Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-10 / 37. szám

van azokat minden kitelhető erővel támogatni, mert ha egyrészről hamisittatlanul jut a tanitó világot mozgató elvek és eszmék birtokához, ugy másrészről a szabadszövetkezési egyleti munkásságnak maradandóbb haszna van, mint a járszalagon — mindkét fél kényelmetlen érzése közt kormányzott hivatalosan elrendelt tanitói testületekének. Beszél továbbá az egyleti életben megkivántató munkásságról, s szelllemi tespedéssel vádolja az országban szétszórt egyletek nagy részét, a minek leginkább az az oka, hogy egyleteink nem birják a tevékenységhez szükséges könyvtárt, taneszközöket, hogy nem gondoskodnak olyan módozatokról, melyek által nemcsak az itt fölhozott önképzési eszközöket szerezhetnék meg, hanem ezenkivül tiszteltté, becsültté, mintegy nagyhatalommá tehetnék a tanitói állást. Előadó részletezi tehát a követendő eljárást, s ebből különösen kiemelendőnek tartjuk a következőket: „Az egyleteknek odakellhatni, hogy a nagyközönség a tanitók érdekét saját érdekének tekintse a hogy ez elérhető, arról tanúskodnak társaim közül mindannyian, kik pl. a felnőttek oktatásával foglalkoztak s azok, kik munka, szorgal om, önképzés és műveltség által magilí a t embertársaik szellemi támogatására képeyiték." Kivánja, hogy a tanitók szerteszét ifjúsági olvasó köröket szervezzenek, irni, olvasni nem tudók számára tanfolyamokat nyissanak, s felolvasásokat s más művelődési intézkedéseket tegyenek és végre, hogy: „mindezekben az iniciativa a tanitó-egylet ek e t illeti." Indítványozza, hogy az egylet keresse meg a vallás és közoktatási ministert a kiadásában, vagy kiadóinál megjelent könyvek és taneszközökért; keresse meg az orsz. képviselőházat, hogy az már a jövő évi budgetbe e cim alatt: tanegyleti könyvtárak, bizonyos összeget vegyen föl: hogy ezen könyvtárakhoz, más országok példájára mind a megyék, mind a városok ós faluk közigazgatásilag hivassanak föl ezekhez valamely csekély összeggel járulni s végre, hogy a központi bizottság dolgozzon ki minél-előbb egy — az önképzés előmozdítását eszközlő ügyrendet és a felnőttek számára tartandó tanfolyamokat s egyebek közül szükségelt előmunkálatokat mihamarább szabályozza. Az indítványokat a közgyűlés némi lényegtelen módosítással — többek pártoló hozzászólása után elfogadja, s további intézkedés végett átteszi a központi bizottsághoz. A most következett harmadik tárgyára a közgyűlésnek, nevezetesen: Miként lennének az 1868. 38 t. c. 142. 145. és 146-ik §§ ai módositandók?" többen jegyeztették föl magukat hozzászólás végett, de minthogy a kérdés már magában a központi bizottságban oly részletesen tárgyaltatott, s előadó Szendrői a megvitatott és elfogadott módsitásokat oly tisztán emelte ki, a gyűlés — az abban foglaltaknak elfogadása mellett — közfölkiáltással áttér Vas Mátyás szegvári tanítónak ily cim alatt: „k apcsoljuk Össze a föld-és természetrajzot" beadott értekezésének tárgyalására. Ezt követte Majer Miksa urnák a koncentrációról tartott gyönyörű, s psychologiai igazságokban dus beszéde s egy gyakorlatilag bemutatott, szintén a koncentráló tanmód köréből vett előadás, melyet Liber J. volt ceglédi tanitó, a jelenlevők kösztetszése közt tartott, mely az alföldi tanitó gyűlésnek tartalomban gazdag s a tanácskozási formákra nézve tökéletesen kielégíthetőnek mondható, első napját bezárta. A tanácskozások a második napon szintén reggel 8 órakor vették kezdetüket. Elnök Szendrői János mindenek előtt tudatja a jelenlevőkkel, hogy több oldalról érkeztek az egylethez üdvözlő iratok ; továbbá, hogy két pótinditvány adatott be s igy a napirenden levő tárgyak előtt jónak látná e két inditványnák fölvételét, miben a közgyűlés megnyugszik. Erre M a y e r Miksa a szószékre lép s szép következetességgel indokolja az önsegélyzés szükségét s végül fölszólítja az egyletet, küldene ki kebeléből egy sorsjáték rendező bizottságot, hogy az a dél-magyarországi egylet példájára — az alföldi tanító-egylet nyugdíjintézetét megalapítandó sorsjáték előmunkálatait minél hamarább befejezhesse. A közgyűlés minden további vita nélkül fogadja el Mayer indítványát, valamint azt is, melyet nyomban utána Liber, indokolva előterjeszt, s a mely lényegében a következő : „kerestessék meg a vallás- ós közokt. m. k. miniszter s vele egyidejűleg az országos képviselőház a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat letárgyalása iránt; s ezen törvény intézkedjék, hogy az óvóképezdékben a hazai tanitók leányai, nejei illetőleg özvegyei — a Fröbel óvórendszer szellemében — ingyen képzést nyerjenek, s ez által jövőjük biztosíttassák." E két indítvány kellő eljárás végett szintén a központi bizottsághoz utasíttatott. Elnök Szendrői kéri a választásoknak azonnali megtartását, s ez által előidéztetett egy harc, mely az egylet tagjait két táborra osztá, s a melynek egyike a szentesitett alapszabályok értelmében csak szakférfiakból, másika pedig, állítólag helyi körülmények által indokolt kényszerűségből — minden további okadatolás elkerülésével, tökéletesen mellőzni óhajtja az alapsz. idevágó rendezkedését s elnökül Kovács Albert gyógyszerészt és megyei iskolatanácstagot akarja medválasztani. Hosszas, helylyel-közzel heves kifakadásokkal terhes vita után az utóbbi párté lett a győzelem, s Kovács A. küldöttségileg meghivatik elnöki székének elfoglalására. Most már az egylet ez időszerinti elnökén áll, tetteivel cáfolja meg, jobban mondva oszlassa el azon aggodalmakat, melyek egyrészről megválasztása ellen nyilvánultak.