Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-22 / 4. szám

ralisa'io karjaiból, ha a kormány következetes erélyes, bölcs és igazságos végrehajtására és segélyére nem számithatunk, ne adja az Ég! csupán egy nemzeti lesujtatatás megrázó hatalma által fogunk majd kiragadtatni ; de ki tudja nem lesz-e akkor minden későn ? A népiskolai törvény alkotói kétségen kivül azért hozták e törvényt, hogy ez irtóztató „kés ő", rajtunk be ne teljesedjék. És a mit a nép képviselők akarnak, ugy hiszszük, az a nép akarat legtökéletesebb kifejezése. Magyarhonban ez idő szerint ez az egyetlen ut, melyen a nép művelheti magát. S a parlamenti kormánynak ekkép nyert utasitásai követésében sem idegen elméletek, sem pzabadelvtisködési tekintetek, sem a tömegek ellenkező hangulata által nem kel] megzavartatni hagyni magát.*) Szerem lei Samu. BELFOLD. Nógrádmegyéből az alsó-nógrádi ág. hitv. papi testület B. Gyarmaton 1870. dec. 15-én nt. Simkó Gusztáv alesperes elnöklete alatt tartott értekezletének jegyzőkönyve beküldetetett hozzánk, melyből mi a következő néhány érdekes pontot veszszük át lapunkba. 1. Az alsó-nógrádi értekezlet, a „közös értekezletek szükségtelenségét" határozatilag kimondja, s igy a felső-nógrádi értekezlettel szervi összeköttetésben lenni megszűnt. 2. Az alapszabályok mo'dosittattak. 5. Puc Lajos „A magyar ev. világi urak közönye *) Mielőtt tollamat letenném, nem mulasztom el köszönetemet nyilvánítani ft. Geduly Lajos urnák, ki egyik korábbi cikkemnek a dunáninneni ev. egyb. kerületre vonatkozó statistikai adatait észrevételeivel, illetőleg kiigazitásáva: kisérni szíveskedett (Lásd e lap f. é. 1. sz.) őszintén beismerem, bogy a tanitók összeszámolá sánál tévesztettem, a mennyiben 169 helyett 190-et kellett volna irnom, midőn átlagosan már 885 lélekre s 83 tanulóra esik egy-egy tanitó e kerületben. Hogy a ft. superintendens ur által sürgetett létszámot t. i. a 203-at, melyben a segédtanítók és megüresült állomások is benfoglaltatnak el nem fogadhatom, annak egyszerű magyarázata az, mert a segédtanítókat, miután azok némely kerületek névtáraiban megjelölve sincsenek, ugy szintén az üresedésben levő állomásokat, ott a hol a számlálást magam hajtám végre, egy kerületnél sem vettem tekintetbe. Hasonlót nyilváníthatok az u. n. „szükségbeli tanitók"-ról, minők, habár a névtárak róluk átalában hallgatnak szintén mindenik kerületben találhatók. És itt miután e hibámat elösmertem, alkalmilag lehetetlen azon óhajtásomat elnyomnom, vajha a kerületek nagyobb gondot fordítanának a statistikai kimutatásokra, melyek oly tarka-barka és oly hiányos összeállítások szerint bocsáthatnak közre, hogy valóban vallásunk iránt" cimü munkája felolvastatván, bírálat végett Szimonides János urnák kiadatott. 6. A mult év folytán a tagok száma kettővel szaporodott, s igy jelenleg az egylet 16 tagot számlál. 7. A pénztári számadásból kitűnt, hogy 1869/70-ben az egylet bevétele 116 frt, kiadása 105 frt 82 kr volt. A pénztári maradvány 10 frt. 18 kr. 8. Az értekezlet Sárkány János, kerületi jegyzőhöz egy kérvényt intézett, melyben felszólítja, hogy lenne szives a kerületi papi özvegy-árva-gyámolda létesülését az alapszabályok elkészítése által siettetni, s a kész alapszabályokat jóval előbb a kerületi gyűlések előtt az alsó-nógrádi papi értekezlet számára is megküldeni. 9. Elnök előterjeszti a ministerium azon körrendeletét, metyben a felnőttek oktatása körül a lelkészi közreműködés hangsulyoztatik.Ezen nemes célt az értekezlet minden lelkésznek melegen ajánlja; egyúttal elnöklő alesperes által a tanfelügyelő felkéretik : eszközölné ki azt, hogy e célra szükséges írószerek, olvasókönyvek és világítás a községi adópótlékból fedeztessenek. 10. Végül Elnöknek Simkó Gusztáv, jegyzőnek Wladár Yiktor ujolag megválasztattak. A soproni tanitó-képezdét illető két beküldött nyomtatvány. Sopronból a napokban két füzetke küldetett be hozzánk: az egyik 7 lapból áll, s egy toastot foglal magában ; a másik, tudósítás a soproni ev. tanító-képezdéről az 1869/70-iki tanévben. E két fűzetkével akarjuk jelenleg olvasóinkat megismertetni. Mielőtt azonban a toastról szólanánk, két kérdésre kell megfelelnünk, melyet egy ismerősünk intézett hozzánk, s melyre a feleletet hihetőleg olvasóink közül a legtöbben szintén óhajtanák hallani. Érdemes-e egy víg poharazás közt, magán körben elmondott toast a kinyomatásra? s ha kinyomatják, érdemes-e róla egy komoly szaklapban említést tenni? Ez volt a két kérdés, melylyel ismerősünk bennünket meglepett. Az első percben, megvallom, kielégítő választ nem voltam képes adui; de miután megtudtam a szóban forgó toast történetét, mindkét kérdésre határozott igennel válaszoltam. Mi hát e toast története? elmondom. Az ág. hitv. evangélikusok 1870-iki egyetemes egyházi közgyülésük alkalmával, báró Prónay Gábor lakomát rendezett, melyen a többi közt, Király József Pál, soproni képezdéi igazgató is mondott egy toastot a házi úrra, s e toast annyira megtetszett a jelenlevőknek, de különösen Prónaynak, hogy elhatározta nem csekély feladat a biztos áttekintés megszerzése, s vajha különösen annyit tennének, hogy valamennyien egyenlő rovatok, egys F azt saját költségén, 300 példányban kinyomatni, S az forma berendezés és teljes sommázat mellett készíttetnék névtá- ebből folyó jövedelmet a soproni-képezde javára ajándér a i k a t, mire nézve nem volna tán lehetetlen közös egyetértés és J#Vn tanácskozás utján megállapodásra jutniok. Ezzel tartoznak a kozön-V '...,. ségnek, multjuknak és jövőjüknek s különösen a nagy fontosságú^ w JOTM nyomtatasbaa ama toast, mely nogy a gyházi statistikai tudománynak ! Ésfkinyomatást megérdemlette, azt hiszem az elmondottak