Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-12 / 11. szám

sorral érintve. — E harmadikról mindég vártam, hogy lesz valaki tisztelői közül, ki halálát s rövid élet­irását adni fogja; miután eddigelé tudtommal senki nem tevé — bár hónapokkal ezelőtt elhunyt— szabadsá­got veszek magamnak, hogy mint egyik tisztelője, a boldogultnak rövid életirását adhassam: Néhai Litkey előbb Tóth József született sza­bolcsmegye F.-Litke községében 1809-ik év szept, 5-kén, szegény iparos szüléktől. — A helybeli falusi iskolában kezdetett meg neveltetése, s azt kimerítvén, s a szülék a tanitó által buzdittatván, a s.-pataki főiskolába vitték ta­nulmányai folytatására, a szülék magok is oda tévén át lakásokat, — s ott iskoláit kitűnő sikerrel bevégezvén, 1834-ben Cigándra ment ki iskolatanitóul, innen négy év múlva N.-Kálióba jött segédlelkészül néhai Fazekas György espereshez, innen egy év multával a berceli egy­házba vitetett lelkipásztorul, hol tiz évig hivataloskod­ván, — 1849-ben Pátrohára vitetett, hol uj névvel — mert ezen sokat igérő uj időben változtatta meg test­vérével Péterrel együtt L i t k e y r e vezeték nevét, — s uj buzgalommal működött haláláig, mely őt 1870-ik év május 20-kán öt napi rövid betegség után övéi köré­ből kiragadta — A tárgy móltóságához illően — tar­talom dus gyászbeszédet tartottak felette Nt. dr. Heisz­ler József dombrádi, Gyöngyösi Sámuel n.-kallói lelkész urak, osztozván a közfájdalomban a 30-án felül jelenlévő egyháziak, s a vidékről egybe sereglett minden rendűek is. Háromszor lépett házasságra — először 1847-ben, de az szerencsétlenül ütvén ki, egy év múlva törvénye­sen el választatott, — második házasságra lépett 1855-ben Apagyi Amália úrnővel, a frigyet áldás kisérte, a több, mint tiz gyermekből még ma is négyen vannak életben, két fi, két nő, kik — fájdalom — mind kis ko­rúak. Utolsó házasságra lépett 1869. őszén Böszörményi Diánnával, Lászlónak nővérével, csöndes szép és hosszú alkonyt remélve körében, az első kettőt megtalálta; az utolsót nem, mert az leverő váratlansággal sötét éjre borult. — Élet- pályájának mozzanatai ezek : 1845-ben választatott meg egyh.-megyei ülnökké, 1848-ban egyh. kerületi képviselővé, — 1854-ben egyh.-megyei főjegy­zővé, 1864-ben esperessé, három év múlva ismételten; az 1870-ik márciusi közgyűlésen, be sem várva a tisztújí­tás rendes idejét, végleg lemondott, hátra lévő napjait nyugalomnak óhajtván szentelni .... A nyugalom meglőn, nem küzd és nem szenved többé, zavartalan nyu­godván sírjában. Béke poraira! 1871. február 28-án. Major J ó z s ef, pazonyi ref. lelkész. Figyelmeztetés. Mai számunkhoz van mellékelve Pfeifer F. pest1 nemzeti könyvkereskedésének legújabb nagy könyv­jegyzéke. A magyar-irodalom jelenkori gyarapodásánál öröm­mel jelezzük, miszerint e jegyzékkel oly irodalmi utrnu­tató nyujtatik, melynél szakavatottabbatnem kivánhatunk a nagy közönség számára, mely irodalmunkra nem for­díthatja a kellő figyelmet. Feltaláljuk abban a magyar irodalom termékeinek zömét és számtalan értékes munkát, melyek az irodalom túltermelése következtében aránylag olcsón ajánltatnak. A ki azonkívül a világirodalom iránt is érdeklő­dik, feltalálja abban a más nyelvti irodalmak kitűnőbb munkáit, bármely szakmából, különösen pedig az állam jogtudomány, a történelem és földisme köréből, a re­mekírókat stb. Ennélfogva figyelmeztetjük a könyvked­velőket, a hazai casinókat, olvasó-egyleteket sönképzé {kö­röket e jegyzékre. Toldy Ferenc tisztelőihez. A Kisfaludy-Társaság tagjai elhatározták, hogy je­les társuk s egyszersmind egyik elnökük, Toldy Ferenc ötvenéves Íróságának évfordulóját kegyeletesen meginnep­lik, nevezetesen : 1) innepélyes, soron kívüli közülést rendeznek tiszteletére s ez alkalommal arany tollat nyújtanak át neki ; 2) arcképét a Kisfaludy-terem számára lefes­tetik ; 3) az innepély emlékére egy arany, néhány ezüst és nagyszámú bronz érmet veretnek; az arany érmet az innepelt, az ezüst érmeket a legfőbb hazai közintézetek, a bronz érmeket tisztelői részére. A Kisfaludy-Társaság tagjai ugy vélekedtek, hogy olyan férfi megtisztelése forogván fenn, ki nem csak az ő dicsőségök, hanem kit az egész ország vall büszkén a magáénak, az innepélyt is országossá kell teuuiök az által, hogy a benne való részvételre mindenkinek módot nyújtanak, kit őszinte tisztelete s szivének önkéntes sugallata erre ösztönöz. Ennélfogva az aláírást, melyet a Társaság tagjai egyelőre a magok körében nyitottak meg, s melynek eddigi eredménye az innepély költségeit, az érmeken kivül, bőven fedezi, ezennel kiterjesztjük Toldy Ferencz tisztelőire átalában. S minthogy csak is ezekhez fordulunk: akár Toldy nagy érdemeit emlegetni, akár a részvételt szónoki buzdításokkal mintegy mester­ségesen szítani, akár a gyűjtéseket külön megbízottak segélyével rendszerezni merőben fölöslegesnek tekintvén, egyszérüen jelentjük, hogy a Kisfaludy-Társaság a Toldy­innepélynek minél országosabbá s fényesebbé tétele vé­gett szívesen veszi Toldy Ferenc minden tisztelőjének hozzájárulását. A küldeményeket Arany László társasági taghoz kérjük utasíttatni (Pest, Magyar Földhitelintézet) a kül

Next

/
Oldalképek
Tartalom