Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-07-02 / 27. szám

társulatok rideg, komoJy tanácskozásait, s az érdes székely képviselőket, kiktől majd a kellemetlen szót sem lehet megvonni. Az erdélyi kerület uj szervezete ismeretes már lapunkból. Mindnyájan kíváncsian vártuk rá a zsinat megjegyzéseit, s én még azon reménynyel is, hogy a nép egyszerű fiai közül kikerült papok máskép fogják értelmezni a képviseleti szervezetet, mint a magas főconsiptorinm. Reményemben nem is csalódtam, mert az értelmezés más volt, azonban minden gyakorlati eredmény nélkül. Ugyanis, az uj szervezetet a zsinat előbb nyilt conferentián vette tanácskozás alá, hol jól esett hallanom, hogy igen sokan, épen azon nézetben vannak felőle, melyet az „Erd. prot. Közlöny", oly szélsőnek nevezett, mikor néhány héttel előbb én nyilvánítottam e lapokban : hogy a püspök ne zárassék ki az elnökségből ; hogy a püspöki egyházak gondnokai ne legyenek a közgyűlés tagjai, miután papjaik hasonló alapon nyugvó joga elvonatott ; hogy a tagok száma kevesbittessék, részint a püspöki egyházak gondnokainak kihagyása, részint pedig az által, hogy egy tractusnak csak egy gondnoka legyen, — sőt a mit én még meg sem emiitettem, bár igen óhajtottam, hogy a tractualis gondnokokat a tractus válaszsza, s ne a közgyűlés nevezze ki. Mindezen módosítások által a képviselők és nem képviselők aránya egészen más lett volna, mint e lapok 19-ifc számában feltüntettem. Az ottani számítás szerint a 121 képviselőhez jött volna még 18 tractualis gondnok, s igy ezek száma lett volna összesen 139 ; ellenben a nem képviselők közül kimaradt volna 72 traci gondnok és 10 püspöki egyházi gondnok, miáltal ezen csoport száma 163-ról 7l-re szállott volna. És már egy oly testületet, melyben a képviselők száma ugy áll a nem képviselőkéhez, mint kettő az egyhez, több joggal lehetne „a képviselet alapján szervezett egyházkerületi közgyűlésnek* nevezni, mint azt, melyben az arány a nem képviselők javára ugy áll, mint 3: 4. Az uj szervezet ily nagymérvű szétrombolására én, a kikiáltott szélső, nem gondoltam, midőn hozzá egy kis commentárt irtam ; de azért szivemből örülök, hogy az én jó székely atyámfiai elvették előlem a szélsősködésből az oroszlánrészt, a mint illett, s a mint én, kiről kihireszteltetett, hogy az erdélyi viszonyokkal, melyek közt egy negyed század évet éltem, teljesen ismeretlen vagyak, előre igen jól tudtam. Megrallom, midőn a conferentián én is szót emeltem, s a már félig lejárt részletes tárgyalás tovább folytatását indítványoztam, az ott elmondott okonkivűl, melynek helyességéről mindig meg leszek győződve, s meg voltak ott is többen: még az is jól esett volna nekem, a miután meg is bocsátható, - hogy azokat az Öreg espereseket tovább is szélsősködni halljam, jobban mint önmagamat. Másnap a rendes ülés határozata az lett, miben a conferentia előre megállapodott, hogy a zsinat az uj tervezetet változatlanul elfogadja kiindulási alapul; de kívánja, hogy a legelső közgyűlés, mely ezen alapon összeül, részletes tanácskozás alá vegye, s annak megállapodása képezze az egyházkerület uj alkotmányát. Másik nevezetes mozzanatát képezte a zsinatnak Szász Gerő indítványa, hogy a papi eskü és kibocsátási formula módosíttassák. A kérdés nagyon megértnek látszott mindenki előtt; egy hang sem emelkedett ellene, s már már egy bizottság kinevezésére került a sor, mely még azon ülésszak alatt uj formulát késitsen, midőn mégis azon nézet jutott többségre, hogy a kinevezett bizottság munkálata küldessék le az egyházmegyékhéz. Yégül nem hagyhatom említés nélkül, hogy reform-törekvéseink is nagy szerepet játszottak az erdélyi püspök ur megnyitó beszédében. Ismeretes ékesszólásával felfedezte, hogy mi olyan nagy gyermekek vagyunk kik előre vittük az óránkat, s mikor szükség volna rá, azt sem tudjuk, hányat ütött az óra. Kedves öreg bajtársak, Ballagi, Főrdős, Tolcsvai, Zsivora, Lukácsfi, Kriza, kik az egyház szolgálatában megőszültetek, s talán nem kisebb köveket mozgattatok meg az anyaszentegyházbán, mintáz erdélyi püspök ur, kár hogy nem jöttetek el velem együtt közvetlen kezekből venni a püspök ur áldását és gunyjait becsületes törekvéstekre! A pü?pök ur a délutáni szónoknak azt adta textusul; „ki mit vet azt aratja", — és csudálatos, — a délutáni isteni tiszteleten már gazdag termését arathatta délelőtti vetésének .... vihart a szélmagrói. Valószínűleg az ilyen barátjait inkább szeretné ama kipredikált tréfás gyermekek soraiban látni! Kovács Albert.