Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-06-18 / 25. szám

* Bécs, jun. 12. A helvét hitvallásuak ma tartott fősynodusa a lutheránus vallásúak fősynodusának egy küldöttsége által üdvözöltetett, mely utóbbi a lutheránus fősynodusnak egy határozatát nyujtá át a két fősynodus közös tanácskozásaira vonatkozólag. E küldöttség tagjai meleg beszédet tartottuk, melyben a két vallásfelekezet szoros egyesülésének szükségét hangsúlyozták. Hogy az ellenszenveseknek a szétválásra példa ne adassék, a lutheránusok fősynodusa kész engedményeket tenni a cseh nyelvnek a közös tárgyalásoknál való egyenjogúsága tekintetében. Az átadott emlékirat főkép azt emeli ki. hogy a közös tárgyalás, névszerint az egyházak alkotmányának kérdésében, a szükségesség által van parancsolva ; a miért is a közös tárgyalásoknál a nyelv használata tekintetében határozott eljárást mditványoz. Az emlékirat négy tagu bizottsághoz utasittatik, melynek feladata : az emlékirat tartalmát a német nyelvet nem értő cseheknek megmagyarázni, és annak érdemleges tárgyalásába bocsátkozni. Brunner ministeri tanácsos jelentést tesz az alkotmáuybizottság nevében. A majoritás azt indítványozza, hogy az eddigi fősynodus két önálló fősynodusra, t. i. német és egy cseh-morva synodusra oszoljék. A minoritás az eddigi egységes synodust kívánja megtartani. Rövid tanácskozás után az érdémleges tárgyalás holnapra halasztatik. Bécs, jun. 13. A helvét hitvallásuak fősynodusa elhatározá, hogy egy cseh-morva fősynodusra, székhelylyel Prágában, és egy német fősynodusra, szt'khelylyel Bécsben fog oszlani. * Bécs jun. 10. A „Tagbl." egy közleményt hoz római levelezőjétől, mely szerint a zsinat politikai bizottsága egy schemát dolgozott ki, mely az összes fejedelmeket és kormányokat függőknek mondja ki a pápától. E schema már megnyerte volna a zsinat többségének helyeslését s legközelebb dogmának nyilvánittatik. * Bécs, jun. 13. Michelis tanár előadását, a zeneegylet termében, tegnap nagyszámú válogatott közönség hallgatta; íViichelist, a mint belépett, tüntetőleg üdvözölték, s előadását többször tetszésnyilatkozíitokkal szakiták félbe. * Flórenc, jun. 9. Az hirlik, hogy az osztrák-magyar kabinet volt az első, mely a kormányszékhelynek Rómába való áthelyezésről szóló jegyzékre szívélyesen válaszolt, és követét utasította, hogy az olasz királyi udvart Rómába kövesse. KÜLÖNFÉLÉK* Magyar Döllinger. Dubrovszky József franciskánus barát és kedvelt szónok Pozsonyban, kilépett a szerzetből, mivtl a csalhatatlansági dogmát lelkiismeretével megegyeztetni nem tudta, s levél által tiltakozott a dogma ellen, mely bálványimádásra vezet. Levelében ezeket mondja: „Ha Döllinger az emberi tökély magaslatán álló tudományával a csalatkozhatlansági tant, mint keresztyén, mint theolog, mint történész és mint polgár elveté, nem makacsság, vagy ellenállási viszketegből, hanem szent meggyőződéséből: én a józan ész álláspontjából elvetem és kárhoztatom, mint ember, — A csalatkozhatlanság egyike az isteni tulajdonoknak. A pápa azonban nem isten; tehát az isteni tulajdonok egyikét sem bírhatja. — Én mint öntudatos és nyílt gondolkozású ember a csalatkozhatlansági dogmát elvetem, mert embertársamat istennek tekinteni soha sem fogom. És nem azok, kik a csalatkozhatlansági tant elvetik, hanem azok kik azt elfogadják és hirdetik, szakadarok, mert az egyházban egy téves tan fölállítása által szakadást idéznek elő. A csalatkozhatlansági tant soha, de soha s.m fogja elfogadni egy gondolkodó, emberi méltóságának tudatával biró ember. És ez az a'ap-ok, mely engem is arra kényszeritett, hogy inkább lássam magam megfosztva papi tisztemtől, mintsem hogy hamisítatlan hitemet és belső meggyőződésemet ilyen, a gondolkodás és elmélkedés minden szabadságát elfojtó tannak feláldozzam. Azon indokokat pedig, melyek a zárdai élet elhagyására még befolyással voltak, jövőre fogom föltárni." * Válasz interpellatióra. Simonyi Ernőnek mult számunkban közlött interpellatiójára válaszolt a vallás és közokt. miniszter, az utolsó ülésben, mely után a ház magát őszig elnapolta. A választ a ház osztatlan tetszéssel fogadta, s ellene nem is lehet egyéb kifogást tenni, mint hogy az egész csak forma, s még ebből nem tudhatjuk, mi történik azon püspökökkel, kik a csalbatatlanságot a placetum mellőzésével kihirdették. De ha a miniszter ur komolyan akar repressiv intézkedéseket tenni, rövid idő alatt megtudjuk azt is, hogy ily ténynyel szemben minő intézkedés felel meg az államhatalom jogkörének az ő fogalmai szerint. Addig a felelet, melyet itt közlünk, nem nyújt bővebb anyagot a hozzászó lásra. Pauler Tivadar vallás- és közoktatási minister : Simonyi Ernő képv. ur következő kérdéseket intézte hozzám ; „Igaz-e a hírlapokban közlött azon állitás, hogy a székesfehérvári püspök a minister ur előtt kinyilatkoztatta volna, hogy ő egyházmegyéjében a pápai úgynevezett infallibilitási bullát kihirdette és kihirdettette legyen ? Ha igaz, szándékozik-e a minister ur ezen egyházmegye kormányzatát továbbra is a százados gyakorlat által törvényesített királyi jogokat szándékosan sértő püspök kezeiben hagyni ?" Ezen interpellátióra válaszom ez: Hivatalos felszólításom folytán a székesfehérvári püspök hozzám intézett írásbeli beadványában kijelentette, hogy a vaticáni zsinat april 24-én és julius 18-án hozott dogmaticus ha-50*