Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-02-26 / 9. szám
intézet 1870. október 9-én, Somorján tartott közgyűlésének jegyzőkönyve; a másodikat számadás az 186 9 /7 o-dik évről; s a harmadikat az egyet, gyámintézet első 26. évének története képezi. A jegyzőkönyvnek következő pontjai kiemelendők: A gyűlésre 20-an jelentek meg, a többi közt: ft. Karsay Sándor és Geduly Lajos superintendensek, Jeszenszky József helyettes elnök, Jákobéi József egyet, gyámint. pénztárnok stb. A közgyűlést megelőzőleg istenitisztelet tartatott magyar nyelven, mely alkalommal Szeber nyi Lajos, pozsonyi theol. tanár tartotta a szónoklatot, Zsolt. XIX. 3 —5 vezérigék képezvén beszédének alapját. Ft. Karsay Sándor megnyitván az értekezletet, mindenek előtt köszönetet mond a somorjaiaknak ügybuzgalmuk és vendégszeretetükért, majd elmaradt elnöktársa, b. Podmaniczky Ármin ur székének betöltésére hívja fel a jelenlevőket. A világi elnöki szék elfoglalására J eszenszky József, jegyzőül pedig ez alkalomra Laukó Károly, kecskeméti lelkész ur kéretett föl. Karsay tudatja, miszerint b. Podmaniczky Ármin egy hozzá intézett levélben az elnökségről végkép lemondott. Sztehló Andrásnak a Gusztáv-AdOif-egylet ez évi küldeménye felől tett jelentése olvastatott fel, mely szerint a nevezett egylet 12,832 frt, 45 krnyi könyöradományával ez évben 54 hazai gyülekezetet segélyezett. Ezután a kerületi gyámintézetek jelenteseit, majd a központi bizottság oct. 8-án tartott ülésének jegyzőkönyvét olvasták fel. Az utóbbiból kitűnt, miszerint az intézet összes vagyona 27,620 frt, 54 kr, továbbá, hogy a központi pénztár ez évben 3480 frt 18 krt vett be, s 225 frt 20 krt adott ki; az egyet, gyűlés szabad rendelkezésére tehát, levonva a bevételből a kiadást, 3224 frt 98 kr marad ; végül kitűnt, miszerint az idén 2804 frt 33 krral, tehát 420 frttal több osztatott ki, mint a mult évben. A 3224 frt 98 krnyi bevételből 316 frt 98 kr, mely a központi tőkéhez csatoltatik, 29 frt 93 kr, mely pénztári készletül, 63 frt 7 kr, mely a G.-A.-egylet számára befolyt, 86 frt 93 krnak 150 frtig való kiegészítése végett visszatartatik, a bevételből ez összegek levonatván, a 3169 frt 98 krnyi maradék különböző, a jegyzőkönyvben egyenként megnevezett egyházak segélyzésére fog fordíttatni. Az évi számadások egybeállítására Z e 1 e n k a Pál, miskolci lelkész, s a jegyzőkönyvnek német és szláv nyelvre való lefordítására Cékus István kéretett föl; az előbbi egyszersmind utasíttatván, hogy a számadások végén állítsa össze a gyámintézet 10 éves működése eredményét. Végül a jövő 1871. gyűlés helyéül Sopron tüzetett ki. Ennyi az. mit a gyámintézet jegyzőkönyvéből jónak láttunk kiemelni. Ami a „jelentés" második részét illeti t. i. árészetes számadást az 1869/70 évről, ezt mellőzhetjük, annyival inkább, mert a számadás főbb tételei különben is benfoglaltatnak a jegyzőkönyvben. A Zelenka Pál által készített történeti részt, helyszűke m i a t t, az utolsó szakasz kivételével, hasonlókép mellőznünk kell. Az utolsó szakaszt azért nem hagyhatjuk érintetlenül, mert az a Gusztáv Adolf-egyletnek a magyar protestánsok által eddig alig ismert történetét ismerteti, ez pedig bizonyára minden prot. embert érdekel. „Ezen áldásos működésű és a nagy protestáns egyház életelemóvé vált egylet irja Zelenka a legutóbb lefolyt 7 év alatt, egyet, gyámintézetünk tudomásával, 89,426 frt, 73 krt küldött be egyházaink felsegitésére ; tehát 36,200 frt, 23 krral többet, mint amennyit mi magunk adhattunk hasonló időközben édes mieinknek; tehát 79,901 frt. 54 krral többet, mint a mennyit mi adhattunk az ő pénztárába. Ha felveszsziik továbbá, hogy ezen egylet 1843—69 időközben a felső-lövői tanodáknak 42,244 tallért, a soproni képezdének 15,024 frt. 32 kr. adott; a pozsonyi főtanodát 5 éven át 20—25 ezerrel segélyezte, a s.-kazai egyháznak 11 éven át 9—10 ezer forintot küldött stb., hogy tehát megujult működésének most lefolyt 28 éve alatt magyarhoni egyházaink, tanodáink felsegélésére legkevesebb 3—400 ezer tallért, vagyis 5—600 ezer forintot küldött be ; ha felvesszük végül, hogy egyházi boldogulásunk ezen hatalmas tényezője hálásan ugyan mindig emlegetve, ismertetve azonban eddig még nem volt: nem veheti nekem rosz néven senki, hogy hivatalosan egyenes megbízatás nélkül is adok itt helyet az egyletnek — s alábbi ismertető töredékeimmel egyházunk háláját ily módon is leróni, s a hazai protestáns, e téren még lassan ébredő, kedvetlenül mozgó, szűkmarkú közönséget e nagy példa lelkes utánzására felbuzditani törekszem." Ezután Zelenka a Gusztáv Adolf-egylet megalakulását vázolván, annak jótékony működéséről a következő statistikai adatokat teszi közzé : „1843-ban 22 egyháznak 3596 tallér, 1844-ben 48 egyháznak 24,000 tallér, 1845-ben 62 egyháznak 42,685 tallér, 1846-ban 134 egyháznak 66,000 tallér, 1847-ben 169 egyháznak 68,784 tallér és igy évenként fokozatosan több és több egyháznak nagyobb és nagyobb összegek lettek kiosztva. Az első milliót 1857-ben, a másodikat 1864-ben, a harmadikat 1869-ben mutatták ki. A központi bizottmány tudtával 3.007,909 tallért vett be és osztott ki a G. A. egylet, még pedig: 708 poroszországi egyháznak adott 1.294,807 tallért 415 némettartománybeli egyháznak adott 474,944 „ 606 osztrák-magyar egyháznak adott 895,843 „ 268 egyháznak a föld minden részein 363,312 „ Összesen : 1997 egyháznak 3.008,9Ö6laííért A G. A. egyletnek 1869-ik évi összes bevétele volt 195,521 íallér. A központi bizottmány rendelkezhetett 43,783 tallér felett.
