Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-22 / 4. szám

ket alkalmazhat. Némelyek örömmel üdvözölték az államtanács ezen döntő határozatát, és nem igen késtek a Caen-i szabályzatokat magukóvá tenni. De legtöbben az orthodoxok közül arra vártak, hogy mit fog most a párizsi ref. consistorium tenni, mert már megszokták minden fontos ügyben tőle várri a jelszót. Ez azonban, eme végtelen fontos kérdésben óvakodva járt el. Hirszerint oly furcsa nézetek merültek volna fel, melyek aggódva gondoltak a dogmatikai feltételek elfogadására, mert eredményeül azok számának megszaporodását látták, kik már a párizsi hivatalos egyháztól megváltak. De bárminő alapja volt is ezen aggodalomnak, a consistorium nem akadályoztatta magát általa legkevésbé sem, hogy az egyházi választási módozatot jelentékeny módositás alá ne vegye. Hosszú és viharos vita után m. évi május hó 20-án a következő határozatot hozta: „ezentúl az egyház minden tagjának, hogy az egyházi elöljáróság és consistorium választási ujitásában részt vehessen, ki kell nyilatkoztatnia, hogy a ref. egyház alapjául, melynek tagjául vallja magát, elismeri és elfogadja aszent irás isteni tekintélyét a vallási dolgokban (en matiéredefoi)ésacsudás dolgok valódiságát, melyeknek emlékezetére a keresztyéni nagy Ünnepek rendeltettek, és melyekről az apostoli symbolum bizonyságot tesz (quisont a ffirmés dans le Symbole des apötres). Lehetetlen, hogy mindenkit bámulatra ne ragadjanak e határozatok. Most eltakintve attól, hogy e consistoriumi határozatok folytán Franciaország ref. egyházában az orthodox hit legerősebb talpkőre tétetett le, ugy, hogy az egyházból minden szabadelvű és körülbelől 20,000 tag lesz kényszerítve kilépni, miféle esztelenség volt oly határozatlan feltételek felállítása, mdyek a hitet legkevésbé sem fejezik ki ? Hiszen a szent háromság, Krisztus istensége, az eredendő btin, a megváltó vére által való váltság teljesen mellőzve van ! Mi képezi hát az ő véleménye szerént az Írásban a vallási dolgokat ? És miben értelmezzük Krisztus feltámadását és menybe menetelét? Azt is elhidjük, hogy Krisztus a szűztől természet ellenes módon született? Természetesen, mert hisz az apostoli symbolum azt tanítja! Ezen gondolatokat költi fel a liberális keresztyén világban a párisi consistorium határozata és minden emberben mély sajnálatot támaszt a felett, hogy mennyire lett játék labdája a legdurvább orthodoxiának ! Alig képzelhető, hogy a Franciaországi liberálisok között, kiknek száma naponként növekszik, minő általános felindulást idézett elő. Tár május 10-én —mert a 20-án hozott határozatokat előbb mint javaslatot tárgyalta egy bizottság — a párisi „Conferencepastorale perpét u e 1 le" a legnagyobb komolysággal azon kérdést vitatta, hogy elfogadásuk esetén mit kell tenni és ezen érdemben kettős határozatott hozott: először, hogy a saját tekintélyénél fogva, a fennálló választási szabályzat megváltoztatása és az egyházi választási jog gyakorlatának dogmatikai feltételhez való kötése ellen hathatós tiltakozást fog benyújtani, és azután másodszor felszólítja az egyház minden consistoriumát, melyek hitvallásuk elve mellett megmaradnak és minden egyest, ki választási jogában csonkítva látja magát, hogy szövetkezzenek önvédelemre minden kizárólagos rendszabály ellen, és mindennemű szakadás megakadályozására és ezen célból a szövetséges egyház részére Párisban alapítsanak közpénztárt. Erre vonatkozó felhívása, május hóban csakugyan meg is jelent. Képzelhető, hogy mennyien csoportosultak zászlója alá. A nimes-i consistorium is adott ki junius 3-án egy nyilatkozatot, mely minden egyháznak megküldetett. Tiltakozását fejezi ki ebben a párisi consistorium határozatai ellen, és felhívja a községeket és magát a kormányt is a fennálló törvény határozott megtartására. Megemlítjük még, hogy a főváros ref. egyházának egyedüli két szabadelvű lelkésze Paschoud Martin és Montandon szintén tiltakozást nyújtottak be a cultus miniszterhez. Egyfelől a kormány oltalmát kérik ki, másfelől pedig sürgetik, hogy a törvény értelmében, mely minden 6000 tagból álló ref. egyháznak consistorium felállithatását szabadalmazta, engedélyezzék, hogy a párizsi ref. község, mely már 10,000 lelket számlál, egyetlen egy és önkényüleg uralkodó consistoriuma helyett többet állithasson fel. Kérésük mind a két tekintetbenjogos, és reméljük, hogy a leendő kormány teljesitni is fogja, mihelyt a belügyek rendezése szőnyegre kerül. Feleki József. (F. J.) Koburg: Gfusztáv Adolf egyleti jubileum. A Gusztáv Adolf intézet Koburg-tartományi egyletének 25-ik nagy gyűlése, mely e háború miatt a nyárról az őszre halasztatott, m. évi november 16-án ment végbe az ottani sz. Móric székesegyházban. A bevezető ünnep beszédet M ü 1 1 e r helybeli egyházi tanácsos tartá Lukács 12. 32-ről. Kiemelte beszédében, hogy a Gusztáv Adolf egylet folyvást a reformatió nagy müvének fejlesztését célozza és ennek bebizonyítására kimerítően ismertette az evang. egyház múltját és jelenét. A tanácskozást M ut h e r helybeli polgármester vezette, ki a tartomány fiókegyleteiből nagy számmal megjelent küldötteket üdvözölve, meleg szavakban emlékezett meg Dr. M a y e r, a nem rég elhalt vezér superintendens érdemeiről. G r a g e r helybeli diakónus, a tartományi egylet jegyzője, jelentést tesz ez évi működésről. Kiindulva hazájának politikai fekvéséből, felemlitó, hogy az ezen jogos és szent harcban, melybe egy erőszakos és zsákmányt áhítozó szomszéd Németországot bebonyolitá, nem csupán a német jogok és a német becsület megőrzésére működik, hanem a mai kor műveltségének megfelelő valódi erkölcsi tudat biztosítására is, a mi a gondolkodó emberi szellem szabad vizsgálódási elvén alapszik. A római népségek, melyek eddig az ultramontanismusnak s a lelki rabszolgaságnak támaszai voltak, leszállnak végre Európában vezénylői ma-