Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-15 / 3. szám

annyit, a mennyit bir ; én is irok. Ha a legkisebb dologban is, mely engem vagyügyemet illeti, igazat adok önnek ott, ahol nincs igaza, akkor én a tollat többé nem forgathatom.* B a 1 1 a g i Mór. Könyvismertetés. „Protestáns egyházi Tbeszédtár. Évnegyendenként egy-egy kötetben megjelenő s az egyházi év minden ünnep- s vasárnapjára szóló beszédgyüjtemény. Szerkeszti Margócsy József, irsai ev, lelkész s a pestmegyei esperesség aljegyzője. I. Kötet Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly és fiánál. 1870." Oly időben, mikor minden téren egyedül az egyesülési szellem bir célravezető eredményeket felmutatni, jól esik észlelnünk, hogy a protestáns theologiai irodalom terén is ily egyesülési súlypontok tűzetnek ki, melyeken a legjobb erők a lehető legjobb eredmény eléréseért küzdenek. Ily irodalmi gyiilpontot tűzött ki Margócsi József a fenncimzet vállalatban, melynek első kötetét rövideden megismertetni szándékom. Érdekgerjesztő és buzgalomra serkentő látnunk, mint sorakoznak e könyvben az „ország papja", Székács József köré Sárkány Sámuel, Győri Vilmos, Trsztyenszky Gyula, Haan Lajos, Simkó Gusztáv, Csiskó János, Tőrök József és Loncy Gyula, s kiket önmagával együtt bemutat a szerkesztő, Margócsy, mint az egyházi beszéd-irodalom tevékeny munkásait. E beszédtár I. kötete advent első vasárnapjától vízkereszt utáni negyedik vasárnapig terjed és 19 egyházi beszédet hoz. Megnyitja a [beszédsorozatot maga a szerkesztő „Az egyházi újév kedvező alkalom" cimü 1. adventi beszédével. Ezen, az epistolás szöveget részletező, emelkedett hangulattal és gyakorlatian tartott beszédben erélyesen ostorozza szerző az erkölcsi álmot, a vallási közönyt, a mértékletlénséget, hogy annál szívélyesebben szólíthassa hallgatóit, hogy „öltözzétek fel a Krisztust! Öltözzünk az ő szeretetébe." — Ugyancsak szerkesztő i rta a vízkereszt utáni 21 vasárnapi beszédet, az „örök farsan g" cim alatt. Ezen minden oldalról példákkal megvilágított tárgy körül igy tisztázza a hallgatók fogalmait: „Vigadozásunknak a bölcsesség által kell mérsékeltetnie, hogy az ne legyen hirtelen lobbanó puskapor, de mint az örök tüz, lassan-lassan de folytonosan égő." Az agglegénységre hajlókat meggyőzőn unszolja arra, hogy feleséget keressenek. „Te örömtelentil fogsz állani és egyedül, mint kietlen pusztán senyvedő -fa. Komorságban fognak telni napjaid s egykedvűen; azon böjti idényhez lesz hasonló életed, melyben elhal a zene, szomorúan szól az ének s az emberek hamuval hintik fejeiket." Tömött irály, beható é3 számos példával megvilágított tárgyalás kissé hosszúvá ugyan, de mindazáltal érdekessé teszik e beszédeket. Második szónok a sorozatban Haan Lajos, békés-csabai lelkész, ki adv. 2. vasárnapjára két beszédet nyújt. Fő erénye e két beszédnek a rövidség és népszerű ismeretterjesztés. Az epistolás szöveg alapján irt beszédének themája. „A vallásos házi nevelésről." annyiban esik kifogásunk alá, a mennyiben annak Róm. 15, 6-ra alapítása erőtetett. „Azégés föld elmúlnak, de az én beszédim soha el nem múlnak" cimü beszéde vonzón leíró, kerekded beszéd, melynek 2. része a címnek ketté osztásából áll. Tárgyalásában a meleg hangulat és az ismeretterjesztés kellemesen szövődnek össze „A hűség krisztus szolgájának főjellemvonás a." 3 ik adventi beszéd Sárkány Sámuel pilisi lelkész és pestmegyei fő esperestől. Ezen mindvédig szónoklati folyékonysággal és szép, inductiv modorban irt beszéd kezdetét ide ihtatjuk azért, hogy szerzővel kimutassuk, miszerint a lelkész iránt formált igényeknek egyedül a hűség tehet eleget. „A protestáns lelkésznek sajátságos, mondhatni igen nehéz feladat jutott, akár gondjaira bizott híveivel tekintjük őt szemben, akár a társadalommal. Oly sokoldalú megbiráltatásnak van kitéve magán és nyilvános élete, elvei, nézetei, működése, hogy valóban csudával határos dolgokat kellene elkövetnie, ha a minden irányban nyilvánuló kívánalmaknak megfelelni akarna, — Megfeleltünk pedig azoknak, ha az ur szolgálatában híveknek találtatunk. Az apóstól sexn követel többet tőlünk, midőn azt mondja : A sáfárokban, az ur szolgáiban az kívántatik meg, hogy mindenben hűnek találtassák." S e hűség szerinte abban áll, hogy: legyen hü mesteréhez, a gondjaira bizott nyájhoz, önmagához elveihez. Az első részből álljon itt e próba: „Ragaszkodjék hiven a mester által hirdetett tanokhoz, mint azoknak buzgó, lelkes apostola. Az urnák tanai, melyeknek hirdetésére a lelkész vállalkozott, a bibliában vannak | letéve. Ebből kell merítenie, ezzel kell támogatnia az igazságokat, miket a szószékről híveinek hirdet. S habár méltán megkívántatik tőle, hogy megfigyelje az ismeretek mezején felmerülő fontosabb jelenségeket, az eszméket, melyek a társadalomban tért foglalnak, a célokat, melyek felé az emberek törekvései irányulnak, a hatást, melyet ezen eszmék, célok és törekvések az emberiségre anyagi és erkölcsi tekintetben gyakorolnak, ő reá mint lelkészre mindezek csak annyiban tartoznak, hogy azokat híveivel a vallásos igazságok magasabb nézpontjából megismertesse s aképm használja fel, hogy mindenütt és mindenekben dicsőíttessék Isten jósága és bölcsesége." Továbbá Győri Vilmos orosházai Jelkész 4 beszéddel gyarapította e müvet. Negyedik adventi beszéde e jeligével: „Az ur közel vagyon!" felhiv örömre híveinkben