Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-06-04 / 23. szám
intézetünkről. Még a tanév megkezdése előtt azon helyek közé jelöltetett ki, melyeken a szakoktatásban nem részesült tanitók ismereteiket kipótolhatták. 1870. aug. 20-tól sept. hó végéig tartott az ideig, póttanfolyam, melyet e sorok irója, Borostyán Sándor és Magyar Antal tanártársaival vezetett, mig Király Pál a gyorsirászat, s Kocó Sándor a kísérleti természettanból adtak magánoktatást. Jelenvolt 54 tanitó, részint reform., részint lutheránus vagy községi, kik iskoláikban magyar, német vagy tót nyelven tanítottak digyau, de a magyart mindannyian értették. Előadtuk a nevelési, módszertani, természettudományi, mennyiségtani s történet-földrajzi szakokat. Ami már a képezde szervezetét illeti, az három osztályból áll s átalában egyezik a kormányi mézetekkel. A növendékek létszáma a három osztályban 67, kik közül helybeli 31, vidéki 36. Tanár van összesen nyolc, kik közül négy rendes, s a többi segédtanár. A tanári kart épen ez évben egészítette ki a helybeli nt. egyháztanács egy külön gazdászati tanár választása által, ki aztán az intézet helyiségeiben gondoskodik a szükséges szakoktatásról. Ez a helyiség is megérdemli, hogy megemlittessék. Ezt is a helybeli egyháztanács áldozatkészsége adta át a képezde használatára; udvara van kettő, a nagyobbikban van az intézet, s a kertészet tanítására több mint 800 • ölnyi tér igen célszerűen berendezve, 180 • öl pedig játszó s testgyakorló helyül szolgál. Az intézet alakja olyan mint egy L betű, szegletén megszakítva, mely megszakítás átjárást szolgáltat a másik udvarba, hol a kertész-tanár laka van. Az iskola épület belső rendezése következő: első a zeneterem, melynek fölszereléséhez az „Egressy-alap" kamataiból, bálok stb. jövedelmeiből most szereztetett 666 frtért egy 5 és fél változatú orgona, (Kiszel István debreceni orgonaépitész műve) továbbá az intézeti zeneszerek meggazdálkodott használati dijából 13 hegedű, hangjegyek, metrouom stb., eddig is volt 3 zongorája; második terem a gyakorló iskoláé, melyben 80 növendék van négy osztálylyal, uj padokkal ezt is ez évben szerelte föl tetemes költséggel (296 frt.) egyháztanácsunk ; harmadik egy képezdei tanterem. Ezen termekkel csaknem össze van kötve egy másik szárny-épület, melyben egy tanterem, az ifjúság közül választott szénior lakásán, s az igazgató-termen ki\ül egy kis muzeumi helyiség is van. E muzeum alakítását is. csak a jelen évben kezdhette meg a tanári kar, mert csak most kapott alkalmas helyiséget. Vajha a tanárok igyekezetét az egyházkerület, vagy a helybeli egyház a szakkönyvtár- s muzeumot illetőleg is előmozdítaná ! Az intézet növendékeinek erkölcsi és szellemi állása szép reményekre jogositó. Az ifjúságnak önképző társulata is van, melyben egyebek közt paedagogiai kérdések fejtegetésével is próbálkoznak. Van olvasótermük és könyvtáruk, melyeknek részére saját összerakott filléreiken, egyebeken kivül csaknem minden szaklapot és szakirodalmi magyar művet megszereznek. Az eddigiekben igyekeztem hü képét tüntetni föl a nagykőrösi népoktatási tanintézeteknek. — Most már feladatom végződvén nincs más hátra, mint bocsánatot kérni nt. szerkesztő úrtól, hogy becses lapját helyi érdekű eseményeink fejtegetésével ily hosszasan vettem igénybe; de aki gyógyitni akar, annak a szimptómákat ismerni kell, s ezeknek a vázolása több tért vett igénybe, mint egyelőre magam is gondoltam. Kis Áron, tanitóképezdei igazgató. Az erdélyi ref. tanárok 8-ik értekezlete. Nagy-Enyed 1871. május 28. Folyó hó 23-án nyilt meg az erdélyi ref. tanárok 8-ik értekezlete N.-Enyeden, mely miután már a más hat tanodát sorba járta s most újra Enyedre került vissza, ugy tekinthető, mint értekezleteink uj cyklusának kezdete. Jelen voltak az enyedi főtanoda összes tanárain kivül a többi iskolák (Kolozsvár, M.-Vásárhely, Sz.-üdvarhely, S.-Sz.-György, Szász város, kivéve Zilahot) tanárai nagyobb része. Elnök, Hegedűs János (enyedi rector) üdvözölve összegyűlt pályatársait, előadja értekezletünk eddigi működésének főbb mozzanatait, tan- s nevelésügyünkre tett hatását. — Alkalmat adott ugyanis ez értekezlet arra, hogy a tanárok egymással, a más iskolák vagyoni és szellemi helyzetével szorosabban és részletesebben megismerkedjenek, hogy az egyes iskolák története kidolgoztassák; felállította az özvegyárvai pénztárt s terveket adott koronként tanügyünk javítására stb. Eleven színekkel rajzolja ezután „jelen és jövő teendőink" rovata alatt, tanügyünk jelen helyzetét, s a már változott viszonyok között elutasithatlanná vált javításokat. Ez utóbbi jelen tanácskozásunk egyik fontos tárgyát is képezé. Ezután dr. Kovács Ödön „A theologia helye az egyetemen", Makkai Domokos pedig „A történetbölcsészet és a történetírás" cimü ertekezését olvasta fel. A 24-iki gyűlésen olvastatott a kiküldött bizottság jelentése az özvegy-árvai pénztár állásáról. A jelentés szerint: A.) Bevétel. 1. Jött át a megelőző l8,; 9 /7 0 -dik évről: a) magy. hit.-int. záloglevelekben 6300 frt — kr b) a kolozsvári kisegítő pénztárnál 2686 „ 15 „ c) készpénzben 31 „ 25 „ 2. Jött be óvfolytán : a) A 7 tanoda tanárainak és a tanári állomásukról eltávozott, de az egyletben megmaradt tagoknak 3°/o illetékében (fizetésök szerint) 1117 „ 44 „ b) kamat (b pontról) 162 „ 35 „ c) „ (c j ) 379 „ 50 „ d) kisegítő pénztárba . . . . 10 „ — „ e) vásároltatott m. h i. záloglevél 2200 „ — „ összesen 8500 frt ért. m. h.-i. z. és 4386 frt 69 kr készpénz.
