Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-27 / 35. szám

Bartha Lajos született Csicsón, Komárom-megyében, 1807. évben, ott lelkészkedett édes apja néhai t. Bartha Ferencz és Szalacsi Sára szüléktől. Édes apja Korán elhunyván, édes anyja őt az akkor is jó karban állott ócsai, — majd a pápai ref. főiskolában képezteté az ifjúság példányává, ki, mint ilyen, tanfolyama végeztével, először a Nagy Pély család nevelőjeként tünt ki Bajkán, Pesten. Mint házi nevelőt megválasztá őt a Nagy Pély család, akkori jobbágyai beleegyezésével, baj kai lelkészszé, itteni 6 évi nevelői és lelkészi pályája után Garan-Vezekény kereste fel az ismert jó szónokot és népbarátot, hol egy negyed évig, mint segédlelkész a hallgatóság szeretetét méltán kiérdemelte. Hogy érdemes volt a vezekényi jó állomásu lelkészségre, ezt holta napjáig bizonyította. Mindjárt a lelkészségbe beállása után 1843-ban hallgatóit Kurucz Dávid, kitűnő tanítója segédletével a tagosztály szükségessége felől meg győzvén, az egyházat oly szerencsés állapotba helyezé, hogy mind a lelkészi, mind a tanitói jövedelemre nézve első rangúvá lett az egyház. Az egyházmegye is tapasztalván a helyben ügyesen működni tudott t. férfiút, tanácsbirájává szemelte ki, s minden 6 év után újra megválasztá. Az ujabb d.-tuli superintendentiális lelkészválasztási törvénynek a barsi egyházmegyében, mint egyházi kiküldött, ő volt legszerencsésebb kezdeményezője és végrehajtója. Szép rábeszélő tehetséggel birt, mint szelid természetű tudós pap. Vajha követhetnök példáját! A politikai, egyházi és szépirodalmi lapok és könyvek, maga és miveit családja számára, részint maga erszényéből, részint a társaskör költségén, nála jó számmal feltalálhatók voltak. Nem volt oly jótékony cél hirdetve, melyre ő többnyire névtelenül nem adakozott volna. Meg is áldotta őt isten világi jó előmenetellel is. A hátrahagyott 8 családtag számára, ha a neveletleneknek szellemi örökséget nem hagyhatott is, a mennyiben mindnyáját nem taníttathatta ki, hagyott neje, t. Veres Rozália asszony, szép öröksége mellé jelentékeny földbirtokot Ágon, Nyíren, Málason. Végül megemlítem, hogy t. Jókai Lajos, kis-ölvedi ést. Gőből Gerzsony, fegy verneki, az udvaron és templomban, végre Kiss Ignácz, baj kai lelkész urak a sirnál szivet emelő és vigasztaló szónoklataikkal tisztelték meg boldogult lelkésztársunk, barátunk és mintaképül szolgált hazafiunkat. Nyugodjanak porai békével és maradjon fenn emléke az idők végéig ! Nagy-Peszeken, aug. 17. 1871. Szobi Pál, ref. lelkész. HIRDETÉSE K. Pályázat laevelö-tauári állomásra. Egy protestáns lelkész, ki a magyar és német nyelvet egyenlő képességgel beszéli s e mellett a vallástanításon kivül az elemi s gymnasiumi tantárgyakban alapos oktatást adni képes, a gyermeknevelés iránt pedig kiváló előszeretettel viseltetik, alólirt tan- és nevelő-intézetében mint nevelő-tanár alkalmazást nyer. Pályázó elvállalja mindazon kötelezettségeket, melyek a nevelés célszerüsitése tekintetéből a világi nevelő-tanárok által is teljesíttetnék. Évi dija első évben 400, másodikban 500 frt, o. é., lakás és teljes ellátás. Határidő augusztus 30-tlika. Csöndes J. F., 1—3 igazgató, intézettulajdonos Sopronban. JF* íi I y ázat. A rimaszombati egyesült prot. hat osztályi gymnasium részéről egy helv. hitvallású tanári állomásra pályázat nyittatik. Teendők: a Il-ik gymn. osztály tantárgyainak tanitása s esetleg a felsőbb osztályokban némely tantárgy előadása hetenkénti 20 órában. Ez állomással összekötött javadalom: 630 frt o. é. és tandijosztalék. A pályázók képességüket igazoló bizonyítványaikkal fölszerelt folyamodványaikat f. évi september hó 1-őig a „Gymnásium igazgatóságához" címezve küldjék be. Kelt Rimaszombatban, 1871. évi aug. hó 12-én tartott iga/gató választmányi gyűlésből. Az igazg. választmány meghagyásából. Kadiny Gyula 1—3 választ, jegyző. Felelős szeikesztő s kiadó tulajdonos Dr. Ballagi Mór Nyomatott a Deuíach-féle :a>nyvnyomda és kiadói részvény-társaaíg intézetében Pesten.