Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-10 / 37. szám

diáner Albert o. k. 5 frt. Gbiczi Kálmán o. k. 5 frt. Benicki Ödön o. k. 5 frt. Kis Miklós o. k. 5 írt. Zámori Kálmán o. k. frt. Móricz Pál o. k. 10 frt. Schwarcz Gyula 5 frt. Gonda László o. k. 2 frt. Mukics Ernő o. k. 3 frt. Széki Péter o. k. 5 frt. Lázár Ádám o. k. 2 frt. Vajda János o. k. 2 frt. Eresei Lajos o. k. 1 frt. Simo­nyi Ernő o. k. 1 frt. Vidliczkai József o. k. 2 írt. Kis Lajos o. k. 1 frt, Szontagh Pál (csanádi) o. k. 1 frt. Pécsi Tamás o. k. 2 frt. Irányi Dániel o. k. 1 frt. Henszlmann Imre o. k. 1 frt. Hajdú Ignácz o. k. 1 frt. Szluha Ignácz o. k. 2 frt. Salamon Laios o. k 1 frt. Kemény Mihály o. k. 1 frt. Eördögh Frigyes o. k. 1 frt. Horváth Elek o. k. 1 írt. Győrfi Gyula o. k. 2 frt. Zeyk József o. k. 5 frt. Gr. Szapáry Gyula o. k. 1 frt. Török Sándor (gömöri) o. k. 1 frt. Varró Sámuel o. k. 5 frt. Domahidi Ferencz o. k. 2 frt. Andrási Gyula o. k. 2 frt. Német Albert o. k. 1 frt. Farkas Elek o. k. 1 forint. A gyűjtő iven levő összeg 711 forint, ehez járul Szalai István adománya Pesten 50 frt. Bató István 9 forint, összesen 770 forint. Az egyházi tanács, midőn főgondnok urnák isko­lánk irányában tanúsított jótékonyságáért és fáradozá­sáért köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni határozza, nem mulaszthatja el, hogy köszönetet ne mondjon egyszers­mind azon kegyes jóltévőkaek is, kik Mocsáry Lajos fő­gondnok ur íöihivása folytán készséggel hoztak áldozatot a nevelés oltárára, s ez által is bizonyságot tettek arról, hogy a hazának nemcsak jelen, hanem jövő boldogsága is szivükön fekszik, s a tudományos mivelődés előmoz­dításáért tenni tudnak is, akarnak is. Kelt mint fent. Kiadta Miskolcon, 1871. aug. 31-én. Porcs János. egyházi jegyző. 1871. august 8.-án tartott egyh. tanácsülés iegy­zőkönyvi kivonata. 271.-ik szám. Olvastatott Szalai István urnák Pesten 1871. julius 14-én kelt és Mocsáry Lajos főgondnok úrhoz intézett levele, melyszerint a miskolci refor. lyceumi tápintézetre 50 frtot küldött, még pedig azon nagybecsű tudósítással, hogy polgári állásához képest a miskolci iskoláról és árváiról végrendeletében már gondoskodott. Ezzel kapcsolatban olvastatott Mocsáry Lajos fő­gondnak urnák, a nevezett kegyes adakozó úrhoz Küldött köszönő levele másolata. Az egyházi tanács, midőn köszönetet mond Szalai István urnák azon nemes szívről s a nevelés Ugye iránti buzgalomról tanúskodó tettéért, hogy méltányolva egy­házunknak a szegényebb sorsú tanulókról való gondos­kodását, tápintézetünket 50 frt. becses adományával segélyezte; — nem mulaszthatja el, hogy ez alkalommal egyszersmind köszönetét fejezze ki azért is, hogy isko­lánk iránt való érdekeltségének végrendeletében is kife­jezést adott, s ez által bizonyságot tett arról, hogy a valódi felebaráti szereteten alapuló keresztyénség ma is élő és munkás, s a nemes cél korunkban is talál áldo­zatra kész bajnokokat. Kelt mint fent. Kiadta Miskolcon, 1871. aug. 31-én. Porcs János, egyházi jegyző. KfJLOlVFÚLÉIi. — Budaváros szeptember 4-ki közgyűlésén tár­gyaltatott Ribáry Ferencznek az infallibilitási dogma ki -hirdetését illető indítványa, mely felolvastatván, az indítványozó által indokoltatik. Nem hozta volna sző­nyegre — úgymond — e tárgyat, ha nem lenne erős meggyőződése két dologról, először, hogy a patrónusnak joga van hozzászólni ahoz, hogy mit tanit valamely lel­kész vagy tanitó az ő patronátusa alatt álló egyházban vagy iskolában ; másodszor, hogy az infallibilitás dog­mája nem is annyira egyházi, mint inkább politikai dogma, melynek célja nem egyéb, mint alávetni az álla­mot az egyháznak. Mindenki meggyőződhetett a felől a „Civilta cattolica" inspirált magyarázatából, mely egye­nesen kijelentette, hogy a pápai hatalom az egyházi és állami hatalom összességét képezi. Tapasztalásból tud­juk, — hogy a római szók semmisnek nyilvánította az osztrák törvényeket. Még inkább teheti ezt a z infallibilis pápa és föloldhatja^.a polgárokat kötellességeik alól, melylyel az államnak tartoznak és megakadályozhatja a kormányt szabadelvű törvények keresztülvitelében. E könnyen bekövetkezhető bajt meg kell előznünk, ne hogy utóbb átláthatlan zavarokkal kelljen megküzdenünk, melyek az állam fenállását is veszélyeztetik. Utal szóló a bajorokra, Nézete szerint nekünk is ezen utat kell követnünk. Csodálja, hogy a kormány még mindig tétlen és eddig nem látszik készülődni, hogy valamit tegyen ez ügy körül, pedig kötelessége a kormánynak saját jogait védeni. Ugyanis a kath. vallás Magyarországon még mindig állami vallás, mert közte és az állam közt szerződések állanak fenn s igy pél. bizonyos java dalmakat és jogokat élvez a katholikus egyház. Ámde az infallibi­lis kath. egyház nem az, mely iránt fönnállanak az állam kötelezettségei. Minthogy pedig a kormány tétlen, tehát a híveknek kell kezökbe venni a dolgot. 0 r s z á g h Sándor megjegyzi, hogy a közgyűlés­nek nincs joga hozzá szólni ezen vallási dologhoz, védi a lelkiismeret szabadságát és tiltakozik, hogy a törv hatóság pressiót gyakorol a hívőkre. (Zaj. Ellenmondás.) Peregriny veszélyt lát a szóban levő dogmá­ban, e veszélyt kötelessége e hatóságnak, mint péld. a cholerát megelőzni és elhárítani. S t a n g 1 német nyel­ven hasonló értelemben nyilatkozik. R á t h plébános szerint a sérdés nem tartozik ide. Pleskott is e nézetben van. A n d o r ff y bámulja Pleskott középkori nézetét (általános helyeslés) és különösen azt, hogy ezt a köz

Next

/
Oldalképek
Tartalom