Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-01 / 40. szám

terén az eddigi tényezőket a törvény korlátai közt meghagyván, sőt ezen tért a magánvállalkozás versenyzése előtt is megnyitván, az állam a pangó iskolai ügy nagyobb prosperitása céljából e téren csak versenytársul szegődött. Nem esett azon hibába, melyet épen az egyházban kárhoztattunk, mikép az isk. ügyet, mint istentől vett szabadalmat, kizárólagos privilégiumául vindikálva, arról minden szabad ösztönszerinti mozgást le szoritson, hanem inkább a társadalom különféle érdekei szerinti szabad mozgás és érdeklődés melengető ápolására bizta. De azért A. Gy. ur államiabb az államnál, és csak az államszerénti iskolákat tartván jogosultaknak, egy egyházi testületet azért, mivel az törvényben biztositott jogához és kötelességéhez képest a keze alatti iskolákat magának megtartani, a hivatalos visszaélések és túlkapások ellen megvédni törekszik, a vétkes oppositio, és a haladás utján akadékoskodó reactionarismus vádjával sujtol. Kérdem, melyik részről van itt a szabadelvüetlenség^ és az államellenes reactio? A gyűlés — vagy A. ur részéről? Liberális államtani elméletek, s a történet összhangzó tanúsága szerint minden természetes haladás és fejlődés az emberiség ugy mint egyes államok életében az erők szabad használatának, minden oldalú tevékenységének, az ellentétek egymásra ható küzdenének eredménye. A különböző elemek és érdekek,melyek a társadalmat,és az eszme-világot képezik, egymás fölé kerekedni, érvényre jutni, s a velük ellenkező elemeket legyőzni törekednek, és ezen különböző erők egymásra hatásának folyama képezi haladásunk és fejlődésünk történetét. Megesik, hogy e küzdelem sebez, néha pusztit, és mindenkor sok port ver fel, de aki a harc jogosultságát tagadja, az megtagadta az emberiségtől a haladás és továbbfejlés lehetőségét. A. Gy. ur azonban ezt nem ismeri. Az ő elmélete lombikjában ott maradt minden egyes erő szabad használatának, minden autonom élet organismusnak, minden ellentétes mozgásnak és élet pezsgésnek jogosultsága. Az egyedüli, amit onnan kihozott: az állam egyeduralmáróli merev theoriája. Ezen merev fogalma szerint az állam hivatva van minden saját élettel biró erőt hatalmába keríteni, és saját mintájába gyúrni, minden szabad ösztön szerinti mozgást leverni, és maga alá tiporni, és hatalmát kiterjeszteni mindenre, mig nem marad egyéb, mint engedelmes és szorgalmas alattvalók serege, és annak gyámnoka — a kormány. Csak kisértse meg cikkiró saját eszméi szerint construálni az ő eazményvilágát, s azonnal ott lesz a chinai mandarin világ, vagy a római caesarismus akár alkotmányos kiadásban. És ez A. Gy. ur szerint a haladás, a szabadság, és a liberalismusnak tökéletes paradicsomi eszménye. Kérdem, ki részén van itt a szabadság ügyének ártalmas, és az ultramontanismussal egy kézre dolgozó reactio szelleme ? De nem folytatom tovább. Andorka Gy. ur oly szép tanitásokat osztogatott a kerületi gyűlésnek, legyen szabad nekem egy kérelmet intézni hozzá. Méltán ugy tartja az egyházat, mint egy szigetet a politikai izgalmak szünetlenül háborgó és csapkodó hullámzásai közepett, melyen belül csak az „isten országa" minden pártkérdésen felül álló vallás-erkölcsi ügyét tartva szemünk előtt, pártszenvedélyeinket lecsendesitsük. És mégis ő maga nem át állottá ennek békességét pártkiáltása lármájával felverni s megháborítani. Kímélje meg ettől továbbra egyházkerületünket. Gyönk, 1871. szept. 21-én. Ritter István. HIRDIETÉSE K. Az iglói ev. ág. hitv. egyháznalál az orgonási, énektanitói és tornamesteri állomás betöltendő. Pályázótól megkívántatik orgonálás és énekvezetés a nyilvános istenitisztelet alatt, valamint a kántori teendők végzése temetések körül, az után a helybeli főgymnasiumnál énektanítás hetenkénti négy és oktatás a tornászatban hetenkénti 6 órában. Jártasság a német és magyar nyelvben szükséges, a tótban kívánatos. Évenkénti fizetés 525 frt o. é., lakpénz 120 frt és a stóla. Pályázók okmányokkal felszerelt folyamodvá nyaikat f. é. október 31-ig alólirthoz beküldeni szíveskedjenek. Szepes-Igló, 1871. szeptember 22. 1-3 Prihradnj Griiido, egyházi felügyelő.