Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-07 / 19. szám

697 598 g) Az államkormáiiy és anyaszentegyházunk között a fontosabb ügyekben a hivatalos érintkezés közege. h) Választott tagjai igazolását az állandó igazgató­tanács, mint a közgyűlés küldöttsége által, megelőzőleg eszközölheti jelentés-tétel kötelezettsége mellett; kétes ese­tekben maga az egyházkerületi közgyűlés dönt első ülé­sében. i) Az egyház-kerületi közgyűlés jegyzőkönyvét nyil­vános ülésében hitelesítvén, annak kinyomatását és az egyházmegyékhez, valamint a tanodákhoz való szétküldé­sét eszközli az igazgató-tanács által. VI. Az állandó igazgató-tanács szer­k e z e t e. A) Elnöke : a hivatal szerint legidősebb egyház­kerületi főgondnok, ennek akadályoztatása esetében az utána következő. B) Jegyzője : az egyház-kerületi közgyűlés által vá­lasztott titkár. C) Tagjai : 1. Az egyház-kerületi főgondnokok. 2. Az állandó igazgató-tanács hivatalnokai, u. m. a) Az egyház-kerületi közgyűlés által 6 évre vá­lasztott hat tanácsos, kik közül az első izben sorshúzás utján, később hivatali idősbség szerint, három évenkint, három kilép, kik azonban újra megválaszthatok. b) az ügyvéd, c) a pénztárnok, d) a számvevő. D) Jogérvényes határozat hozatalára legalább 5 tag jelenléte kivántatik. E) Az állandó igazgató-tanács választott hivatal­nokai évi fizetést húznak. F) Székhelye: szab. kir. Kolozsvár városa. VII. Az állandó igazgató-tanács hatás­köre. a) AZ egyház-kerületi közgyűlés által hozott min_ den nemű törvények végrehajtását eszközli. b) Általában egyik egyház-kerületi közgyűléstől a má­sikig kormányozza az egész anyaszentegyházat; de intézke­déseiről az egyházkerületi közgyűlésnek — ügyiratainak felterjesztése mellett — jelentés-tétellel, illetőleg fele­lősséggel tartozik. c) A fő-, közép- és néptanodák minden nemű va­gyona és ügyei; az egyes egyházak anyagi, jogügyi ál­lapota felett őrködik és mindazoknak virágzását mun­kálja. d) A körülmények és idő kivánalmai szerint tör­vényjavaslatokat készit elő és terjeszt az egyház-kerü­leti közgyűlés elébe. Az egyház-kerület kebelében más uton felmerült inditványekat, és törvényjavaslatokat meg­vizsgálja, azok iránt az egyházmegyei közgyűléseknek s az ügy természetéhez képest a tanodák elöljáróságának véleményét is megkérdezve, ez ügyeket saját indokolt véleményével együtt az egyház-kerületi közgyűlésre vég­érvényes eldönt s végett beadja. e) Az állam-kormány ós anyaszentegyházunk közti érintkezésnek a kijelölt hatáskörben közege. VIII. Egyház-kerületi igazság-szolgál­tatás. A) Első folyamodásu biróság egyházi férfiakra, ide értve a néptanitók, számadó gondnokok és az egyházi szolgákat is, milyenek az egyházfi, harangozó stb. : az egyházmegyei köztörvényszék ; a tanárokra nézve pedig a tanári törvényszék, mely egy főiskolai főgondnok el­nöklete alatt 3 gondnok és 3 taná ból áll, kiket esetről­esetre az állandó igazgató-tanács nevez ki ; és a kik a törvényszék jegyzőjét magok közül választják. B) Fölebbviteli törvényszék. 1. E g y h á z-k erületi tö rvényszék. a) Elnöke: az egyházmegyei köztörvényszékektől felebbezett ügyekben a püspök ; a tanári törvényszéktől felebbezettekben pedig a hivatal szerint idősebb egyház­kerületi világi főgondnok. b) Tagjai : közjegyző, közügyigazgató, s az egy­ház-kerületi közgyűlés által titkos szavazat utján e végre választott 3 esperes, 3 tanár és 3 világi képviselő, kik az illető altörvényszék határozathozatalában részt nem vettek. Érvényes határozat-hozatal ára legalább 7 tag je­lenléte kivántatik. c) A köztörvényszéket egybehivja az elnök, rende­sen közvetlenül az egyház-kerületi közgyűlés utáni időre és annak ülései helyére. Rendkívüli sürgető esetben pe­dig máskor is. d) A köztörvényszék hatásköre kizárólag anyaszent­egyházunk egyházi és világi tagjai ellen, egyházi törvé­nyeink értelmében inditott, az első folyamodási biróság által ellátott és fölebbezett köz- vagy panaszos keresetek végellátására terjed ki. e) A köztörvényszék tagjai bizonyos meghatározandó napidíjban részesülnek. f) A d) pontban korvonalozott ügyek körül felme­rülő tisztán semmiségi kérdésekben maga az egyház-ke­rületi közgyűlés dönt. 2. Az egyház-kerületi házassági törvényszék egybealkotása, egybehivása, tagjai, dijazása, és minden a házassági ügyekre vonatkozó teen­dők az eddig fennállott egyházi törvények és szokás sze­rint intézendők el, azon különbséggel, hogy a közszent­zsinatban eddig ez ügyekben is részt vett főconsistoria- . lis biztosok helyett ez után az egyház-kerületi közgyű­lés választ a maga kebeléből ezen házassági felebb vi­teli törvényszékhez, mint eddig, 12 világi birót. IX. E törvény az egyház-főtanács népes gyűlésében el­fogadtatván, a közszentzsinattal közöltetik, s a követ­kező 1872-ik évben hatályba lép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom