Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

peres ur is, noha az e. m. pénztárból előbb megajánltatott, saját költségén kérte, hogy vezethesse a küldöttséget. A gyűlés végére megérkezett őnagymélt. válasza, melyben szivesen megköszöni a bizalmat, de kéri a választás elrendelését Esperes ur tehát egyházmegye-szerte el fogja reudelmi mielőbb a választást, s a szavazatok beadása után városunkba, illetőleg a ref. egyházba újra gyűlést hivand össze. Következett a presbyteriumok alakításának kérdése. Tudva van, hogy a békés-bánáti egyházmegyének 1864-ben a nagyobb egyházakra hozott szabályzata eltért az egyházkerület e tárgyban tett intézkedésétől: ez az alkalmazkodást tehát az egyházmegyének meghagyta. Az egyházkerületi végzés felolvasása után hosszas és tanulságos vita fejlett ki, melyet részleteiben adnunk a térhiány mellett annál kevésbbé szükseges, mert bár a kérdés egészen kimerítve tárgyaltatott, homlokegyenest álló nézetek nem merültek föl; eltérő vélemények csak az elv alkalmazásánál fejlettek ki, igy nevezetesen a tizedek kizárólag csak maguk kebeléből válaszszanak-e, vagy kiterjeszkedjenek az egész egykázközségre ? a főgondnokot hasonlag közvetlen a nép válaszsza-e, vagy a nép közvetlen választásának kifolyása, a presbyterium ? A határozat azon elvből indulva ki, hogy a teherrel a jog is együtt járjon, végre abban öszpontosult, hogy az egyházmegye, mint a mely a presbyterium közvetlen választását a 4000-nél kisebb népességű egyházakban eddig is megengedte, a nagyobbakban óvatosságból szabályozta, most a közvetlen választás elvét föltétlenül elfogadta. A választás módozata olykép állapíttatott meg, hogy minden adófizető egyháztag egy névtelen ivet kap, melyet legjobb hite szerint betöltvén, a kitűzött helyre személyesen viecd vissza, megelőzvén ezt a lelkész uraknak azon tiszte, hogy hallgatóikat alkalmi beszédben a presbyterek választása felől felvilágosítsák, e tekintetben is az egyház javának munkálására buzdítsák. A szavazatok összeszedése természetesen a tényleg működő presbyterium tiszte, mint melynek működési köre az újnak megalakulásaig tart. — A főgondnokválasztás az egyes egyházak belügyeül tekintetett. E két főtárgy mellett i ég néhány átalánosabb érdekliről emlékezzünk. G-yoma ifjú lelkészének elhunyta alkalmából folyamodik, hogy a lelkész választást, mint közelebb is, közvetlenül eszközölhesse. Miután az egyházkerület idevágó határozata szerint, hol eddig a közvetlen választás divott, továbbra is fenhagyatik; miután a presbyterium és az összes egyháztagok egyetemes óhajtása legközelebb 1868-ban épen az egyházkerület által is megadatott: az egyházmegye a közvetlen lelkészválasztást nem ellenzi. Érdekes vitát keltett a makói egyház indítványa. Ez ugyanis nem látja méltányosnak, hogy mig egyházmegyénk 153,679 lélekszám után 39 szavazattal bír, addig a superintendentia őt egyházmegyéje (a nagy-bányai, beregi, bihari, nagy-károlyi, máramaros-ugocsai) 152,174 ref. lélek után 219 szavazattal rendelkezik; hogy a nagybányai 22,150 lélek után 44, a nagy-károlyi 26,734 után 35 szavazatot ád, míg a hódmező-vásárhelyi egyház az egyházkerületi nagyon hiányos statistikai adat szerint is 28,270 lélekszám után, 4 szavattal bír, hogy a máramaros-ugocsainak 16,492 lélek után 32 szavazata van, mig Szentesnek csaknem 18, Békésnek több, nrnt 19,000 lélek után 2—2 szavazata esik. Ue ugyanezen egyház abban is aránytalanságot lát, hogy egyházmegyénknek 22, egyenként szavazattal biró egyháza ér föl népesség tekintetében ah.-m.vásárhelyi egyházzal, mig ez csak 4 szavazatot vethet a mérlegbe, igy állván az arány Békés, Szentes stb egyházaival. Ekkép áll elő azon visszás viszony, hogy a kisebb, népesség' tekintetében az egyházmegyének egy ötödét sem tevő egyházak szavazata választ a négy ötödnek épen ugy egyházmegyei, mint aü egyházkerületen amaz öt egyházmegye csaknem hatszoros súlyával egyházkerületi tisztviselőt. És ez aránytalanság annál szembeszökőbb lesz, ha számításba jön, hogy az egyházkerület és megye költségei lélekszám aránylag vette tvén ki, a terhet a jogtéren háttérbe szorított többség, s annak a viszonyok természete szerint vagyonban és értelmiségben előnyben álló része viseli. A makói egyház azonban nem célozta ezzel a kisebb egyházak szavazatjogainak szeretetlen korlátozását, azt sem, hogy a nagyoknak, bár számtani arány szerint, tulnyomóság erőszakoltassék, hanem, hogy a viselt teher, az anyagi és értelmi tőke méltányosabb arányt nyerjen. Szentes ehez a nagyobb egyházak részére az első fokú bíráskodási jog megadatását csatolta. Az érdekes vita végeredménye az lett, hogy az egyházmegyei gyűlés az elvet helyeselvén, de mert e tekintetben határozni jogkörén tul vág, az egyházkerületre sürgetőleg fölterjeszteni határozta. Ezek mellett az egyházakkal már közlött felsőbb rendeletek olvastattak, magán és testületi ügyek elintéztettek, hivatalváltozások bejelentettek, lelkészválasztások —köztük a h.-m.-vásárhelyi —megerősíttettek^ az egyházmegyei őszi gyűlés helyeül, bár D e b e 11 i á c s a templom és orgonaszentelés alkalmából kérte, de a nagy távolság miatt meg nem nyerte, Gyulavári jelöltetett ki. Végül még az érdeklettek és a közérdekeltség tekintetéből is közöljük az egyházmegyei gyámolda pénztári állását. E pénztár: a részvényalapban 5241 frt 51 kr, a közsegélyzési alapban 3190 frt 92 kr, Lónyai M. alapban 1261 frt 10 kr, Tisza Lajos alapban 296 frt 4 kr, tartalékalapban 100 Irt, összesen 10089 frt 57 krt számlál. A mult évről egyes 6 frtos évi részvény után 41 frt 35 kr, 4 frtos után 32 frt 66 kr, ós 2 frtos évi részvény után 23 frt 9 kr adatott ki a segélyezetteknek. (H.-M.-Vásárhely.) liiillöldi egyház és iskola. * Szt -Pétervár, márc. 30. Egy oly cári ukáz bocsáttatott ki, a mely szerint a zsidóknak a lengyel és hébernyelvnek egyházi nyelvül való használata megtiltatik,