Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-07-30 / 31. szám
(g) Rómából távirják: Tizenhárom magyar püspök küldte be hozzájárulását a csalatkozhatlansági dogmához. (g) A német egyházi mozgalom — irja a Sz. E. — naponta figyelemreméltóbb terjedelmet élt, s az ó- és uj katholikusok közt a szakadás sok helyen bevégzett tényé lőn. Igy pl. Kattovitzban (Szilézia) az ó-katholikusok és antiinfallibilisták számára a porosz kormány külön templomot jelölt ki, illetőleg azon templomot, melyet a püspök elvett, nekik visszaadatta, s ott az első isteni tisztelet f. hó 23-kán már végbement. Különben a sziléziai ó-katholikusok nemcsak az uj hitelv negatiójára szorítkoznak, hanem reformokat is követelnek. El akarják töröltetni a különböző papi illetményeket s a községi életet az ó-keresztyén életre akarják visszavezetni; stb. K(LO\FliLÉK .4z olvasónak. Megrongált egészségem helyreállítása végett kénytelen lévén huzamosabb időre eltávozni Pestről, leveleimet kérem a következő két hónapban nevem alatt a „Szénatér 6-ik számra" címezni. Intézkedtem, hogy azok utánam küldessenek, és hogy a rám bízott dolgokban az alatt se legyen fennakadás. Pesten, 1871. julius 25-én.. Kovács Albert, (g) A dunáutuli ág. hitv. egyh.-keriiletböl tudósítanak bennünket, hogy gróf Zichy Henrik a mosonyvármegyei evangelicusok iskoláinak fölsegéllésére egy 1000 frtról szóló földtehermentesitési kötvényt adományozott, oly kikötéssel, hogy ennek kamatjaiból évenként egy rész a tőkéhez csatoltassék, a többi pedig szegény árva gyermekek számára tankönyvek és ruházatra fordittassék. E felekezetességen felül álló nagylelkűség fölemlitésén él, tudósítónk fájdalommal emlékezik meg Földváry Miklós, öttevényi nagybirtokosnak azon eljárásáról, mely szerint, dacára annak, hogy ezelőtt néhány évvel saját kezével irt levelében kötelezte magát a soproni képezdét évenként 15, s a lébenyi ev. gyülekezet lelkészét 10 frttal segélyezni: már két év óta se kötelezettségének nem tesz eleget, se az illetők figyelmeztetését nem akarja tudomásul venni. (g) Könyves Tóth Mihálynak megérkezését Debrecenbe, s az ez alkalommal tiszteletére rendezett ünnepélyességeket mult számunkban körülményesen leirva közöltük. Most ama közleményünkhöz pótlólag még megemlíthetjük, miszerint Tóth Mihály beköszöntő beszédében alapigéül Ephesusiakhoz irott levél 2-ik rész, 20, 21-ik versét vévén föl, azt igyekezett bebizonyítani, hogy fődolog nem az elméleti ismeret, melyet a tudomány vitat és elvitat, hanem a gyakorlat; ugy élni, mint Krisztus, ez a fődolog. Előadása teljes volt tűzzel és lélekkel. (g) A Pesten végrehajtott népszámlálás eredményét Körösi József egy terjedelmes füzetben közzé tevén, mi ebből a vallási s az ezzel kapcsolatban álló családi és műveltségi viszonyokra vonatkozó statistikai adatokat, mint a melyek lapunk olvasóit leginkább érdekelhetik, rövid kivonatban átvesszük. Vallás tekintetében Pest tulnyomólag katholikus város, a lakosságnak több, mint egy harmadrésze e hitet vallván; utánuk következnek a zsidók, akik a lakosság ötöd részét, az ágostaiak, kik a lakosság 6°/0 -át és a helvétek, kik annak 5°/0 -át képviselik, majd a görög keleti, a görög egyesült vallásúak, egynehány unitárius, anglikanus stb. A katholikusok minden városrészben túlnyomó többségben vannak, kivéve a Terézváros benső részét, hol a zsidók birnak túlsulylyal. A vallással szoros összefüggésben állnak a házassági viszonyok, mit a következő adatok bizonyítanak: Pesten 10,000 férfi közül házasságban él átlag, a hitfelekezet tekintetbevétele nélkül, 3190; az epyes felekezeteknél azonban az arány igy alakul: a katholikusoknál 3231, az ágostaiaknál 3159, a helvéteknél 2968, a zsidóknál 3154; ugyancsak 10,000 nő közül átlag férjes 3211; az egyes felekezeteknél pedig: a katholikusoknál 3109, az ágostaiaknál 3431, a helvéteknél 2857, a zsidóknál 3676. — A műveltségi fok szint n, mint a házasság, szoros viszonyban van a vallással. Az elsőség e tekintetben a görög-keleti vallásuakat illeti, kik nagyrészt jó módú kereskedők levén, közülök 1000 tiz évesnél idősebb férfi közt csak 191, és ugyanannyi nő közt csak 292 nem tud írni-olvasni; aztán következnek az ágostaiak, kiknél 1000 férfi közül 192, ugyanannyi nő közül 403 irni olvasni nem tudó van; a helvéteknél 192 férfi és 431 nő; a zsidóknál 116 férfi, 288 nő ; leghátul állanak műveltség tekintetében a katholikusok, kiknél 1000 férfi közt 220, ugyanannyi nő közt 466 nem tud irni olvasni. (g) Br. Bánffy Elek a bogosi ref. iskola számára 400 frtnyi alapítványt tőn oly kikötéssel, hogy ha emiitett iskola idővel községivé válnék az alapítvány a községi iskolára szálljon. (g) Vári Szabó Sándor a megboldogult Kontra János helyébe, tótfalui lelkésszé választatott. Mind a gyülekőzet mind az uj lelkész fogadják őszinte szerencsekivánatunkat. * Alsó-Kemencéről írják nekünk, hogy néhai Bárcay Katalin a reform, egyház kezelése alá iskolai alapítványt tett, hogy abból oly intézet tartassák fenn, melybe a falusi gyerekek felekezeti különbség nélkül járhassanak, s magyar nyelven taníttassanak. Néhány éven át jól ment a dolog; de közelebbről a felső-kemencei evang. lelkész minden uton megnehezítette az evangelikus tót gyerekeknek az iskolába járást, s kényszerité őket, hogy a szomszéd faluba járjanak, miután helyben csak az emiitett iskola létezik. Ezt az evang. szülők nem örömest teszik, részint mivel az más faluban van, részint mivel amannak nyelve a tót, ők pedig magyarul akarnák gyerekeiket taníttatni, s különben sem látnak semmi különbséget a ref. és evang. iskolai nevelés közt. Nagyon sajnálnók, ha e hirünk igaz volna.
