Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-03-05 / 10. szám

azt másokra? Melyek azon javítások, melyek azon tökélyesedésre irányzott tanok, s melyek azon dogmaváltoztatások, amiket egyházunk valaha elvetett volna? Miután egyházunk nem tulajdonit magának csalhatatlanságot, nem jött volna-e önmagával, s első alapelveivel ellenkezésbe, ha bizonyos nézetekre nézve elévülési jogot enged vala, vagy tagjaitól az Ítélet függetlenségét elrabolta volna ? Az evangelicus egyház mindaz ellen protestál, ámi a lélek lebilincsezésérc,a lelkiismeret lenyügözésére, a szivnek hiu félelmekkel való betöltésére törekszik. A igaz protestáns tudja, hogy minden testvére, valamint ő maga is az Úrtól függ, s hogy egy napon mindnyájan csak saját belátásukért s lelkiismeretükért vonatnak felelősségre. Minden vallásban, valamint minden nép közt isten előtt csak az kedves, aki istent féli és igazságot cselekszik. " Ballagi Mór. Revidieáljuk-e a lelkész-választási törvényeket. (Folytatás.) 11-ik Az egyházmegyei elnökségnek meg adja a jelölési jogot, de meg adja a presbyteriumnak is, sőt a gyülekezet mihden tiz választóképes tagjainak is. A dunántuli az elnökségnek ily jogot nem ád; de fölösleges is ez, mert az elnökség jelöltjére ugy sem szavaz senki. E^zel csak a jelölt van compromittálva. A 12-dik pont maradhat (szól a választhatóságról.) A 13 ik pont szinte arról szól; lehetett volna egy pont alatt is adni. A14. pont arról szól, hogy kiket nem lehetne megválasztani, s a többek között a vesztegetve korteskedőkről. A dunnántuli egyházkerület törvénye e tekintetben azért hibás, mert tul szigorú büntetést szab, melyet ha komolyan végre akarnánk hajtani, sok papra süthetik a vádat és kicsapják meglevő ekklezsiájából is, mig a káplán, korteskedhetik, mert nincs ekkiezsiája, amit tőle elvegyenek. A miénk meg azért hibás, hogy sem a vesztegetőkre sem a vesztegetettekre nem szab büntetést. Erről jó lesz kissé komolyan gondolkodni. Az íőbaj, — amint mondám, —• hogy a lelkész halálától az uj pap hivatalba állításáig néha évek folynak le, és a mi törvényünk a választás elleni óvásnak mégis a lelkész hivatalba állitása után még árom hónapot hagy határidőül s ezen hosszú idő alatt folyvást tart a civakodás, óvás és törvénykezés; de még ez sem elég; a felsőbaranyai tractus, még azon tulis, nem csak, hogy helyt ad az ily óvásosfolyamodványoknak, hanem lelkészek izgatják arra a népet, ha valamelyik közülök kissé jövedelmezőbb egyházba választatott, példa erre Kis-Csány-O-zró, a lelkész már rég feleséges gyermekes ember, de azért mégis mióta csak ott van, minden tractus-gyülésen megakarják választását semmisíteni, ujabb és ujabb okokat keresnek elmozdítására, szegénynek örökké azon kell retegni, hogy collegái fejére gy ujtják a házat! Pedig ilyenkor örökké maga alatt vágja a papság a fát; a nép is azon mesterkedik, hogy a papok állását megingássá, ha még magunk segítenünk neki, bizonyosan kihuzzunk magunk alól a gyékényt! Nekünk inkább az a kötelességünk, hogy állásunkat szilárdítsuk, s aliol az ingattatnék, védelmezzük, ezért a választás elleni óvástétel kiderítésére elég lenne a választás . apjától — és nem a beigtat ás tói, számítandó három hónap a dunnántuliak törvénye két hónapot tüz a választás után, azon tul minden némü óvástétel elévültnek tekintetik. A 15. pont arról szól, „hogy azon káplán, ki a lelkész nyugalmát megháborította,ott közvetlenül lelkész nem lehet,* csak azt szeretnénk tudni, hogy miben áll az a lelkész nyugalmának megháboritása, mert arra volt ám eset, hogy amint megjelentek a kápláni rendszabályok, egy káplán követelte a törvényben megszabot fizetését, és ki akarták csapni „mert a lelkész családot nyugalmában háborgatta" ; nagyon korszerű intézkedés volna már egyszer a káplánok és principális urak közötti viszonynak a törvényben körülírása, mert ott, hol egyik részen csupán jogok, a másik részen csupán kötelességek állanak, a viszony rabszolgai s ez a protestáns egyháznak épen nem válik dicsőségére. A 16. pont maradhat. A 17. „A választás csak személyesen történik, mindenütt templomban tartatik a megelőző délelőtti isteni tisztelet végeztével." Ez helyes és a szokás még helyesebbé tette, a mennyiben nálunk vasárnap délelőtt szokott a templomban végbemenni. A mezőföldi tractusban volt egy választás, de mivel a legnagyobb aratás idején történt, hétköznap, a tarlóról kellett haza hordatni a szavazókat, különben nem lett votoa megválasztva, az esperes ur kereszt-fia. A 18-ik pont helyes.