Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-08 / 41. szám

3. Az eddigi vasárnapi vizsgák hétköznap tartása elhatároztatott. Mert igy alkalmuk leend a szomszéd tanítóknak résztvenni tiszttársuk vizsgáján, minek erkölcsi hatása elvitázhatlan. Csak C s a n ál o s marad még a vasárnap mellett ; mivelhogy a helyi körülmények számbavétele ezt megkívánja. 4. A m. évi jkv. szerint ez idén is megbíráltattak a faiskolák és azok közül D i ó s-G y ő r é jelesnek, Arnothéés Kurityáné elhanyagoltnak találtatott. Vida D. diósgyőri tanitó vadoncoknak csekély árért átengedését, elnök ur pedig oltógaíyaknak dijnélküli átengedését jelenti be a közgyűlésnek, mi mélytánylattal fogadtatott. 5. A jakfalvi iskola épülete mult évben roszn^k találtatott s utasíttatott az egyház, hogy államsegélyért folyamodjék, mely részben Szánthó Gyula, miskolci egyházi jegyző ur közbenjáróul felkéretett. Az egyház azonban semmi életjelet ez ügyben nem adott s igy a szükséges intézkedések megtételére újólag felhivatni határoztatott. 6. Bemutattattak és üdvőzöltettek az értekezlet uj tagjai: Honéczy, Leskó és Hajtmanszki. 7. Megbirálás után elfogadtattak a következő tankönyvek és térképek: Gazdászattan, földrajz, természetrajz, és természettan Seidel Páltól; alkotmánytan Gajdos Józseftől; magyar irodalom története Kuttnertől; vallástan Simony Keresztélyúől. Továbbá tanitó kezébe : Szabó Ignácz mértana, Lutter számtani példatára és mennyiségtana. Eggenbergertől Magyarország térképe, m«ly minden megyét plasktikailag tüntet fel. 8. Két előadás tartatott. Wolfgang Lajos, miskolci leánytauitó értekezett a földrajzi tauitás módszeréről és a földgömb használatáról. H a b é ly V i c t o r tanár ur példákkal, dus előadásban bizonyitá be a tizedes törteknek könnyebben tanithatását a közönséges törteknél. Ezen előadások elismeréssel fogadtatván, az előadóknak köszönet szavaztatott. Működés egyesült erővel 1 ez legyen jelszavunk a népnevelés terén. Wolfgang Lajos, órtekezleti jegyző. IIE L F 0 11). Az „Egyházi reformegylet" alakító gyűlése.*) Az első nagygyűlést a megyeház nagytermében 9 órakor Basa Mihály, nagy-enyedi esperes korelnök nyitotta meg s előleges intézkedések után Fördős Lajos, kecskeméti lelkész elnökké választatván, a napirendre mentek át. *) Minthogy e gyűlésen magunk is szerepeltünk, legillőbbnek tartottuk más lap (A „Hon") előadását használni. A gyorsírók jegyzetei után készült kimeritö tudósítás külön füzetben lesz olasható. Szerk. Dr. Ballagi Mór, pesti theologiai tanár s a dogmaticai reform egyik legkitűnőbb előharcosa Magyarországon, tartott előadást az egyletmüködési céljáról. A politikai mozgalmakból kiindulva mutogatja, hogy a jelen vallásos mozgalom mindeu józan szabad iránynyal egyenlő. A vallás ma sem ötödik kerék, sem nem felesleges. Minden embernél szükséges bizonyos vallásos érzelem. Az isten hite állandó, a minthogy szt. Ágoston is azt mondja, hogy a keresztyénség mindig létezett. Krisztus általános emberit tanit s ezért volt oly nagy hatása, az egyedüli sajátságos benne az, hogy mindent istenre vezet vissza. A negyedik század óta azonban ezen tisztán emberi egészen megváltozott, a hierarchia jött létre s ha van valóban szentlélek elleni bün, a hierarchia az. (Éljen.) — Ezen napok óta az egyén hite megszűnt a keresztyénnek vakon kellett hinnie, a mit egy hivatalos isten kiváltságos személyzete, a papok önérdekből parancsoltak. A merész öngondolkozók meggyilkoltattak. Tizenkét igen hosszú századon keresztül e gyámok vezették az emberi szellemet s ez óriási idő alatt egyetlen egy uj eszme sem jött létre, egyedüli találmányaik : az inquisitio, coelibatus, a bűnbocsátó levelek árulása stb. A reformatio ezen hierarchiai visszaélések ellen szólalt fel, s első naiv követelménye az volt, hogy a papság a keresztyénség jellemére térjen vissza. A reformatio a hierarchiával ellentétben a jövendőnek dajkája, de nem el(*hozója akar lenni. A reformatio uj eget s uj földet teremtett nézeteinkben. A természettudomány egész nézetünket megváltoztatta. Az ördög ma csak gyermekmesékben s néhány tudós dogmaticában létezik (Bravó.) Igy a többi dolgokra nézve is. A természettudomány által eszközlött ezen forradalom a szellemi tudományokra is elhatott. Az önálló elhatározás és szabadság eszméje ma a társadalom célja. Ez elv folytán a hit egészen egyéni jog s abba másnak beszólani nem lehet (Helyes.) Fájdalom azonban, hogy e jog fejlődésa nem történhetett gát nélkül. A reformatioval csaknem egyidejűleg létrejött a jezsuitismus merev következetességgel s ritka kitartással. Állítni meri, hogy társadalmi bajainknak e jezsuitái elv : a szentesitett hazugság elterjedése alapja. Avagy, miután a középkori eszmék már oly rég kihaltak, miért keli még mindig azok alakját megtartanunk ? A felekezeti gyűlölség miért marad még most is a szeretet egyházában? A tudomány kimutatja, hogy az isten létele és sajátságáról nem tudunk semmit) miért gyűlöljük az unitáriusokat s a többi felekezetet ? Azért, mert az őszinte szó kihalt az egyházból. Mi protestánsok felírjuk a szabad vizsgálat jelszavát zászlóinkra s mégis megeskedtetjük papjainkat századok óta elavult dolgokra, oly igazságokra, mint a fából csinált vaskarika — hogy szabadok legyenek a járszalag hosszáig. Az álcáskodó játék áthat a nyilvános és magánélet körébe. — Ily állapottal szemben igen .könnyű kijelölni azon célt, a melyet a viszonyokon javítani törekvő egyletnek kitűznie kell. Lelkiismereti szabadságot, tiszta keresztyén egyházat akarunk, akarjuk a lelkiismeret