Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-16 / 29. szám

használásáról lemondani, és ha azt önkéntesen nem teszi, nincs oka panaszra, ha ezen használat neki eltiltatik. Végre azon megjegyzés, hogy ama rendelkezés egyszersmind a különösen ksth. alapból létrejött braunsbergi gymnásium alapitványszerüleg kath. jellegének tagadása, és azért a katholikusok positiv jogainak speciális megsértése, cáfolatát azon körülményben találja, hogy a braunsbergi gymnásium alapitása és a fönntartására szolgáló alapok hagyományozása oly időben történt, a mikor a m. é. julius 18-iki zsinati határozat még nem létezett' Ezen okokból a királyi tartományi iskolaszék rendelkezése ellen emelt panaszoKat nem vehetem tekintetbe. Berlin junius, 29-én. } M ü h 1 e r." * Bécs, julius 10. A „N. fr. Pr." szó szerint közli Thiers levelét a pápához, melyet Harcourt gróf junius 28-án nyujta át. Thiers levelének Harcourt gróf azon értesitése szolgált indokául, mely szerint a pápa készül Rómát elhagyni, és Franciaországba menni. Thiers e szándék valósításának esetén azt hiszi, hogy a fogadtatás meg fogna ugyan felelni a francia népnek a pápa iránt tanúsított ragaszkodó szeretetének, de Thiers e terv valósítása előtt kötelesnek érzi magát, a felelősségnél fogva, melyet e dolog maga után vonhatna, néhány megjegyzést terjeszteni a pápa elé. Tekintve azt, hogy a rend ügye általában mindenütt veszélyeztetve van, és a kihívó megrázkódtatásokat mindenesetre kerülni kell, Franciaországnak is mint a többi hatalmaknak el kelle fogadni Olaszország egyesülését. Jóllehet Franciaország legfőbb szerencséjének tartaná menhelyet adni a katholicismus fejének, mégis félő, hogy a pápa vallási jellegének fénye csorbulást szenvedne, ha elhagyná a vatikánt. Olaszországnak akkor oka lenne neheztelni a pápa iránt tanúsított vendégszeretetért s csak nehezítené Franciaország helyzetét. A pápa Franciaországban sohasem foglalhatná el azon állást, mely neki az olasz parlament által elfogadott garantia-törvényben biztosíttatott. Franciaországban a pápa az általános törvény hatalma alatt állana. Thiers végül tudatja, hogy Franciaország Olaszország s a pápa között kibékülést kisérlend meg. * A „British and Foreign Unitarian Assoeiation Berlinben könyvkereskedést nyitott, s müvei címsorozatában következőleg állítja össze az azokban foglalt unitárius hitelveket: 1) Az unitáriusok hisznek egy istenben, az atyában, de nem az istenségben lévő személyek háromságában. 2) Az unitáriusok egyedül az atyaistent imádják, amint Jézus Krisztus parancsolta, de nem szűz Máriát, az angyalokat, Krisztust. 3) Az u. hiszik, hogy isten jósága minden emberekre kiterjed, és hogy kegyelme minden munkáján elömlik, s egyetlen léleknek kárhozatát sem határozta el. 4) Áz u. hiszik, hogy Jézus a Krisztus, az isten fia, de nem hogy ő a „fiu isten." 5) Az u. hiszik, hogy istent szeretni teljes szívből, teljes lélekből és teljes elméből, s felebarátját mint önmagát, a törvénynek betöltése. 6) AZ u. hiszik, hogy az emberi természet a születésnél fogva nem teljesen megromlott és a jóra képtelen. 7) Az u. hiszik, a jónak megjutalmaztatását és a rosznak megbüntetését. 8) Az u. hiszik hogy Jézus Krisztus azért élt és halt meg, hogy büneiűktől megváltson (erlősen), nem pedig hogy érettünk szenvedjen, vagy bűneinkért elégtételt adjon. 9) Az u. hiszik, hogy a váltság isten szabad kegyelme által történik, nem pedig a hitnek puszta bevallása vagy a cselekedetek érdeme által. 10) Az u. hiszik, hogy ha az istenteleu elhagyja a maga útját, gazdag bocsánatot nyer, és hogy ha mi megbocsátunk, nekünk is megbocsáttatik. 11) Az u. hiszik, hogy a bibliában isten igéje foglaltatik ; de nem, hogy minden szó, a mi benne van, isten igéje. 12) Az u. fenntartják a szabad vizsgálódás jogát és kötelességét, s állítják, hogy senkinek nincs joga mások lelkiismerete fölött uralkodni. 13) Az u. hiszik, hogy istennek minden büntetése csak ideiglenes fenyítés, s nem örökké tartó. 14) Az u. hiszik az örök boldogságot. * Badenben a választások a generális zsinatra 'megtörténtek, mind az orthodox, mind a szabadelvű pártra még most váratlan eredménynyel. Ugyanis a választottak alig % a tartozik az orthodoxokhoz, ellenben a Protestantenverein vezérféríiai, mint Schenkel, Holtzmann, Schellenberg, Bluntschli, Lamey, Kiefer, Stoszer, stb. mindnyájan megválasztattak. Hogy a szabadelvűek már egyes tartományokban többségben vannak, azt mindenki valószínűnek tartotta; de azért ez lesz az első generális zsinat, mely az ő többségökből alakul. Mult hóban tartotta ülését a badeni lelkészegylet, melybe csak a modern theologia hivei léptek be. Mindnyájan ismételve kijelentették ragaszkodásokat a szabad theologiai tudomány elveihez. Azután vitatkoztak a halhatatlanság kérdéséről és az egyház viszonyáról a jelenkori társadalmi kérdésekhez. Az ilyen barátságos összejövetelek legbecsesebb eredménye az élénk buzdítás ily fontos kérdések tanulmányozására és a személyes érintkezés. * A párisi prot. papság a commune uralma alatt mindent elkövetett a szerencsétlen párisi érsek megszabadítására. A lelkészek közösen, saját nevök aláírásával komoly és méltóságtelj3S feliratot intéztek i communehez, melyben az érsek szabadon bocsátását kívánták. Ily lépést akkor könnyen életökkel fizethettek volm meg, s kath. kollegáik tartózkodtak is hasonló veszélyes kísér-