Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-01-08 / 2. szám
1 A Királyhágón innen, az 1.928,679 iskolaköteles gyermek közöl 526,269 fiu 434,769 leány; ezenfölül más községben és felsőbb iskolákban (fiu, leány) 40,003, — tehát összesen: 1.001,041 gyermek, és igy az összes tanköteleseknek 50.8 8 °/0 -ja jár iskolába; ha pedig csupán a részleteken kimutatott gyermekeket veszszük számba, ugy ezen százalék csak 49.8 3 -ra rug. 2. Erdélyben a 356,062 tanköteles közöl 86,902 fiu ; — 58,964 leány, ezenfelül más községben és felsőbb iskolában (fiu, leány) 5208; tehát összesen 151,074 gyermek, és igy a tanköteleseknek 40.3 7 -je jár iskolába. E szerint az egész országban a fönebb kimutatott 2.284,741 tanköteles közül összesen 1.152,115 gyermek, s igy átlag a tanköteleseknek 48.1 5 -ja jár tényleg iskolába (ez arányból Magyarországra 49.8 3 , Erdélyre 40.9 7 , esik) ; s igy csak a fönnebb kimutatott két millió 284,741 gyermek közöl 1.132 626 azaz: majdnem íele növekedik iskolázatlanul. III. Az iskolák számára nézve a következő statistikai kimutatással szolgálhatok: 1. A Királyhágón innen levő és statistikai adatokat szolgáltatott 9630 község közöl 1367 községben nincsen semmi iskola, a többi 8263 községben pedig 11,144 iskola van. 2. Az Erdélyből kimutatást adott 2273 község közül 349-ben nincsen iskola, 1924 községben pedig 2654 iskola van ; s igy az egész országban összeirt 11,903 község közül 1712-ben nincsen semmi iskola; 10,187 községben pedig összesen 13,798 iskola van. A létező iskolák számának a területhez és népességhez mért aránya a következő : 1. A Királyhágón innen: egy • mértföldre 1.9 , és 1000 lakosra 1001 7 (azaz: 993 lakosra 1) iskola jut. 2. Erdélyben: egy • mrtfldre 2.8 ; 1000 lakosra 1-2630 iskola jut. IY. A tanitók létszámát illetőleg, a következő adatokat terjeszthetem elő: A beérkezett táblázatok szerint, az összeirt községekben van valamennyi felekezeti és községi iskolában: 1. Királyhágón innen 12,802 rendes, és 1560 segédtanító, összesen 14.362 (e között 220 tanítónő). 2. Erdélyben 3166 rendes, és 264 segéd, összesen 3,430 tanitó (s e között 25 tanítónő). E szerint az egész országból kimutatva van 15,968 rendes, 1824 segéd, összesen 17.792 tanitó. A tanitók létszámának a tankötelesekhez és az iskolába járókhoz mért következő aránya tűnik ki: ]. Magyarországon a kimutatott 1.928,679 tanköteles és 1.001,041 tényleg iskolába járó gyermek közül, átlag egy tanítóra 135 tanköteles és 70 tényleg iskolába járó esik. 2. Erdélyben 356,062 tanköteles és 151,074 tényleg iskolába járó gyermek közül 104 tanköteles és 44 tényleg iskolába járó jut egy tanítóra. Az itt kimutatott arányok azonban a valóságban sokkal kedvezőtlenebbek : mert, mig sok kisebb faluban 25—30 gyermek van egy tanitó kezelése alatt, addig számos nagyobb községben és városban 120—9 00 gyermeket is tanit egy tanitó. Aradon: 7,071 tanköteles közül iskolába jár 2,157, s igy iskolázatlanul marad 4,914. Kecskeméten: 6,067 tanköteles közöl 2,765 jár iskolába, tehát 3,302 marad iskolázatlanul. Nagy-Kőrösön : 4,317 tanköteles közöl 1 998 jár iskolába; iskolázatlanul növekedik 2,319. Debreczenben: 7,528 tanköteles gyermek közöl tényleg iskolába jár 3,118, s igy iskolázatlauul marad: 4,410. Czegléden: 3,692 tánköteles közöl jár 2,019, s igy iskolázatlan 1,673. Pozsonyban: 7,760 tanköteles közül: 3,495 jár iskolába, a igy iskolázatlanul marad 4,265. Temesvárott: 6,099 tanköteles közül 2,535 jár iikolába, iskolázatlan tehát 3,564. Kassán: 2,516 tanköteles közül 1,949 jár iskolába s igy iskolázatlan 567. » Kolozsvárott: 1,348 tanköteles közül 1,096 jár, s igy iskolázatlanul marad 252. 1868. év kezdetétől „Néptanítók Lapja" cimmel ministeriumómban szerkesztett paedagogiai heti lapot indítottam meg, s azóta az évi költségvetésekben reá megszavazott pénzen folytonosan kiadok magyar, német, tót, román, szerb, orosz ós horvát nyelven, s dij nélkül megküldöm mindazon tanítóknak, kik járatni óhajtják. A lap első évben azonnal 14,600 egynehány példányban küldetett szét, s olvasóinak száma azóta még növekedett. Telhetőleg igyekeztem segíteni azon tanitók anyagi helyzetén, kik fizefcésök csekélysége miatt kényszeritvék, idejök nagyobb részét a tanítástól idegen munkára fordítani. E végre a törvényhozás által népnevelésre megszavazott összegből 1868. év végén Összesen 1071 legszegényebb és legszorgalmasabb tanitó között 86,316 forintot osztattam ki jutalmazási segélyül. A segélyezésnek három fokát állítottam fel: 60, 80 és 100 forinttal. A segélyzett 1071 egyén nagyobb része oly családos tanitó volt, kinek összes jövedelme nem ment 100 forintra. Átalában a tanfelügyelők működésének eddigi eredményét a statistikai adatoknak s emiitett jelentésüknek beszolgáltatásán, s tankerületüknek administrativ rendezésén kivül — még a következőkben foglalhatom össze : a) azon helyeken, hová működésüket tüzetesebben kiterjeszthették, a létező iskolákba jóval több tanköteles gyermek járt fel, mint az előtt; b) az iskolákjak tankönyvekkel ós taneszközökkeli ellátását nagy mértékben eszközöltették. Csupán az általam kiadott taneszközökből eddigelé : mintegy 75,000 darab ; a kormány által kiadott tankönyvekből eddig öszszesen: mintegy 200,000 példány ment el, noha a ko-
