Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-02 / 14. szám

Átolvastam még, miután a kérdéses cikk figyelmemet e tárgyra fölhívta, több apróbb kiadványát a biblia-terjesztő társulatnak, s azok egyikében sem tudtam semmi buti tót, semmi szellemi mételyt fölfedezni. Orthodoxiát igen, azok mindegyikében, egy némelyikben rosz nyelvezetet igen de szellemi mételyt nem. Azon tárgyak, melyek bennök népiesen fejtegettetnek, leginkább a megtér és, szellemi újjászületés, keresztyéni jótékonyság; s világosan látható, hogy cé jok a vallásosság fölébresztése és táplálása a nép alsóbb rétegeiben. Vagy tán az nem tetszik a bírálónak, hogy ez iratok nem azon hangon szólanak a néphez, amilyenen korunk szabadelvű gondolkozói beszélnek egymáshoz, midőn a vallásos eszméket tisztázzák? Bizony ilynemű iratok lennének igazi méreg, (ha nem is „métely",) a népre nézve. És ha ezek az orthodox szellemben irott vallásos tractátusok butítják a népet, ezzel azt mondja ki cikkíró, hogy a protestáns templomok legnagyobb ré* szének szószékeiről is butitó eszmék hintetnek el a nép között, mert papjaink legnagyobb része még mindig szükségesnek tartja a szószéken többé-kevésbbé orthodoxnak lenni. És ha az nem tetszik cikkírónak, hogy ezen vallásos iratok némileg idegenszerűek, mert nem találnak mindig a mi speciális viszonyainkra : ezzel ismét csak mimagunkra mondja ki a kárhoztató Ítéletet, vlert ha a mi protestáns papságunk is oly munkás lett volna a nép számára irt vallásos iratok dolgozásában mint az angol, amerikai, német és svájci papság: akor bizonyosan nem kellene most egy k ü 1 földi vallásos társulatnak azon fáradozni, hogy a külföldön oly virágzó népies vallási irodalomnak egyes termékeit hazánkban is elterjeszsze. Ezen csak most emiitett apró vallásos iratokon kívül nagyobbszerli, s világirodalmi hirti munkákat is for" dittatott már magyarra s terjeszt hallatlan olcsó árakon a semmi esetre nem nyerészkedő indokoktól vezérlett angol biblia terjesztő társaság, - - Ilyen Bunyan világhírű' müve, a Zarándokútja" (Pílgrim progess, Ballagi László által fordítva), melyet bátran egy sorba állithatunk Kempis „Krisztus követésé"-vei; ilyen Abbot János munkája: „Az anya gyermekei között", Molnár Aladár által fordítva. — Nevezetes kiadványok továbbá : „A magyar országi prot. e g y h. hitbajnokainak életéből", melyet Dr. Fiiedner munkája után Farkas József dolgozott át; továbbá a „Bibliai f ö 1 d r a j z", melyet németből dolgozott át ugyancsak Farkas József. — A kisebb kiadványok egy jó részét Cékus István rosnyói ev. esperes forditotta, Legyünk tehát igazságosak. Ne rágalmazzuk oknélkül azt az angol biblia-terjesztő társulatot, mely épen nem külső érdek, hanem a keresztyéni szeretet által indíttatva, már több évek óta oly sokat tesz Magyarországon a vallás ügye körül. Hallatlan olcsó áron bibliával látja el népünket, s majdnem ingyen adja vallásos iraait, melyek kőzött sok kitűnő munka van. S ha az apróbb vallásos tractatusok némelyike rosz magyarsággal van fordítva : ezért még ne hozzuk butítás és szellemi mételyezés gyanújába a társulatot; hanem mondjunk annyit, a mennyi áll, hogy t. i. a f o rd i t m á« ny ok némelyike (mindenesetre egy nagyon csekély része) magyartalan. Ennyit éa is aláírok, s szeretném is figyelmeztetni a bibliaterjesztő társu'at ügynökét, hogy jövőre válogatná meg jobtan embereit, a kikkel dolgoztat, s ha ő maga nem bírja tökéletesen nyelvünket, vegyen maga mellé egy magyar revisort, aki bizonyosan nem engedi majd meg, hogy a rosz magyarságú fordítások sajtó alá adassanak. És sokkal jobb lenne, hx a kiadványok, mint egynémelyiknél történt is, nem annyira fordítások, mint inkább viszonyainkhoz alakított átdolgozások lennének. Pest, március 23. 1871. Komáromy Lajos. A szabolcsi ref. egyházmegye gyűlése. Évek óta nagy figyelemmel olvasom a prot. vallásfelekezet egyetlen közlönyét, az „Egyh. s Isk. Lapot* ; azonban a felső-szabólcsi egyházmegyéből nagyon ritkán, sőt az egyházmegyei életre vonatkozólag ide s tova három éve, mióta nem olvastam legkisebb tudósítást sem. Ennélfogva nt. szerkesztő ur engedelmével, bátorságot veszek az Egyh. Lap olvasó közönségét, a f. szabolcsi egyh.-m. f. évi március 14. s több napjain. Nyíregyházán tartott helyosztó gyülésénék, némely közérdekű tárgyairól tudósitni. 1. Elnöklő esperes nt. Kozma József ur buzgó ima s isten lelkének segélyül hívása után megnyitván az ülést, felhívja az illetőket az előkerülendő tárgyak komoly vitatása s igazságos itélethozásra. Ezután sajnálkozását fejezé ki érzékeny szavakban a világi elem részvétlensége felett. Okot szolgáltatott erre azon körülmény, miszerint négy világi ülnök közül csak egy volt jelen az ülések megnyitásakor s igy az ülnököket helyettesekkel kelle pótolni. Mindenesetre különös jelenség, hogy jeles világi férfiiink most hagyják oda az egyh.-megyei gyűlések sorompóit, midőn kath. hitrokonink vágyva-vágynak oly egyház-szervezetre szert tenni, hol a világi elem is tényezőként szerepeljen az egyház kormányzásában ! 2. Az egyh.-megye két vagy háromfelé szakasztása felett fejlődött ki hosszas vita. Hogy a 93 egyházat számláló megye, többé egy e3p3ie3 által célnak megfelelőleg nem kormányozható: arról már mindenki meggyőződött. Az egyházak megszavaztatván, a szakadás mellett nyilatkozott csaknem valamenuyi. A h án yf e 1 é volt kérdés alatt egyedül E végett egy küldöttség neveztetett ki tervjavaslat készítésére, amely a három részre osztást ajánlá, már csak azért is, mivel igy a kevesebb egyházból áll-' megyékben kevesebb anyagi közigazgatást tárgyazó ügyek kerülvén szőnyegre : a 28