Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-16 / 29. szám

De csak nagyobb világi történelmi forduló pontoknál foglalhat el a politikai elem ily kiváló helyet a prédikációban, ott, hol az idő jeleit kell kimutatnunk, és nagy események közben a kedélyeket isten kegyelmes kormányzói hatalmára irányoznunk; és itt sem szabad felednünk, hogy állásunk minden körülmények közt sokkal szerényebb, mint a prófétáké Minden vasárnap politikát űzni, hab.^r a vallásos és erkölcsi cél tárgyalása folytonosan szemünk előtt lebegne is, a lelkészi hivatal teljes félreismerése volna. Egyébiránt a prófétai beszédek nem mindig országos cselekmények, nagyszerű politikai események által idéztettek elő. De bármikor és miként törnek is elő látnók i szellemök ldömlései, folytonosan — és ez a dolog veleje — nemzeti, hazafias irányúak és korszerűek; helyzethez illő beszédek, melyek a nép szükségeiről teljes ismeietet nyujtnak. Hogy a nyilvánosságnak átadott prédikációk egy egész folyama mely időben Íratott és mondatott el, a theologiai irány, szónoki modor és más hasonló jelenségekből könnyen felismerhető — talán egyes vonatkozásokból is a történelemre. De ha az akkori élet erkölcsi rajzolatai, kiváló, megkülönböztető jelei után kutatgatunk, ha a népet és országot, a belső és külső jóllétet, az erkölcsi vallásos mozgalmakat, a kor szellemi rugóit akarjuk kellőleg megismerni, valóban a leggondosabban kidolgozott egyházi beszédek kötetei is, melyek különben theologiai becscsel birnak, vajmi kevés felvilágosítást nyújthatnak! És ez mindenesetre sajnálatra méltó hiba. Helyesen jegyzi meg Hagenbach: „oly prédikációk, melyeken azon időnek, melyben tartattak, semmi nyomai sem észlelhetők, korukra nézve többnyire nyom nélkül enyésznek el. Nikolai után. Szászy István. Könyvismertetés. „Nevelés- és oktatástan alapvonalai." Képezdék számára és magánhasználatra. Irta Yarga János, a nagy-körösi lyceumban nevelés- és bölcsészettanár, am. t. a k a d e m i a t a g j a. (8. r. 176 L. Ára 1 frt. 20 kr. Pest, 1871., kiadja Lampel Kobert.) Nem kell az ismertetőnek a könyvbe belé okoskodni ami nincsen benne, s viszont ki sem kell azt belőle okoskodni, ami benne vagyon. Mikor a magyar protestáns egyházi társadalom kimondotta, hogy iskoláit fenntartja ezután is ahol csak teheti, e nyilatkozatával m. e. kijelentette, hogy iskoláit ezentúl is verseny képesekké szándékozik tenni, s meg is inditotta immár a reorganisatio nagy munkáját. Igaz, hogy a munka nehezen megy, de — istennek hála! mégis csak megy. Történtek már intézkedések magát az iskolát, igen az iskolaközséget, sőt a t a a i t ó t illetőleg is, hanem mivel az iskolai nevelés leginkább a tanitón fordul meg, természetes, hogy ez idő szerint nevelésügyi intézkedéseink alkalmával leginkább a tanitó egyediségének kell előtérben állani, egyebeket mellőzve már csak azért is, mert ha a tanitó ezentúl jogosítva lesz az egyházmegyén és egyházkerületen is szavát fölemelni, a mi pedig immár több kerületben meg van, gondoskodni is kell, hogy a kiválóan iskolaügyi képviselőnek legyen mit a közjó érdekében érvényesíteni. E téren már két irányban is várják a felszaporodott bajok illetékes hatóságaink intézkedő szavát, t. i. nem csak leendő, hanem már hivatalban levő tanítóink képzettségi ügyében is intézkedui kell. Az elsőben, t. i. a leendő tanitók képezése ügyében meg is indult a mozgalom meglehetősen, a mennyiben tanitóképezdéink kérdése csakugyan napirenden van, hanem hivatalban levő tanítóink képzettségét illetőleg tudtom szerint még csak a pesti ref. egyházmegye határozott, kimondván, hogy minden kebelében levő tanitó póttanfolyamra menni köteles 1872. okt. l-ig, különben akkor fele fizetésre okleveles segédettartan i köteleztetik, kivétel alá esnek: a) akiknek van oklevelök, b) a kitűnő tanitók oklevél nélkül is, c) az elöregedettek. Van tehát kezdemény ez irányban is, hanem a célszerű eszközök az önmivelésre? Biz azok nem minden bokorban teremnek. Épen ezért nevelésügyi bajaink ez ágával, t. i. a tanitóképezés ügyével szemben megbecsülhetetlen kincsnek tartok minden olyan eszközt, mely e bajon alaposan segit, s mint ilyet örömmel mutatom be a fenncimzett könyvet, melynek ismertetésénél, különös tekintettel lévén épen függő bajainkra, e következő tulajdonságokat kerestem, a) elvei legyenek helyesek, b) legyen rövid, c.) legyen mégis aránylag kimerítő, d) legyen világos, e) olcsó. Vegyük sorba e tulajdonságokat. 1. Elvei közül mutatvány gyanánt szolgáljanak e következők: „Az ember lényegét test és lélek teszi együtt, a kettő oly kölcsönös viszonyban áll egymáshoz, hogy az embert, mint ilyet, a kettő együttes léte s egymásra hatása nélkül gondolni nem lehet" 9. lap. . „Igyekezzék a nevelő minél több, de tiszta és világos szemléletet és nézelmet, szóval észrevételt szülemliteni meg a gyermek lelkében, mint anyagját az értelem fejlesztésének stb." 51 lap. „Vigyázzunk arra, hogy a kedély mivelése valami módon fölébe ne kerekedjék az értelem és akarat erejének" 100 lap. „Az engedelmesség a növendék szabad elhatározá-