Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-25 / 26. szám

lesz fogadtatáson. A tiroliak is itt vannak már, élükön a brixeni hercegérsak. A hollandi, ir, s több más küldöttségek még váratna^. Olaszország különböző részeiből is számosan jelentek meg küldöttségileg, igy Velence tájáról, Cremona, Flórenc és Nápoly vidékeiről, az utóbbi vezetője Riario Sforza bibornok. A francia küldöttség, — melynek vezetője a nevers-i püspök, s tagjai a „Mond" szerkesztője, Maumigny gróf, s az „Univers" munkatársa, Arthur Loth,— szintén Rómában van már. Ezeken kivül természetesen számos bel- és külföldi, . kik személyes hódolatukat jöttek leróni a pápa előtt. Természetesen ugy a küldöttségek, mint az egyesek nem jöttek üres kézzel, s a pápai pénztárnak a közelebbi napok alatt ugyancsak volt mit incassálnia. Az ajándékozók közül leginkább kitűnt Dr. Hugó Laemmer, a breslaui érsek képviselője, ő ugyanis metropolitájának levelén, s a breslaui ifjúság és az apácák föliratain kivül 100,000 frankot hozott. A würtenaergi királyné 200,000 frankot küldött aranyban ; Amerikából 50,000 font sterling érkezett. A jubilaeum alkalmából küldött ajándékok értékét 25,000,000 frankra becsülik. 16-kán délben a Péter-templomban, 470 zarándok, számos idegen és római lakos jelenlétében, lelepleztetett az ezen rendkivüli ünnepélyre készitett emlék, melynek felirata a következő: Pio Nono Pontifici Maximo qui Petri annos Unus aequavit, Sacram ornavit Sedem XVI. Cal. Quint. A. MDCCCLXXI. Délután, valamint az egész nap folytán ünnepélyes misék tartattak, s a „Te Deum"-ot szakadatlanul énekelték. — Junius 17-dikén, mint a választás évnapján, folytattatik ugyan az ünnepély, de minden tüntetés nélkül. A terv szerint sz. Péter cathedráján egy püspök nagymisét tartott, s általános áldozatot mutattak be a különböző templomokban. A jubilaeumra vonatkozólag még a következő híreket közölhetjük. Az „Osservatore Romano" szerint jun. 16-kát Malta szigete minden évben ünnepnap gyanánt fogja megülni. A jubilaeum a különböző országokban pro és contra tüntetésekre szolgáltatott alkalmat. Igy Belgiumban f. hó 16-kán az ultramontán párt meggondolatlan föllépése oly ellenhatást idézett elő a nép részéről, melynek a katonaság közbelépése és — a csalhatatlan pápa és a brüsseli ultramontán ministerium nagyobb dicsőségére — embervér ontása lön következménye. Mi nálunk tüntetésről szó sincs. Az ultamontán lapok igaz ugyan, hogy hasábjaikat magasztaló ódákkal, kenetes vezércikkekkel töltötték meg a jubilaeum napján; igaz ugyan, hogy a „Religio" a szorongatott szentatya, a jubiláns pápa számára erősebben, mint valaha gyűjti a filléreket; de mindez igen jelentéktelen nyilatkozata a pápa iránti hódolat és szeretetnek, s a hegymögiek megrovást érdemelnek (természetesen nem a mi részünkről), hogy még csak egy kis contra tüntetést sem voltak képesek előidézni. Bécsből távirják jun. 16-dikáról: Az itteni klerikális esti lapok a pápa jubilaeumának alkalmából ünnepélyes kiállításban jelentek meg. A nuntius az egyetemi templomban ünnepélyes szertartást tartott, s bucsut osztott. Erre a szerencsekivánókat fogadta, ezek voltak : Károly Ferenc főherceg, Taxis herceg Károly Ferdinánd nevében, Beust gr., egy lengyel küldöttség. A bécsi kath. egylet és országos kaszinó nevében annak vezetője Fürstenberg tartományi gróf szónokolt. A küldöttség megéljenezte a pápát. A nuntius a császár éljenzésével válaszolt. Madridban a nép tömeges föllépésével nem engedte meg, hogy a jubilaeum alkalmából kivilágítás rendeztessék. Münchenben a klerikálisok nagy banquettet rendeztek a jubilaeum napján. (g) Rómából távirják, hogy a pápa állítólag egy bullát irt alá, melyben föloldja a bibornokokat, hogy halála után pápapválasztás végett conclavet tartsanak, utódjául Patrizi bibornokot kinevezvén. Ha e hir igaz, ugy Pius pápa a kanonjog ama szabályát nem igen látszik respectálni, mely szerint pápa csakis conclavéban választható, s utódot nevezni egy pápának sem áll jogában. (g) A „Reform" irja: Hir szerint Porosz-, Orosz-és Angolország csak egy-egy követet küldenek Rómába, még pedig az olasz király udvarához, ki esetleg a Vatikánban is elvégzi a teendőket. A delegatio külügyi bizottságából az a tudósítás érkezett, miszerint Beust gróf a pápai udvaron meghitelt magyar-osztrák nagykövetség föntartását azzal indokolta, hogy más, sőt még protestáns államok is fön fogják tartani külképviseletüket a Vatikánban. (g) Baselből írják a „Prot. Kirchztg.-"nak: A városi nagy tanács a reform-egyletnek a keresztelés és a comfirmationál használt apostoli hitforma fölfüggesztésére vonatkozó kérelmét, 63 szóval, 48 ellen, a kisebb tanács elé utasította. Az orthodox kisebbség az indokolt napirendre térést inditványozá. A kisebb tanács a vele közlött petitiot az „egyháztanács "-hoz utasitá, felszólitván azt egyszersmind, hogy terjeszszen mielőbb a törvényhozó faktorok elé egy egyházi alkotmány-tervezetet. KÜLÖNFÉLÉK. (g) Kitüntetések, ő felsége, a személye körüli magyar ministerium előterjesztése folytán, J o k 1 Henrik, uj-verbászi ág. hitvallású ev., Lisztner József, zirczi róm. kath., Jozsifovics György, szent-endrei gör. keleti, és Jager'Péter, dettai néptanítóknak, félszázadót meghaladó, illetőleg megköze-