamos levegője, melynek befolyását alig észlelhetjük, mégis üdit és fentart. Ez a mi álláspontunk s ez a mi positiv válaszunk M. ur kifogásaira. Ha neki abban telik kedve, hogy lélek nélküli múmiákat conserválni segítsen, mi meg annál sokkal üdvöiebb dolognak tartjuk a lelkeket igazságra és kegyeletre buzdítani. B a 11 a g i M ó r. ISKOLAÜGY. „A. nevelés intézésének legjobb utja: a szabad társulás." Litkei Péter. A „Kis-Várda vidéki népnevelési-kör4 4 , mint a hírlapok utján előre közzétéve volt, folyó év október 12-cn megtartotta közgyűlését. 1. A kevés számmal összegyűlt tagokat elnök tek. Pilisy László üdvözölvén: az ügy iránti részvétlenség és közönyösségnek tekinti, hogy a tagok nagyon csekély számmal jelentek meg, s kérdésbe tenni véli: „fenn állkat-e ilyen körülmények közt az egylet?" mely kérdésre a jelen voltak egyhangúlag „igennel" feleltek; s felajánlották magukat e nagv horderejű, országszerte felkarolt, társa­dalmi kérdés, a nevelés és oktatás-ügye körül, lehetőleg áldozni és erejökhöz képest, minden tőlök telhetőt megtenni. 2. Pilisy László ur elnöki eljárásáról adván számot, elmondja: hogy a tagokhoz s több ügybarátokhoz gyűjtő iveket bocsátott • azok beküldését megsürgette s a gyűlést hirdető felhívásban behozni kérte: mindamellett alig négy tag kézbesité ivét és azok is csekély eredménynyel. Hogy a begyült pénz összege mégis 185 frt s 53 krra rug, ezért elnök urat illeti az elismerés, ki az említett össze­get, kevés hiányán maga gyüjté. 3. Jelentésében előadja még, hogy tagsági dijból is nagyon kevés jött be. E tárgyra vonatkozólag az hatá­roztatott, hogy a tagok f elszólittassanak, miként e rész­beni kötelezettségöknek, legkésőbb három hó alatt eleget tegyenek. 4. Ugyancsak az elnök megkérdezi a gyűlés tagjait: takarékpénztárba óhajtja-e tenni pénzét, vagy az egyletnek valamely czéljára fordítani ? Elfogadtatván azon nézet, hogy az egylet célja egyrészről anyagi segélyezés, más­részről pedig szellemi működés — mint az alapszabály is tartalmazza — a pénznek fele része könyvtár alapítására fordittatik, a másik fele tőkésittetni rendeltetik. 5. Miután az egylet az alakulás vajúdásain már-már túlesett, a jövő gyűlésen szellemi működését megkezdi s más egyletek példája után indulva, a nevelés-oktatás kö­rébe vágó kérdéseket tárgyaland. Két tag azonnal ajánlá magát az ügyet illető egy-egy értekezés tartására. Óhajtandó, miként a jövő gyűlésen minél számosab­ban jelenjenek meg azok, kiket e fontos tigy legközelebbről érdekel — a tanítók, hogy igy vállat vállhoz vetve, tár­sulás által a nevelés ügye vidékünkön is előbbre menjen A kik jelenvoltuük, azon édes reménynyel oszlánk szét, hogy a jövő gyűlés — a mennyiben érdekesebb — láto­gatottabb is leend. Adja isten! Görömbei Péter. BELFÖLD. Lelkész egylet, reform mozgalom. Az idő halad s haladásra inti az emberiséget is a tökéletesedés utján. Mind érthetőbb jelei mutatkoznak kö­zelebb az egyházi téren is a korszellem támadásának, mely­lyel a mult intézményeit, tanait kérlelhetlen megostromolja, hogy azt, mi köztük a gyarlóság bélyegét hordja magán, mi már elavult, eltemesse végkép; a mi pedig bennük

Next

/
Oldalképek
Tartalom