Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-06-04 / 23. szám
kegyeletesebb odaadásával" csüngtek az atyáktól átöröklött hagyományokon ; de Jézus azért a hazugsággal meg nem alkudott s nem tartott attól, hogy az örök igazság hirdetése által „ istentagadásra adand okot". Az erkölcsi világrend gondviselésszerű jellege ellen vétene, ki csak perciglen is helyet adna a gondolatnak, hogy lehet körülmény, midőn a tévely hí sznos s a felismert igazság nyilt bevallása a világot szerencsétlenné tehetné. Yilág, melynek hazudozni kellene, hogy boldoguljon, nem volna méltó kifejezése a szent istennek, kinek utja igazság A világot hazugság utján boldogítani Loyola tanítványainak volt kitűzött céljuk; s hová juttatták az általuk vezetett népeket, kik a hazugságot bevették s az élet és vallás közti meghasonlást a legszélsőig vitték, mutatja az előttünk lefolyó események gyászos menete. Discíte justitiam moniti et non temnere divos !! BallagiMór. IS IIO L A Ü G Y A népoktatási tanintézetek Nagykőrösön. A jelen alkalommal egy nagy magyar város népnevelési mozgalmairól akarunk egyetmást elmondani. Közleményünk legnagyobb részben belyi érdekű; de a dolgot mélyebben tekintve, mindenesetre átalános figyelemre érdemes. Mert ha épen azon körülmények nem jőnek is más helyen elő, de igen gyakran vannak s lesznek hasonlók, s ezekre nézve nem fog az minden tanúság nélkül maradni. Nagykőrös a nevelés terén régóta jelentékeny szerepet visz ; tanárai közt minden időben sok jeles férfiú volt; ott működött a derék „hármas kis tükör" irója Losonci István, s az ujabb időkben, különösen az 50-es években annyi más kitűnő férfiú. A. szükségelt anyagi áldozatokat is illő mértékben szolgáltatta ki, szóval ott állott, a hol kevesen mérkőzhettek vele. Már a 40-es években kisdedóvodája volt, azonban a bekövetkezett zivataros időszak csirájában elfojtá a szép jövőt ígérő kezdeményezést. De a mag el volt vetve, s bár a közelebbi években egy ujabb kísérlet ismét meghiusult, ma már biztos reményünk van, hogy a városi nőegylet buzgósága meg fogja szilárdítani s állandóvá tenni nálunk ezen, eredményeiben annyira üdvös intézkedést. A nőegylet óvodája folyó év junius elseién nyilt meg, alakulásánál nagy tényező volt a reform, egyház, mely soha sem mulasztja el pártfogolni ami üdvös és jótékony. Népiskoláink felekezeti színezetűek. A lakosság 9/1 0 -ed része református; a föntmaradt J /io"e t teszik aztán rom. kath. és mózes vallású atyánkfiai. Ez a három felekezet vette szárnyai alá a népnevelést, mely azonban már a második fokozaton közös községi ügygyé lett. A reformátusoknál az 1868. XXXYIII t. c. már rendezett népiskolákat talált. Ugyanis a dunamelléki ref. egyházkerület köztudomásúlag már a törvény megalkotása előtt szervezte az iskolaügyet s Kőrös ezt a szervezetet hiven keresztül is vitte. A népiskolák nem oszlottak ugyan hat osztályra, de a tankötelezettségi idő mégis hat évre terjedt. A gyermekeket tavaszszal adták fel s ezek egy félévig az úgynevezett kezdő osztályba jártak, majd a következő őszszel megkezdték a rendes népiskolát, hol a négy osztályt végezvén még le galább egy félévig bentmaradtak, hogy amit tanultak ismételgessék s a konfirmációra előkészüljenek, s minthogy az első osztáljban rendesen két évig volt a gyermek, mikor az iskolát elhagyta, mindig betöltötte a 12 évet. A tantárgyak beosztása közel járt a kormány későbbi tantervéhez, ugy annyira, hogy a XXXVIII. cikk létrejötte után Nagykőrös könnyü-szerrel foghatott iskolája benső átalakításához. Azonban az iskolák s a tankötelesek száma közt nem volt meg a szükséges arány, s bármennyit tettek is azóta e tekintetben, most sincs meg. Erről a néprajzi adatok áttekintése után könnyű lesz meggyőződést szereznünk. Az 1859—1864 közt született tankötelesek közül fiu: 1121, leány 1065=2186. Ezek szerint szükséges lenne a fiuknak 11, a leányoknak 10 tanitó. Száz növendéket számitok egy tanítóra, s azért nem 80-at, mert a fölvett 100-ból a tanyákon kintlevő vagy kiköltözött gyermekek számát levonva körülbelől ugy is csak 80 marad. A 6— 12 évesek közül tényleg iskolázik 1549. Ezekhez van 2 segéd, s ha a képezdei gyakorló iskola tanítóját is beszámítjuk, 11 rendes s igy összesen 13 tanitó; kik közül 6 a leányok és 7 a fiuk oktatásával foglalkozik. Egyegy tanítónak legtöbb 181, legkevesebb 80 tanítványa van, s igy átlag mindenikre 119 körül esnék. Ezt azonban, hogy a gyakorlatban is igy legyen, nem lehet kivinni, mivel az iskolahelyiségek aránytalanul s minden terv nélkül vannak felosztva a város területén. A fiuk a központon levő gymnáziumi épületbe járnak, s csupán egy kétosztályu párhuzamos fiiskola van egyik külvárosban ; a leányiskolák inkább el vannak szórva, de ezek is mind a város középső részén. Az úgynevezett gátoldalon, aztán a temető vagy homokoldalon égető szükség volna a párhuzamos iskolákra, de ide még nem jutott. A közelebbi években egy alig valamit tudó ember a gátoldalon saját lakában olyan iskola formát nyitott, s a szülők, kik különösen télvíz idején, a kövezetlen városban nem küldhetik messzire gyermekeiket, csakhamar benépesítették, a zugiskolát; de a város természetesen nem engedhette meg, azonban az ily élénken mutatkozó szükségen sem segített. A lóm. katholikusoknál 6—12 éves tanköteles van 651. Iskolát látogatott 155. Ezt a 155-öt három rendes tanitó oktatja s igy ezek a tényleges létszámot elláthatják ugyan, de hogy a törvény keresztül vitessék, még
