Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-08-20 / 34. szám

alattvalóinak nagy része szenved, a balti tartományokban, a görög-orthodox egyház részéről; és pedig oly mértékben, melyhez császári felséged — meggyőződésünk szerint — nem adhatta beleegyezését, s oly törvények alkalmazása által, melyek reájuk eredetileg nem voltak kötelezők. Ezen dolgok hire most már az egész keresztyén világban elterjedt és a gondolkozó s igazán vallásos emberek kedélyére a legszomoritóbb s legleverőbb hatást gyakorolta. *) Mi meg vagyunk győződve, hogy császári felséged előtt az emiitett viszonyok nem ismeretlenek, hogy felségednek általánosan ismert magas kegyei, mint szintén igazságszeretete — e legtündöklőbb drágaköve a fejedelmi koronáknak — feljogosíthatnak minket a reményre' miszerint mély alázattal tett kérelmünk meghallgatva, s az emiitett dolgon rövid idő alatt, bizonyosan segítve leend. Mi csak azért esedezünk császári felséged előtt, hogy a balti tartományokban lakó luth. alattvalóinak engedtetnék meg istenök imádása, gyermekeik nevelése és minden vallásos szükségüknek akadálytalan kielégítése, császári felséged és a tartomány régi törvényeinek védelme alatt. És pedig akként, hogy az oly személyeknek, kik névleg a görög egyházhoz tartoznak, de óhajtanák azt elhagyni és az evangéliumi anyaszentegyház tagjai közé ismét felvétetni, ismertetnék el azon joguk, hogy ezen átlépést nyilvánosan és hivatalos ünnepélyességgel tehessék; és hogy a törvény előtt is azontúl protestánsokul fognak tekintettetni. Ugyanezen vallásszabadságot, mely iránt oly nagy bizalommal csüggünk csász. felségeden, méltóztassék kiterjeszteni minden az orosz birodalomban élő s keresztyén tanok befolyása alatt álló más személyekre is, legyenek azok bennszülöttek, legyenek idegenek, vagy azon országok hittéritői, melyek nem tartoznak a görög egyház kebelébe. Azon vallásszabadság, melyért mi igy esedezünk, teljes összhangzásban áll a fennálló felsőség iránti polgári engedelmességgel, és a hol csak behozatott, a kormányzás egyik leghatalmasabb támaszául bizonyult. Mivel ama szabadság lényegesen keresztyéni, tehát lényegesen igazságos is; és csak ott, hol tenyészik, táplálhat az ember szeretetből folyó, öntudatos engedelmességet, ugy az isten, — mint a polgári felsőség iránt. Ezzel, mint szintén a természeti igazság-, mélytányosság- és a kijelentett vallás alaptételeivel összhangzólag; továbbá, bátoritva a kegyes fogadtatás által, melyben császári felséged a mult évben, francia testvéreink küldöttségét részesité ; vagyunk bátrak felséged elé azon keresztyéni kérelmet terjeszteni, mely azt kivánja, hogy ama büntető törvény, mely a görög-orthodox egyház elhagyóit vagy a más hitet terjesztőket mint gonosztevőket tekinti és nehéz, megsemmisítő Ítélettel sújtja — eltöröltessék. Midőn ezen emlékiratunkat felségednek átnyujtjuk, *) Ez azon szakasz, melyért Gortschakoíf hg. a feliratot viszszavetette. kérve-kérjtik, biztosítson minket ama nemes érzelmei felől, melyeket mindnyájan felséged személyes erényeiként tisztelünk; e^ősitsea meg amaz őszinte csudálkozásunkban, melylyel felséged uralkodásának azon mozzanatát tekintjük, melynek következtében oly sok millió alattvalói szabadultak fel a rabszolgaságból, és emberi jogokkal és szabadságokkal ajándékoztattak meg. Felségednek ezen fényes és felejthetlen tényei hálával és örömmel töltötték el minden szabad ember kebelét ; s reménynyel töltenek el minket is, hogy nem sikertelenül fogunk esedezni azokért, kik a mi közvetítésünk által, esdő szemeiket a császári részvéthez emelik. Legyen megáldva felséged hosszú élettel, hogy igazságban uralkodjék egy nagy és boldog birodalom felett, és ezen birodalom minden határait és országait töltse be bő áldásaival a mi urunk Jézus Krisztus, ki minden emberek megváltója és minden királyok király a." Eddig a felirat. Következik 29 európai deputatus aláírása. K—n, * Gfortseliakoff herceg a cárhoz intézett jelentésében előadja a Friedrichshafenben megjelent evang. szövetség küldötteivel folytatott értekezés eredményét. A lelkiismeret-szabadság elvei — ugy mond —- Oroszországban mindig tiszteletben tartattak (!), a küldöttség kívánságnak teljesítése azonban az állam-alaptörvények megváltoztatására vezetne, s Oroszország meg nem engedheti, hogy belügyeibe idegenek avatkozzanak. * Mit szólnak elihez a csalhatatlanság hivei? Bécsben 3000 család jelentette ki, hogy a pápai csalhatatlanság jezuisticus fogásai alól magát ezennel fölszabadítva, a csalhatatlanság elleneihez csatlakozik, és lészen az antikatholicismus támogatója. Uj községet akarnak állapítani, s már plébánost is választottak maguknak. Az oktatásügyi miniszterhez következő föliratot intéztek: „Oktatás- és vallásügyi magas minisztérium ! Azon 3000 bécsi kath. család nevében, mely nyíltan kijelenti a csalhatatlansági dogmának el nem ismerését, s kik részükről a papi teendőket is csak olyanok kezeiben akarják látni, kiknek vallási nézeteik az ő nézeteikkel megegyeznek, — alólirott azon kéréssel bátorkodik a magas minisztérium szine elé járulni, hogy a külön községgé alakult 3000 katholikus család vallási szertartásainak, a bécsi szent-István-templom szintén átengedtessék, miután ezen jogukról nem mondhatnak le ők sem. S ha alólirott e kérelem mielőtti elintézése mellet szavaz, azon okból teszi, mert nem akarja, hogy egy ily számos tagból álló község tovább is ki legyen téve annak, hogy a csalhatatlanság papjai végezzék előtte az isteni tiszteletet. — E kérésnek mihamarábbi teljesítését, s az antikatholikusok jogainak mielőbbi érvényesítését kérve, maradok stb. stb. — Alois Anton, világi pap Penzingben. Főut. 57. sz.