Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-06-04 / 23. szám
is a templomi isteni tiszteleten vannak elfoglalva, szünidőt tarthassanak. A szerdán s szombaton délután nem engedtetik el, de már a vasárnapi szünetet illetőleg egy része a gyűlésnek ugy nyilatkozott, hogy az értekezlet ebbeli kérvénye egy kis figyelmet érdemelne. A szívesen s odaadással működő erő 6 napon át kimerül, a munkás 7-dik napi munkáját bizony kevés siker fogja úgyis koszorúzni ; elég lesz, ha a tanitó a nagyobb növendékeket a templomba 2-szer felvezeti, s éneklés, imádság után haza bocsátja. Határozat. Semmi, semmi sem lesz belőle. A tanítóknak elfáradni nem szabad. Ki is tapasztalta valaha, hogy a tanítás valami erőfeszitő munkát igényelne, hiszen: „quem dii" vagyis, akit az istenek meg akartak áldani, annak ezt a pályát ajándékozták. Végül kérték még a tanitók, hogy az egyházmegyei papi és tanitói gyámoldából kiszakadva, eddig befizetett járulékaik alapján egy önálló tanitói gyámoldát alkothassanak. Határozat. Gondolkodjanak meg egy kicsit tanitó urak! Nem fog-e majd e külön válás önöknek vagy későbben özvegyeiknek s árváiknak anyagi károkat okozni ? 5.) Két egyházi képviselő által is kifejeztetett azon óhajtás, vajha az egyházmegyei gyűléseken a tanitói kar is jövőben képviselve lenne. Én azt hiszem, hogy az egyházmegyék tanügyi tekintetben sokkal célszerűbb intézkedéseket tehetnének, ha megszűnnék a tanítóknak mostani abnormis helyzete, s az őket valam; nt a tanügyet illető dolgok nem amúgy sine nobis de nobis intéztetnének el. Kövessenek el a tanitók is mindent, hogy ez eszme volósuljon, folyamodjanak mindenütt e jog megnyeréseért, én azt hiszem, nincs ma már mivelt ember, a ki a tanitók ebeli kérését túlságosnak tartaná s be ne látná, hogy a tanitók helyzetének javításával magának a népnevelés ügyének teszi a legnagyobb szolgálatokat. Pereszlényi János, ev. lelkész. Küllolcli egyház és iskola. (g) Dr. Strebert, a müncheni felsőbb leányiskola tanárát, a kormány fölmenté állomásától, mivel a nevezett iskola igazgatójának jelentése szerint, Streber kíméletlenül kikelt a csalatkozhatlansági dogma ellen. (g) Rómából irják a P. K. Z.-nak: April 26-án fogadta a pápa d'Harcourt, újonnan kinevezett francia követet; a fogadtatás nagyon szívélyes lehetett; a klerikális párt a „Societá per gli interessi cattolici" vezetése alatt, versenyez az uj követ kitüntetésében; az „Unita cattolica" 60,000 látogatási jegyet számolt meg a francia követségi palotában; a követ ünnepélyes bevonulását a vaticánba imposans hirdetmények adandják a nép tudtára. A kúria, miután febr. 14-én a francia köztársasági kormányt elismerte, az egyház első szülött leánya iránt kiváló gyöngédséget tanusit: márc. 1-én, Antonelli, a pápa parancsa folytán, 10000 lirát küldött a nuntiusnak a háború csapásainak enyhítése végett s most a generális vicarius közimát hirdet Franciaország békéjéért. Mihelyt a rend helyre lesz állítva, Thiers percig sem fog késni a római kérdés fölelevenitésével, ez a klerikálisokhite. Addig is Monsignor Franchi,—ki jelenleg Konstantinápolyban időz, az armenianusok közt kitört viszály lecsendesítése végett,— meg fogja látogatni a bécsi, berlini és müncheni udvarokat, hogy ezeket kellőleg előkészítse, s hogy különösen a Döllinger által élesztett mozgalmak hatását megerőtlenitse. Hogy pedig addig, mig e nagyszerű tervek érvényesíttetnének, a pápa deputatiók és feliratokban ne szűkölködjék, s hogy a szent atya ügye iránti tüz ki ne aludjék: erről majd gondoskodnak a jezsuiták. (g) Hirzel Henrik zürichi lelkész apr. 29-én meghalt. Egyike volt ő a szabadelvű theologia legkitűnőbb, legtántorithatlanabb bajnokának. Általános hírnévre azon irata által tett szert, melyet 1861-ben Tholuckhoz intézett, s mely a „Zeitstimmen"-ben jelent meg. Egyéb egyházi dolgozatai szintén a Ztst. hasábjain láttak napvilágot. (g) Római hirek. Döllinger kiközösítése folytán a szabadelvű és klerikális egyetemi hallgatók közt a legnagyobb mérvű súrlódás állott be. Az előbbiek közül 80-an, s 7 tanár egy rationalistikus irányú feliratot készítettek, melyben a reformationak Olaszországba való behozatalát hangsúlyozzák. Néhány nap múlva az összes patriarchák, prímások, érsekek és püspökökhöz intézendő encyclika fog megjelenni, melyben a szent szék a biztosítéki törvényt ünnepélyesen kárhoztatja. A francia követség a római hivatalos lapban olyszerü hirdetményt tesz közzé, mely szerint azoknak, kik Franciaországba akarnak költözni, a szentszéki követségtől láttamozással kell birniok. A szabadelvű lapok erősen kikelnek d'Harcourt ellen részint e hirdetménye, részint egyéb a curia iránti hizelgéseért; annál nagyobb az öröm e felett a klerikálisok közt. Máj. 16-kán a pápa egy osztrák küldöttséget fogadott, mely 817,953 osztrák katholikusnak hódolati feliratát nyújtotta át. Az olasz kamara legutóbbi ülésében — irja a M. U. — Farini a kormánytól azt követelte, hogy fegyverkezzék Franciaország ellen. Sella pénzügyminister a kamarát igyekezett megnyugtatni, miszerint Thiersnek a római ügyeket illetőleg táplált szándékától nincs ok tartani. A „Gazetta Di Torino" azt mondja, hogy a kormány azért még sem ment minden aggodalomtól, amint azt a parlamentbon hirdeti. Nem félnek ugyau, hogy 46*
