Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-03-19 / 12. szám
későbbi küzdelmeket megérthessük, röviden tárgyalnom kell az okot, mely minduntalan lángba borította a tisztes, de már szuette épületet. Ezen oknak neve : véduri jog — Patronage.1 ) (Folytatása következik.) Könyvismertetés. Papi dolgozatok gyászesetekre. XIY-i k f tize t. Néhai Bulcsu Károly kecskeméti reform. tanár gyász-és sirbeszédei.A b o 1 d g u 11-nak hátrahagyott munkáiból szerkesztő Fördős Lajos (Debrecen, 1871. Kiadja Telegdi K, Lajos.) Magyar prot. egyházunk az utóbbi néhány év alatt, mintegy szokatlan áramlat szele által megkapatva, oly nagy lépéseket tett egy önálló egyházi irodalom megteremtése körül, melyekhez hasonló nemes törekvést és versenyt, csak reformatiónk századának története mutathat fel. És ezen jelenség csak örvendetes előjele egy jobb kornak, az általános vallási érdeklődésnek ; s mint ilyet mindnyájan örömmel üdvözöljük. Azonban, meg kell vallanunk, hogy eddigi egyházi irodalmunk nagyon is egyoldalii, s a helyett, hogy felölelné a gyakorlati vallásos élet minden mozzanatát, ugy szólván csak is egy téren, egy körben mozog, — a predikációirás körében, mely igaz, hogy a legfontosabb, s mintegy központja a protestáns kultusznak; de az.ért a mellékágakat sem lehet elhanyagolnunk, mert ezek nélkül a főtöizs is elveszti szépségét és fontosságát. Azt elmondhatjuk, bogy prédikációknak, legalább a mennyiséget tekintve, bőviben vagyunk ; de gyászesetekre vonatkozó rövidebb beszédek, vagy épen nem, vagy csak hellyel-közzel láttak eddig napvilágot, szóval e tekintetben — mit tagadjuk — szegény irodalmunk van, inert lehet, hogy sokan vannak hivatalosak, de kevesen a választottak. A „papi dolgozatok" jeles szerkesztője kinek a gyakorlati téren oly sok érdemei vannak, ismét egy füzettel gyarapitá egyházi irodalmunk ezen ágát, mely a nyilvánosság előtt eddig oly kevéssé volt mivelve. A korán elhunyt Bulcsu Károly gyász- és sirbeszédeit tartalmazza e füzet, melyet -csak általános vonásokban akaránk ezúttal jellemezni s ismertetni. Tartalmaz negyvenegy gyászbeszédet, melyek job*) Ha történetesen valamelyik olvasó nem. érti e szó nagy horderejű jelentését, forduljon erdélyi atyánkfiaihoz, és meglehet tán az „egyházi főtanács" képes lesz megfejteni, miatán lényegileg az is ezen alapnak köszöni lételét. Én különben kétkedem a munka sikerültén, miután Dózsa Eleknek sem sikerült tisztázni a kérdést: ki a patrónus, s igy ki vehet részt az „egyházi főtanács gyűléseiben. Én hajlandó vagyok elfogadni K. A. theoriáját, mely szerint a kabát és nadrág szolgál qualificatioul. No de vigasztalhatja magát a nemes testület, mert létezésének szent irási (? ?) alapja van s e mellett a kor szelleme és népszeretete is nagyban támogatja. bára a temetőben voltak elmondva, • - különféle korú és állapotú egyének fölött. Fő jellemvonások e beszédeknek a mély vallásosság és az érdeklettek fájdalmában való meleg részvétel, mely két elem nélkül, jó halotti beszéd nem is képzelhető, mert kétségtelenül igaz az? hogy a fájdalom könnyebbé válik, mihelyt abban többen osztoznak, s másrészről a vallás szózata az, mely a veszteségét mélyen érző kebelnek vigasztalást és megnyugtatást kölcsönöz. Ezen elemek nagy mértékben feltalálhatók Bulcsú beszédeiben; de nem hiányzik a fő kellék sem, t i. a tanitói elem; mert hiszen az egyházszolgájának nem csak az a feladata, hogy a könnyeket letörölje, hanem hogy megragadjon minden alkalmat, melyben hallgatóit bizonyos igazságokra tanitsa é? vezérelje. Erre jobb alkalom alig kinálkozik, mint épen gyászeseteknél, mikor a hallgatók meghatott lelke hajlandóbb a benyomásoknak engedni, mint egyébkor. Igazságtalanok lennénk, ha az elhunyt szerző költői érdemeit is nem méltányolnók; mert, ha a vallásos kebel költői lélekkel párosul: a hatás, melyet szava előidéz, csak erősödik ez által, mint két rokonhang összeolvadása által. Maga e beszédek prózája is szép, gördülekeny és költői, de vannak közbeszőtt versek, sőt egész gyászbeszédek is versalakban. A közbeszövésekről csak azon megjegyzést merjük kockáztatni, hogy ha ritkábban fordulnának elő, a hatás bizonynyal nagyobb s maradaudóbb lehetne, mert a találó idézetek is könnyen megszokottakká és mindennapiakká törpülnek a gyakori használat által. Még egy megjegyzést nem hallgathatok el. Midőn e beszédek némelyikét olvasám, bizonyos melancholicus világgyűlölet hangját vélém füleimbe hangzani, s csakugyan nem lehet tagadni, hogy néhány beszéden egészen e sötét fonál vonul végig, mi azonban az iró egyéniségének, vagy szenvedéseinek lehet kifolyása. Én ezt gondolom ; kik őt ismerték, Ítéljék meg, hogy igy ven-e? Mielőtt rövid ismertetésemet befejezném, kiemelem még e beszédeknek azon előnyét, hogy nem hosszú, de üres, — hanem Kellően rövid, de tartalmas szónoklatok. Ezért, mint ilyeneket bátran merem ajánlani, különösen az ifjabb lelkészeknek és segédlelkészeknek, kik némi módosításokkal gyakran használhatják. Kálmán Gyula. „Protestáns egyházi beszédtár.4 . Évnegyedenkéntegy-egy kötetben megjelenő s az egyházi év minden innep- s vasárnapjára szóló beszéd gyűjtemény. Szerkeszti Margócsy József, i r s a i e v. leik. s a pestmegye.! esperesség aljegyzője. (II. kötet, Kecskeméten, 1871. Nyomatott Szilády Károly és fiánál ) Ha a magyar egyházi szónoklat mezején kissé figyelmesebben széttekintünk; lehetetlen, hogy fel ne tűn-