Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-26 / 13. szám

] i k,u s s á azaz közönségessé és a mi hitünk legyen mindinkább protestánssá, azaz olyanná, a mely ellentmond a lelkiismereti kényszerítésnek és a tanszabadság nicgháboritásáuak minden módja ellen." K. L. Vázlatos magyar irály tan, különös tekintettel a levéli r ás r a, prózai s költészet1 p éldatárral, leánytanod ai és magán" használatra, irta Miliálfi József tanár. XVI. 307. 1. P e st e n 1870." Midőn a nevezett leánytanodai tankönyvet, magyar tanügyünk érdekében, mint rég nélkülözött, becses irodalmi tüneményt üdvözölni s a leánytanodák szives figyelmébe ajánlani bátorkodnám, legyen szabad annak rövid ismertetését is adnom e lapok hasábjain. Feneion, kora szellemét rajzolván, az akkori leánynevelésről igy ir „de l'education des fiiles" cimü könyvecskéjében :„Seaimi sem hanyagoltatik el annyira, mint a leánynevelés. Az anyák szokása és szeszélye határoz gyakran ez ügyben. A fiak nevelése a közjó legfontosabb ügyeinek egyike, s jóllehet e tekintetben sem követnek el kevesebb hibát mint a leány nevelésben, mégis azt állítják, hogy miután a jó sikerhez a felvilágosodottság nagy mértéke szükséges : azért a leányokra nézve elegendő nevelés az, ha azok csak megtanulják vezetni a háztartást s engedelmeskedni férjeiknek. Hogy Feneion korának e nevelészeti véleménye mennyire hibás, be fogja látni mindaz, a ki csak elismeri, hogy az életbe kikerülendő nőnek a társadalomban más hivatása is van az említettnél. S már a mai kor paedagogjai mindnyájan megegyeznek abban, hogy a leány nevelésnek értelem- és szivképzőnek keli lennie, mert csak ily nevelés után fog a nő megfelelhetni teljesen női hivatásának. S a nőnemnek ezen értelem- és szivképző nevelését magokra vállalták a leánytanodák. Eltérnék feladatomtól ha hosszasan akarnám fejtegetni, hogy minő eszközök által érhető el e cél, vagy mint akarják azt tényleg a mi magyarhoni leánytanodáink elérni ; az más kutatás tárgya, s itt csak azt óhajtóm megemlíteni, hogy a leánytanodai tantárgyak között a célszerű irálytannak hiányzani nem szabad, mert a mint egyfelől, ennek alapján meg fogja érthetni a leány értelem- és szivképző classicus irodalmi olvasmányait, ugy másfelől meg fogja nyerni a szükséges útmutatást is női körébe vágó irályi feladványainak megoldásához. S most csak az a kérdés: milyennek kell lennie, ezen leánytanodai irálytannak, ha célját elérni akarja; mert hogy annak alakilag a gymnasialis és reáltanodai irálytanoktól különböznie kell, azt már a leánynevelés igényei is mutatják. Csekély véleményem szerint ezek volnának azon alapelvek, melyek egy leánytanodai célszerű irálytan szerkesztése mellett szemelőtt tartan dók. 1. Legyen azon tankönyv vázlatos, vagyis akép szerkesztve, hogy azon alapelvek, melyeknek ismerete az olvasmányok nyelvtani, észtani és széptani megértéséhez, valamint az irályi föladványok sikeres megoldásához, föltétlenül szükségesek, rövid, de azért erős vonásokban tárgyaltassanak. 2. Szükséges, hogy az irálytan azon részei, melyeknek ismeretére a nőnek, hivatásához képest, különös szüksége leend, mint a 1 e v é i i r á s és kisebb polgári ügyiratok készitésmódja, a többinél kimerítőbben tárgyaltassanak. Ellenben azon szabályok, melyekre a leendő nőnek ritkán vagy tán soha sem lesz szüksége, csak érintve, de azért világosan adassanak elő. De nem szabad a leánytanodai irálytannak figyelmen kivül hagyni a költészettant, mert a leányok is csak a költészettan szemüvegével fogják eredménynyel olvashatni a szépirodali műveket, vagyis ugy, hogy olvasmányaikból egyfelől értelemfejlesztő, másfelől szivképző hasznot húzhassanak. 3. Az irálytani szabályok, valamint az egyes irálynemek legyenek példákkal, és pedig olyanokkal illustrálva, melyek a női gondolatkörnek és a nőkedély érzületének megfeleljenek. Óhajtandó tehát, hogy az irálytanhoz legyen csatolva egy választékos példatár. Evei nemcsak azt érjük el, hogy breve et efficax facimus iter per exempla, hanem tankönyvünket, olvasó könyvvül és némi tekintetben irodalomtörténeti példatárul is használhatjuk. Ha azonban ezt elérni akarjuk, akkor arra kell a tankönyv szerkesztése mellett kiváló gondot fordítanunk, hogy a nyújtandó irodalmi szemelvény legyen egyfelől nőkedélyt képző, másfelől pedig lehetőleg több írónak idevágó műveit ismertesse. 4. a mű becsét emelni fogja a szerző, ha az irálytanhoz az irályfeladványok gyűjteményét is csatolni fogja, melyek alkalmilag kidolgozandók lesznek. Legyen szabad most ezeu elvek alapján közelebbről szólanom Mihálfi ur irálytanáról. Mihálfi urnák leánytanodai és magánhasználatra irt magyar irálytana maga is vázlatosnak mondja magát, a mint valóban az is. A magyar irálytani elveket lehetőleg röviden, dióhéjba szorította, de azért erős vonásokban fejtegeti, ugy, hogy ennek vezérlete mellett a neveidei nagyobb leányok, egyfelől biztos eszközt nyerhetnek a magyar irodalomnak classicus, de azért felfogásokhoz képest könnyebb termékeinek megértéséhez, másfelől pegig világos utmutatást iráabeli feladványaiknak megoldásához, a nélkül, hogy emléjök hosszú szabályok halmaza által terheltetnék. S ha e tankönyv, minden vázlatossága mellett, azon irálynemek készitésmódjára, melyekre az életbe kikerülendő leányoknak különös szüksége leend, mint minők a levelek és kisebb polgári ügyiratok, bővebb utmutatást ád, ha a müelnevezéseknek (pl. a saphoi és alcajoszi verssorok) jegyzetileg történeti magyarázatát is adja, ha vázoló irányához képest oly dolgokat, melyek a magyar költészetben nem nyertek különös kifejezést, mint minők a saphOj 26*