Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-12 / 11. szám

Sőt ugy nyilatkozom, hogy a választandó uj espe­res elnöklete alatt tartandó első egyházmegyei közgyű­lésben a jegyzőségre is — addig nem netalán olykor szükségeltetvén elnöki eljárásom—választást engedek a nt. egyházmegyei közgyűlésnek ? Igen, mert változtak as idők, változnunk kell ne­künk is az idővel. A változó évszakok jelképei élet- pályánknak. Van tavasza, nyara, de Yan ősze és tele is élet- időnknek. Borúsok gyakran az őszi és téli napok. Én is már az életnek oly válpontján állok, mint az a hajós, ki gyakran hányatva a viharos tenger hullá­main, elveszte agg napjaiban bátorságát, kikötőbe vágyik roncsolt hajójával, hogy onnan, félre vonulva a vi­lág zajától, nyugodtan hallgassa a világ - óceán zúgását, melyen vitorláznak a szerencsehajhászók, tisztvágyók hajói s némelyek elmerülnek. Bocsánatot kérek ily kitérésemért. Már sietek szőnyegre hozni a nt. közgyűlésnek leg­fontosabb feladatát, teendőjét. Ez az esperesvá­lasztás. Tisztelettel felkértem a méltóságos, tiszteletes és tekintetes képviselő urakat, méltóztassanak ezen közér­dekű ügy és más szőnyegre hozandó ügyek tárgyalása vezetésére, nekem, szokott bölcs belátások szerint, segéd­kezeket nyújtani. Ezennel van szerencsém megnyitni a közgyűlést. Isten koronázza sikerrel tanácskozásunkat. Miután a törvényei gyakorlatban levő előzmények végeztettek : 1.) Olvastatott mélt. püspök urnák az esperesvá­lasztás tárgyábani 1868—1870. számú leirása, melyben kifejezvén, hogy esperes Gödri Ferenc ur nyugalomba lépett, a főjegyző Benedek Áron ur esperességre közvet­len következési jogáról lemondott, — felhivja egyházme­gyei gyűlésünket esperesválasztásra, Ezen leirat, mint j öve re nézve is fontos okmány, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. Egyúttal egyházmegyei közgyűlésünk jegyzőkönyvi­leg örökiti nyugalomba lépett esperes urnák hosszas hi­vataloskodása alatt szerzett érdemeit, mint szintén kö­vetkezési jogáról lemondott esperes helyettes urnák is önzéstelen, korszerű lépését. 2.) Mielőtt az elnök által kitűzött választási tény elkezdetnék, — tisztujitás kérdése merülvén fel, vá­lasztásunkra vonatkozólag, — elhatiroztatott : „az espe­resválasztás a fenálló törvények értelmében, egész életidőre vitetik véghez ugyan , azonban azon kor­látozottsággal, miszerint, hogyha időközben az anyaszent­egyháznak folyamatban levő szervezete alkalmával oly törvény hozatnék, mely szerint az esperesség is restaura­tio alá jöjjön : azon esetben a most megválasztandó es­peresre nézve is, a hozandó törvény hozatala napjától számitva, kötelező erővel bírjon." Közgyűlésünknek ezen határozata külön feliratban, a folyó évben tartandó köz­zsinatra felterjesztendő. 3.) Miután a fennebbi feltétel mellett az átalános szavazattöbbség és titkos szavazás elvei szerinti válasz­tás szabályszerűen elrendeltetett, a szavazatszedő bizott­ság előterjesztése szerint következő eredmény tünt fel : t. Csiszér Gábor aljegyző 39, t. N a g y Sándor r. ülnök 19, és t. B a r t h a Lajos közügyigazgató 9 szavazatot nyertek. És igy t. Csiszér Gábor ur — a szavazók összes száma 67 levén — átalános szavazat­többséggel sepsi egyházmegyei esperesnek megválasz­tatott. Uj esperes ur programmját egész őszinte lelkület­tel előadva, a viszonos üdvözletek egymást váltották fel. Az esperesi hivatal átruházásával kapcsolatos teen­dők elintéztettek. Elnök ur a választás eredményének, illetőleg a közgyűlés jegyzőkönyvének püspök ő méltó­ságához leendő felterjesztésével megbizatott. N. N. liiilíölfli egyliáz és iskola. (F. J.) Bécsben a nyilvánosság terén már régeb­ben ismeretes egyén, Florencourt Ferenc hoszszas hallgatás után, ismét a küzdtérre lépett „kat­holikus levelek" 1-ső füzet: cimü munkájával, melyben mint komoly és hivő katholikus alapú okokkal támadja meg, a pápá világi hatalmát és csalhatatlanságát. E le­velek elevenséggel, finomsággal és meleg meggyőződéssel vannak irva, é3 ujabb bizonyságot tesznek szerzőnek még feledésbe nem ment eddigi sikeres működéséről. (g) Rómából az „Augsb. Alig. Ztg." levelezője több érdekes hirt közöl, melyek közül mi a következőket vesszük át: A jezsuitarend 1848-iki sorsára látszik jutni, azzal a különbséggel, hogy mig 48-ban a zajongó tömeg, ma komoly hivatalos tekintély hajtandja végre rajtok az Ítéletet. E rend tagjai az összes polgárság ellenszenvét legújabban C u r s i atya szónoklata által vonták magokra, ki az uj kormány főbb s legfőbb tag­jai ellen ama szónoklatában igen élesen kikelt. Hallomás szerint a páterek nem szándékoznak bevárni az ország­gyűlés elé terjesztett, kiűzetésükre vonatkozó törvény­javaslat szentesítését, s mielőtt ez megtörténnék, egy részök — a felvilágosodottabb rész — a szerzetből kilép, más részök Rómából kereket old. Említést érdemel még ? a t r i z i bibornoknak egy kibocsátványa a polgári házasságról. A pápa régebbi nyilatkozata, s az általános helynöknek a lelkészek szá­mára e tekintetben kiadott utasítása után mindenki azt várta, hogy ez intézmény ellen szilárd ellenzék jön létre. Patrizi bibornok azonban jónak látta jelenleg a köpe­nyen egyet fordítani, s emiitett kibocsátványában már utasítja a papokat, hogy a polgári házasságot a mostani körülmények eloclázhatlan követelményeként tekintsék, annak érvényességét, — természetesen azon esetben, ha az egyház áldását kinyerték, — kétségbe ne vonják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom