Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-24 / 39. szám

csö férj s egy gondos ügyes nő felügyelete alatt, bérlett házban is életbe léptethető levén. e) Az iskolaköteles években; tekintet nélkül arra, hogy az iskola hitfelekezeti, vagy községi, a rendes isko­lázásnak oly módoni előmozdítása, hogy szegény sorsú gyermekek ne csak ingyen tanszerekkel láttassanak el, hanem — különösen az árváknak — lakásuk, élelmezé­sük és ruházásukról is gondoskodva legyen; átalában pedig legfőbb figyelem fordítandó, a gyermekek vallás­erkölcsi oktatására, hogy az korszerüleg, s a külöű hit­felekezetüek kedélyét egymáshozi közeledésre, sőt szere­tetre előkészitőleg történjék. d) a felnőttekre nézve ; a hol és a meddig szükséges, olvasni irni és számolni taníttatás, a hol ez fölösleges lenne, ott olvasó- és társalgó körök alakítása csupán köz­mivelődési célból. 4. Egy havi folyóirat, tisztán az egylet ügyeinek szeatelve, ide vágó értekezéseket, javaslatokat, bal- és külföldi tényeket stb. tartalmazva. Ugy szinte koronként egy évkönyv, melyben az egylet évenkénti míikölései, vív­mányai, főbb életmozzanatai, számadásai, a belépett, elhunyt, vagy kilépett tagok nevei közöltetnének. 5. Az egylet a közvélemény hatalmát tisztelve, s kötelmének ismerve annak megalakulásánál ön súlyát is mérlegbe vetni, minden a nép körébe vágó vallási és nevelési függő kérdésben, nem csak szakközlönyében, hanem közgyülésileg is nyilatkozik, s ha időszerűnek látja, az illető helyeken kérvényez. 6. Az egylet kész, a hazában immár létező, vagy ezután alakulandó rokon törekvésű társulatokkal szerves összeköttetésbe lépni, azokat lehető támogatásban része­síteni, vagy szükség esetében azoktól támogatást elfogadni, érintetlen hagyván azok ön elhatározási jogát minden oly ügyben, mely helyi viszonyokból foly. IV. Jövedelemforrás. 8. Alapitványtétel, hagyományozás, évenkénti szabad ajánlat, oklevél- és tagságdija, folyóirat s évkönyv jöve­delme. V. Tagság. 8. Tagja lehet az egyletnek a magyai királyság minden lakosa nemi különbség nélkül, ki a fentebb kije­lölt célra, e szabályok szellemében működni akar, akaratát élőszóval, írásban, vagy egy tag által az illető közegnél nyilvánítván. 9. Az oklevélen minden tag egyszermindenkorra 2 frtot fizet. a) alapító tag az, ki az egylet részére legalább 100 frtnyi alapítványt tesz. b) Rendes tag, az ki évenként 3 frtot fiiét. c) tiszteletbeli tagok is választatnak a közgyűlés által, kik fizetésre nem köteleztetnek. 10. A tagok legfőbb teendője egyelőre minél több tagot szerezni, és a tagsági dijt az első évnegyedben lefi­zetni, a folyó iratért és évkönyvért semmit sem fizetvén. ,4 • VI. Szakosztályok. 11. Az egylet a munka- megosztás Üdvös elvét követvén, szakosztályokra oszolva működik : a.) Női szakosztály, a kisdedek intézetei, az áryák gondviselése, és a leányok nevelése ügyében. b.) kisdedóvás, c.) iskolakötelesek, d.) felnőttek, e.) irodalom, f.) pénzkezelés szakosztályai. 12. Az egylet saját pecsétet használ következő jelvénnyel: egy kitett meztelen csecsemő íölött, honunk öszszes hitfelekezeteinek papjai, kezeiket, áldásra emelik a kép alatt e szó áll: testvériség. Jegyszet. Az alapszabály hátra levő része, mely az ügyvezetési közegek jogkörét tartalmazandja, az intitványozék alapszabályi javaslata 9—23. pontjai nyo­mán, közgyülésileg migbizandó választmány által részlete­sen dolgoztassék ki. '' Indokolás. ;3 Hogy azon alapszabály-javaslat mellett, mely az egyházi reform-egylet indítványozói által készíttetett, s miért láttam szükségesnek ezen másikat készíteni, a közgyűlés elé terjeszteni; — egy pontról pontra ele­mező bírálatnál is jobban kimutatja azon különbség, mely a két tervezet közt első tekintetre szembe ötlik. Az indítványozók javaslata szerint, a 4 első pont alatt van kijelölve a tér, az alap, melyen az egylet állást fog­lalni akar, a cél, melynek elérésére törekszik, az irányel­vek, melyek útjában vezérlendik; de mind ez oly tág, s tetszés szerint magyarázható átalánosságban van kimondva, hogy a részletesebb kifejtést — ha bár vázlatilag is — szükségesnek láttam. Miért van vázlatomban gyermekekre, és nem embe­* rekre fektetve a fősuly? Azért, mert a gyermekek min­den baj nélkül,^legbiztosabb sikerrel fejthetők, idomíthatok .. és nemesithetők; olyanok ők mint egy tiszta íehér lap, melyre bár mit lehet irüi; míg az idős emberek, nem ti csak alapos meggyőződéseik — hanem legtöbbször bal­véleményeik — s előítéleteikbe is oly konokul bele rög­zenek, hogy őket azokból oly ügyekben sem lehet kiokos­kodni, melyek cáfolhatlan érvekkel bebizonyíthatók, mit reraénylhetni akkor, vállási hitre tartozó dolgokban! ? ' vagy semmit, vagy rontást; a mennyiben a hit tárgyai iránti bizalma előbb megrendül, később összeomlik, s philosophia hiányában, — a teljes hitetlenség kietlen ós kétségbe ejtő üressége nyílik előtte. Ne feledjük Mózes­nek amaz igén bölcs vallási reformátornak eljárását. A felnőtt nemzedéket nem csak ignorálta, hanem szándé­kosan sanyargatta és feláldozta ő, hogy nagyszerű müvé­nek biztos alapjául, egy [uj nemzedeket teremtsen. És célt ért, példájával az utókornak két nagy tanúságot hagyván, t. i. hogy a ki egy népet vallásilag reformálni, ujjá szülni akar, kezdje azt alant, a gyermekeknél ; és

Next

/
Oldalképek
Tartalom