Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-07 / 19. szám

tandó határozatlan tömeget a h) pont szerint. Mindezek 6 kivételével világiak. b) A tractualis gyűlés választása folytán kerül oda 36 esperes és jegyző. c) Közvetlen választás utján 85 tag. A b) alatt emiitett tractualis hivatalnokokat képviselőknek véve, ámbár ezek csak félig képviselők, 163 nem képviselő mellett van 121 képviselő. Papi tag van, a képviselők felét papnak gondolva, a 284 tagból 75, és világi 209. Az arány csekély különbséggel = 1:3. Valószínűleg oly tiszteletreméltó conservativ testű letben, minőnek a méltóságos főconsistoriumot tudjuk, ezen uj alkotás nehéz munkájában igen sokat beszélhettek fontolva haladásról, jogkimélésről, épitésröl a rombolás előtt, stb. S valóban meg is kíméltek mindent saját magokon, csak a püspököt, ki eddig a zsinat kizárólagos elDöke, s a főconsistoriumnak is egyik elnöke volt, fosztották meg az elnökségtől a közigazgatási ügyékben; s mig a püspöki egyházak gondnokainak jogát megkímélték, addig papjainak hasonló jogát eltörölték. Hogy pedig ezen népes testület, melynek csak határozott számú tagjai is az egész magyar királyság országgyűlési képviselői számának két harmadát teszik, mily gyorsan fog dolgozni, azt igen könnyű elképzelni. Kovács Albert. Sámsonházán, 1871. ápril 27. A sámson házai evangelikus egyház]eddigi felügyelője tk. Lovczányi Timoth ur leköszönvén, az egyházgyülés egyakarattal s harsány éljenzés közepette főfelügyelőjévé Kossuth Lajost, alfelügyelőjévé pedig az egyházban lakó tek. Thomka Ferenc tari közbirtokos urat megválasztá. A levél, melyet Kossuth Laios alulirt lelkészhez e választásra vonatkozólag Turinbót ápril 6-ról intézni kegyeskedett, s mely anuskodik, miszerént nagy hazánkfia nemes szive nemcsak hazája népének jobbléteért, de egyúttal vallásfelekezete s egyháza javáért is dobogni meg nem szűnt, im e következő: Tisztd. Wladár János ev. lelkész uinak J

Sámsonházán. A sámsonházi ágostai hitv. evangel. egyházgyülés február 17-dikei határozata, mellyel azon egyház főfelügyelőjévé megválasztattam, tiszti, lelkész ur március 16-dikai levelének kiséretében kezemhez jutott. Van szerencsém az irántam mutatott bizalomért őszinte hálámat jelenteni. E választást megtiszteltetésnek tekintem, s teljes készséggel elfogadom, csak azt sajnálva, hogy a számkivetés, melyre hazánk politikai vizsonyai által kárhoztatva vagyok, meg nem engedi, hogy az egyház javának előmozdításához oly hatályosan hozzájárulhassak, mint azt tehetni óhajtanám. De a mit és mennyit a körülményekhez képest tennem lehetend, azt teljes készséggel felajánlom ; a miért is lekötelezve érzendem magamat tisztelendő uraságodnak, ha engem hiveinek egyházi- s iskolai-ügyei, és szükségei felől időnkint felvilágosítani méltóztatandik. Hálás köszönetem megújítása mellett van szerencsém hitrokoni testvérieaséggel tiszteletemet jelenteni, s magamat tiszt, uraságod s az egyházgyülés jó indulatiba ajánlani. Kelt Turinban, Olaszországban, ápril 6. 1871. Kossuth La jós. Közli: Wladár János, ev. lelkész. fcültöldi egyház és iskola. * Romai dolgok. Hogy a r ómai egyházbau a gyóntató széket épen annyiszor használják fel politikai vagy bármi egyéb célra, a hányszor épen szükségök van rá, azt már ma az egészen egyszerű emberek is tudják. De azért közelebbről e tekintetben mégis érdekes esemény történt, mert a csalhatatlan pápa adott utasítást az olaszországi gyóntatóknak, hogy a húsvéti gyónásokból az ő földi birodalmának is igyekezzenek valami hasznot hajtani. Az utasításban ngyanis a pápa meghatározá ama föltételeket, melyek alatt absolutiót lehet adni azoknak> kik közvetlenül vagy közvetve közre működtek a pápai birtokok elfoglalására, vagy „a. kik Olaszországnak egy király alatti egységére szavaztak." — Az ezen vétségeket elkövetett világiaknak csupán azon esetben engedtethetik meg az egyházzal való kibékülés, ha azok valódi bűnbánásukat fejezik ki, s ünnepélyesen kötelezik magokat, a botrányt helyre hozni, s jövőre nézve a szent szék parancsai iránt engedelmességet esküdni; azonban a fő-vétkesek nem a rendes gyóntatok, hanem csupán a római Penitenzieria kezéből nyerhetik meg bűneik elengedését. Az ezen politikai rendetlenségekbe vegyült bűnbánó egyházi személyeknek valamely zárdában való egy hónapi fogsággal kell bűneikért lakolniok. Egy utolsó záradéknál fogva a gyóntatóknak megtiltatott, bármely oly tiszteket, vagy katonákat föloldani, kik a szent szék ellen harcoltak; ha csak azok meg nem igérik, hogy „mihelyt ezt éltük veszélyeztetése nélkül tehetik," — elhagyandják fejedelmük szolgálatát,—ez esetben is kivétetvén e szabály alól ama főbb tisztek, kik kikerülhették volna a szentségtörést a hadsereg odahagyása által, midőn ezt éltök veszélyeztetése nélkül megtehették volna. Ezek vétkét szintén a római legfőbb P enitenzier i á hoz kell utasitni. E szerint már, ha az olasz katona ki akar békülni istennel, legelső kötelessége a hadseregből megszökni. Szép vallás, s pedig egyedül üdvözitő! A római egyetem tanárai részvétnyilatkozatot küldtek Döllingerhez. Egyébaránt nem kell valami komoly dolgot feltenni rólok, mint átalában egész nemzetekről. Ugyanazon tanárok, kik most Döllingerhez csatlakoznak, neháüy hó előtt a pápa előtt fejezték ki határtalan örömüket, hogy már ezután csalhatatlan lesz. A curia reménykedett, hogy Franciaország lépése-