Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-08-20 / 34. szám
magyar ifjúság számára alkalmazta Györffy Iván, tanár. Ára 40 kr. E munkának tartalmát uagyobbára ismert, részben •már nyomtatásban is megjelent népdalok képezik, s igy Győrifi ur a csekély fáradságért, amibe neki ezen népdalok összeállítása került, — ugy a mi, mint a közönség méltánylását hiába várja. (g) Kohányi Sámuel „gyermekdalai"-nak második T. „Szabad Egyliázk É -ból következő nagy figyelemre méltó sorokat vesszük át. „A pesti városházán tegnap szóba jött a pápai csalatkozhatlanság kérdése. Simon Flórent ugyanis azt indítványozta a városi képviselő testület ülésén, hogy a község szerezzen magának tudomást a tanodákbani vallástanítás módja és minősége felől. Ezen indítványt azzal indokolta, hogy egynémely katecheta félbeszakítja a vallástanítást, midőn az iskolaszék tagjai épen a vallástan előadására ellátogatnak, s csak ezeknek távozása után veszi fel ismét az előadás fonalát. Az ily hitoktatók tehát nem tűrnek el az iskolaszék részéről semmiféle bírálatot. De azon eset is megtörtént, hogy a hittani vizsgálat az iskolaszék tudta, híre nélkül tartatott meg. Ney Ferenc azt is felhozta, hogy a katechetáknak a vallástan előadásakor gyakran eljár a szájuk, s nem vallási tárgyakra is átcsapnak, per Ausoniae fines sine lege vagando. . . . De Simon Flórent továbbá azzal is indokolta indítványát, hogy a tanoda és lelkészek dotatiója, honoráriuma a város közpénztárából történik, s ezen pénztár protestánsok, zsidók adójából is gjül, minélfogva az uj, az 1870-iki katholicismus előadása miatt nem díjazhatja a kath. hitoktatókat. Klempa Simon prépost azt jegyezte meg Simon Flórent ellenében, hogy az iskolaszék amúgy is rendelkezik eszközökkel, a kellő tudomás megszerezhetése végett; egyébkínt pedig egy katecheta sem fogná az iskolaszéktől kérdezni, hogy mit tanítson, ebben az egyház határoz, s az egyház tana soha sem volt államveszélyes. — Azonban Klempa apológiájának daczára Simon Flórent indítványa, majdnem egyhangúlag — mert a préposton kivül csak A u 1 szavazott némileg ellene — elfogadtatott, s B é k e y módositványa szerint, az iskolatanácshoz utasíttatott. Világos, hogy az egész kérdésnek sarkpontját a pápai csalatkozhatlanság dogmája képezi, s jelesül politikai consequentiában, melyeket e lapok is gyakran fejtegettek. Igaz, hogy ezen politikai consequentiákat, dacára a divatos szépitgetésekuek, melyekkel bizonyos kötete megjelent. Ugy erről, mint az 1-ső kötetről közelébb bővebben. (g) Ileckenastiiál megjelent végre : II e f or meszmék. Közérdekű tarlózatok a kath. autonomía, az egyházi reform, a politika és egyház-társadalmi kérdés köréből. A szabadság, felvilágosodás hivei számára irta Bezerédj Sándor, magánzó kath. pap. Ára 80 kr. katholikus lapok nálunk is fellépnek, eltagadni nem lehet. A jezuitico-ultramontán párt foközlönyei e kérdésben igen őszinték; nem szépítenek, kimondják a valót ugy a miiit van. Az ember mosolyogni kénytelen azon jámbor együgyűség felett, melylyel némelyek a csalatkozhatlanság politikai consequentiát tagadják, s ignorantiát affectálnak azon hatalmas párt nyíltan bevallott elvei iránt, mely ez időszerint az egyház kormányát befolyásozza. Csalatkozhatlanság irreformábilissé tette a Syllabust, mely a lelkiismeretszabadságnak, a vallások politikai egyenjogúságának, a közteherviselésnek, a sajtószabadságnak, s a modern alkotmányosság egyéb alapelveinek 'kárhoztátója. Itt van a csatlakozhatlanság kimondása következtében, a contradictio a hazafias kötelmek és a vallás ezen legújabb dogmája között! Itt azon káros dualismus, mely nyugtalanítja a lelkiismeretet. És ha találkoznak apák, kik gyermekeiket, a haza leendő polgárait, kivált e sok felekezetű Magyarországon nem akarják ezen dialismusnak kitenni — vájjon kárkoztassuk-e azokat ? . . . Ez inspirálta R i b á r y indítványát is a budai városházán, s annak egyhangú elfogadása signatura temporis. . . . Az egyházy elöljáróságnak nagy, igen nagy higgadtsága, tapintatossága legyen, nehogy az egyház békéje megzavartassék ! Azon katecheták számára, kik az iskolaszék tagjainak megjelenésekor félbenszakitják a hitoktatást, megjegyezzüK: hogy a szülőknek is joguk van a vallásoktatás minősége és módja felől tudomást szerezni : azért az iskolaszék tagjainak megjelenésekor szünetelő katecheták provocáló tüntetéseikkel szünetelhetnének. Ha az iskolaszék is felügyel a katechetára, ez azért nem praejudicál az egyházi felügyeletnek." Gy ászliirek. A pesti theol. intézet iránt szomorú kötelességet teljesítek, midőn az intézet egyik jeles növendéke Nyerges Cryula 3. éves theol. ifju kora elhunytát jelentem. A szülő1
