Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-05-28 / 22. szám
Htja ; „a püspököket (papokat) a mint, most vannak, az isten nem ismeri a sz. Írásban, hanem csak oly emberi törvényeken és intézményeken alapulnak, melyek az idővel oly mély gyökeret vertek, hogy mindenki azt hiszi, hogy ily papi rang a sz. írásban található, holott kétszer világiabb a világiaknál. Ezen szellemben wartburgi tartózkodása alatt felszólítja Melanchtont, ki nem volt felszentelt pap, hogy az általános papság fogalmát valósítsa az életben, hirdesse az isten igéjét és ne törődjék azon előítélettel, miszerint a laikusoknak addig nem volt szabad prédikálni. Klíefoth *) ezek ellenében egészen más nézeteket fejtett ki. Szerinte a prot. pap a község felett áll, közvetítő lóvén Krisztus és a község között, és az utóbbi csak is papja közvetítése által részesülhet azon kegyelemadományokban, melysket az üdvözítő az emberiségnek szerzett. Kik imigy Kliefothtal a protestáns egyházban papságokra és egyházi hivatalokra támaszkodva ugy viselik magokat, mintha hivatások volna a község felett állani és uralkodni, azok eltértek Luther szellemétől akárhogy hivatkoznak nevére és a későbbi idő betűjére. Végül a papi (Priester) egyházat Luther a keresztyén községgel akarja felcserélni, szintén a „német keresztyén nemességhez* címzett dolgozatában. Nem a papok, hanem a községi tagok összege forrása minden egyházhatalomnak, képviseletnek és intézkedésnek. Ezen egyház-község viszonya az államhoz olyan, hogy eg}ák a másiktól teljesen független és szabad, szóval a szabad egyház a szabad államban mint eszménykép Luther szeme előtt lebeg. Ilyen fogalom a skót ref. egyházban legtisztább alakot öltött, a német prot. egyház talán Bádent kivéve, rnég az állam befolyása alatt él, a jus circa sacra helyett gyakran a jus in sacris alkalmaztatik a gyámkodó államhatalom által. Az angol prot. egyház azonban legkevésbbé sem szabad az államtól, sőt mondhatni, hogy itt az egyház nem más, mint államintézmény. E téren is látható, hogy Luther eredeti eszméi megkívánják a prot. egyház újjászületését oly értelemben, hogy mindenütt mint szabad egyház a szabad államban méltó áilást foglaljon el. Luther ezen eredeti eszméi, a szent írásról, a jó cselekedetekről és hitről, a lelkiismeret szabadságáról, a szentségekről, az általános papságról, a keresztyén községről ; mindazon eszmék oly természetűek, hogy *) „Darstelluwg der Verhandlungen der 1851 in Leipzig abgehaltenen Conferenz über das geistliche Amt." nem c*ak a protestantismus, de minden vallás-erkölcsi közösség alapját képezhetik. Sajnos, hogy azok az eszmék a már 1524 után bekövetkezett reactio tetszését nem birván, alakot és életet nem nyerhettek. Innen magyarázható, hogy a mai Lutherféle egyház hivatalos tantételei nem felelnek meg a nagy reformátor eredeti tanításának, és annál múlékonyabbak is, mennél inkább eltérnek a nagy reformátor teremtő szellemétől. Pái, Péter, János keresztyénsége után, a hellenistikus, a zsidó és a közvetítő keresztyénség után, látjuk Róma, az egyházi atyák, Gonstantin és a XYI. század keresztyénségét. De a keresztyénség mind ezen formái többé kevésbé metaphysikai, theologiai és clericalis sajátságuak valának, a jelen kor feladata valósítani az emberi, erkölcsi, practicus és községi keresztyénséget, mely a mostani egyházak bilincseiből felszabadulva győzelemre siet és melyben Luther eredeti eszméi mindenesetre hivatva vannak nagy szerepet játszani. Szepes-Bélán, april hóban 1871. Web e r Samu, ev. lelkész. Ama bizonyos iiiterpellafióról. A „Prot. E. és Isk. Lap f. évi 20-dik számának vezércikke „A papi földek adója" (helytelenül választott) cim alatt szól a képviselő házban f. é. május 8-dikán tett interpellatiómról. A miket mond, ós a mi képen mondja, személyes vonatkozásokkal és párt-állásomra hivatkozással, mindazokra e helyütt és jelenleg semmi válaszom. A pénzügyminister ur válaszát kell bevárnom, hogy illetékes helyen uyilatkozhassam. Mig az bekövetkezni fog, rám nézve a hallgatás lovagias kötelesség. Más akárki szólhat a dologhoz, a mint épen jónak látja. Kívánatos csak az, hogy kihallgattassék ugy a mellette, mint az ellene szóló. A dolog érdeme oly tárgyilagosan áll etőttem, hogy személyeskedésekre ki nem térhetek. Ha fentebb a vezércikk feliratát helytelenül választottnak állitám, azt, ugy vélem, maga is beösmerendi a t. iró, a mennyiben a szóban forgó min, rendelet is „az egyház lelkészei és tanitói által haszonélvezett földek" adójára vonatkozik. E miatt helytelen „a papi földek adója" cim. Az egészben az a legérdekesebb, hogy az idézett vezércikkben nem mindenkinek ízlése van eltalálva. Részemről most épen azzal kívánok e becses lapok t. olvasói iránt nagyrabecsülést tanúsítani, s ha megbocsátani hajlandók lesznek, önmagam számára is némi elégtételt szerezni, hogy közlöm a fentirt interpellatióra vonatkozólag hozzám irt levelek egyikét, a magyar prot. egy-