Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-30 / 31. szám

csunknak, azelőtt pedig, 1837-től kezdve 14 éven át jogtanára s méltán hires tanára jogakademiánknak. Ő vele kezdődött volt meg ez iskola életfolyamának ujabb korszaka, midőn a gr. Buttler által alapitott magyar jog-tanszéken első nyitotta meg e végvidéken a törvénytanitást, adván a hazának s e megyének a lefolyt 14 év alatt jeles és kitűnő ügyvédeket, birákat, s tiszteltté tevén tanodánk nevét a ismeretessé a felsőbb hatóságok előtt is. Az ő neve halhatatlan, s együtt fog emlittstni tanodánk nevével mindaddig, mig ez állani fog. A mi iiogy soha ne is szűnjék meg, mindnyájunknak egyetemes óhajtása, forró imádsága. Növendékeink sorából az ifjú Bajusz Károlyt, a 6. latin osztály egyik szép reményű növendékét szólította ki a halál. Legyen az ő szép emlékezete példa életben maradt társainak az igyekezetben s feddhetetlen erkölcsi magaviseletben; elmaradt szerelmeseit pedig vigasztalja meg e veszteség után az Ur vigasztaló kegyelme. Szólok végül j ó 11 e v ő i n k r ő 1 is, a kik ez év folytán bőkezűségöknek áldásait velünk éreztetni kegyesek voltak. Részint könyvtári s muzeumi adományokkal, részint alapítványokkal járultak meglevő erőink szaporitásához: a földmivelési s közoktatási minisztériumok, Csiszár Lajos, gr. Forgács Antalné, N á n á s y Lajos, S z a p 1 o nc a i József, Szaploncai Sándor, S i m ó Lajos, Heckenaszt Gusztáv, özv. Pataki Jánosné, P r a g m a n Sándor, V á r a d i Gábor urak és úrnők; a kiknek hálámat s köszönetemet e helyről nyilván is kimondani legszentebb kötelességemnek ismerem. Különösen kiemelendőnek tartom pedig néhai Bakó Balázs, badalói lelkészt, a ki 200 frt. alapitványnyal örökítette meg emlékezetét; a máramaros-megyei iskolatanács kegyességét, a mely 40 ftot ajándékozott elemi osztályaink fölsegéllésére; özv. V e r é c y Dánielué asszonyt, a ki néhai unokájának Bajusz Károlynak emléketil örök alapítványokat tett a magyariroda l#

rn i önképző társulat és dalárda javára; mindenek fölött pedig mély hálával kell megemlékeznem a máramaro s-u gocsai, szatmári és bányai ref. egyházmegyék azon tisztelt egyházairól, a melyek, számszerint 35-en, a régi ősszokás alapján, ünnepi követeket fogadtak el tanodánk ifjai közül s 2597 frttal járultak ez uton azok fölsegéllésére. Protestáns anyaszentegyházunk s nevelésünk érdekében tanusitott ez áldozatért fogadják köszönetünket s azt az Ígéretet, hogy az ekkép elhintett jótét-magvakat minden bizonynyal anyaszentegyházunk javára fogjuk gyümölcsöztetni. Mindezekután köszönetemet fejezem ki e tanoda kormányzó elöljárósága iránt összesen és tagjaiban, a kik ez évben is mindent elkövettek, hogy tanügyünk virágzásában istápoltassék; köszönetemet mondom a tanári karnak, tanártársaimnak a buzgalomért, a melylyel hivatalos teendőik minden ágazataiban eljártak ; köszönetemet pártfogóinknak, jóltevőinknek. Keljen ki a mag, a melyet évi öl évre vetnek, s teremjék meg azok az áldások százszoros gyümölcseit a maradék számára. Az isten pedig, a mi atyáinknak istene, tartsa s virágoztassa ez iskolát, fedezze be védő szárnyaival, hogy legyen a századok folyamában hü terjesztője a t udománynak, jó erkölcsnek és világosságnak a magyar haza, az ő anyaszentegyháza s az összes emberiség boldogitására. Szikszó, 1871. julius 20. Nagytiszteletü ur! Az alsó-vadászi, aszalói, és mérai egyesült tanitó-érte kezleti körök gyűlése az 1869-ik év junius hó 24-én F.-Dobszán megtartatván, a szép számmal ékeskedő gyűlés folyama alatt a mérai kör világi elnöke, tek. Naményi Bertalan ur egy cs. aranyat tűzött ki pálya-dijul a következő kérdésre: „Megtartandók-e a felekezeti iskolák vagy nem ?" A kitűzött határidőig t. Tervey Károly, egyik egyházi elnök úrhoz 6 pályamű érkezett be, melyek bírálatra egyes tanítóknak kiadattak, kik észrevételeiket Írásban nyújtották be. Ezen időközben pedig a tanitó értekezleti körök a nt. abauji egy hm. népiskolai választmány elnöke t. Batta József ur által egészen újból rendeztetvén s osztatván be, s a szikszói járás tanitó-értekezleti körének elnökéül alólirt választatván el: a pályaművek, a rájok adott bírálatokkal együtt hozzám tisztelendő Tervey Karoly ur által hivatalosan áttétettek. Én azért e pályamüveket, bírálataikkal együtt egy 7 tagu, vegyest lelkészekből s tanítókból álló bizottság elé terjesztém, az érdemleges * bírálat meghozása, illetőleg a legjobbnak találandó pályamű díjazása végett. E bizottság működésének végeredménye a 6-ik számú, „minden üdvös közős legyen" jeligével ellátott pályamű dij azasa lőn, mint a mely társai fölött, mind az előadás könnyűsége sa nyelvezet meglepő szépsége, mind pedig a belbecs, belérték által magasan kiemelkedik. Ugyanez alkalommal, ugyancsak az 1869-ik évi f.-dobszai gyűlés folyama alatt t. Mészáros József, kézsmárki lelkész ur által egy más pályakérdésre kitűzött 1 db. koronás tallér —a pályakérdést adó tiszt, lelkész ur személyes megbízása folytán, — miután az általa kitűzött feladványra egyetlen pályamű sem érkezett — az 5-ik számú „nem á gyorsaké a futás" jeligével ellátott első helyen dicséretre méltatott pályaműnek ítéltetett. Mindkét névrejtő levél felbontatván, a 6-ik számú pályamű szerzőjének Pósa Miklós, az 5-ik számú p. m. szerzőjének pedig Makkai János bizonyult. Midőn e közleményt nt. szerkesztő ur engedelmével, az érdekletteknek, s különösen a pályadijak kitűzése által a tehetségeknek ösztönt adó nemes férfiaknak, u. m. t. Naményi Bertalan, és t. Mészáros József urak-62