Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-12 / 7. szám

és mondhatni, remek, belsőleg pedig oly tiszta és erős hangú, 9 változatos, pedális orgonát készített, mely valóban a páratlanok közé tartozik hazánkban. Adjon isten sok oly buzgó és áldozatkész egyházat hazánknak, mint a miszlai! Borzsák Endre. szegzárdi s. lelkész. Külföldi egyház és iskola * liómai dolgok Az olasz törvényhozó lestület huzamos idő óta vitatkozik a pápának adandó garantiák fölött. Az előterjesztett törvényjavaslatot ismerik már olvasóink, majd közölni fogjuk a véglegesen megállapított szöveget is. Az általános vitában Massari képviselő a történeti emlékekbe mélyedt, s idézte a legkitűnőbb államférfiak nyilatkozatait a római kérdésről, felolvasta Hyacinthe atyának egy levelét a világi hatalomról, s a mostani minisztériumnak értésére adta, hogy méltó a nagy Cavourral összehasonlittatni. Bembo kiemelte a garantia-törvény politikai oldalát, mely szerint az szükséges, hogy Olaszország jó viszonyát a külföldi hatalmakkal fenn lehessen tartani. Más nap Billia kijelentette, hogy a törvényjavaslat az állam szabad intézményeivel teljesen ellenkezik; voltaképen nem is lehet többé pápáról beszélni, annál kevésbé feladata a kamarának uj fejedelmet teremteni; a törvényjavaslat az olasz királyt mondhatni a pápavicariusává teszi. A másik szélsőséget az ultramontánpárt képviselte, mely bár más okokból, hallani sem akart a pápának adandó garantiákról, mivel a pápa isteni jog alapján minden emberi hatalomnak felette áll. Az átalános vita befejeztetvén, a kamara nagy többséggel elfogadta a javaslatot a tanácskozás alapjául, s azóta néhány pont már a részletes tárgyaláson is keresztül ment. A pápa ezalatt folyvást vatikani önkéntes fogságában tartózkodik s alkalmasint igen nagy fájdalmat érez atyai szive a protestantismus terjedésén az örök városban. Midőn az olasz hadsereg Rómába bevonult, a katonák közt volt hat bibliaárus. A tiltott hönyvnek csakhamar sok vevője akadt s mihelyt a szabad olasz alkotmányt kihirdették, több helyen nyilvános prot. isteni tiszteletet kezdettek tartatni. Az „Ecco della Verita" Flórencben megjelenő waldensi lap, ide vonatkozólag a következőket közli: „Az evangelicus mozgalom Olaszország jövő fővárosában mindig nagyobb tért foglal, az érdeklődés általánossá kezd lenni. A város különböző részeiben kis evangelikus körök alakulnak, melyekből idővel életerős gyülekezetek fognak előállani. A Via della Vite negyedben egy waldi lelkész tart istenitiszteletet, a „del Seminario"ban egy majlandi ref. pap, a „Via Paola"-ban és a „Via della Croce"-ban két baptista lelkész. A Via Paolában legnépesebb és a „Via della Cruce"-ban legválogatottabb a gyülekezet. A különböző prot. felekezetek lelkészei között a. legszebb egyetértés uralkodik. Rómának legszebb részén van kibérelve egy épület, melyben bibliákat árulnak, s a Corson készülnek prot. könyvkereskedést felállitni népszerű olvasmányok terjesztésére. Mily különös változás, mily megfoghatlanok a mindenható utai! 1849-ben Bassi Hugó az újtestamentumot lefordíttatta olasz nyelvre, s Rómában kinyomatta. De alig tért vissza a pápa gaetai fogságából, négyezer példányt elégettetett belőle. Most ott van a pápa és nyíltan árulják és veszik a bibliát! A prot. istenitiszteleteket nyíltan tartják, s a rendőrségnek eszeágában sincs akadályozni. Valódi lelki öröm találkozni evang. lelkészekkel, kik nem rég kath. papok és pápai alattvalók voltak, s most hirdetik az igét szóval és Írásban oly szabadon, mint Olaszország bármely más városában." * Sileziából irják a „Prot. Kirchen Ztg."-nak : „Németország szabad lett Franciaországtól, szabaddá lesz,szabaddá kell tenni bármi áron Rómától, a jezsuitizmus, ultramontanismus, fariseismus római és nem római rabszolga-láncaitól. A történelem világosan tanítja, ho^y az emiitett pártok elűzése nélkül sem a valódi keresztyénség, sem az igazi szabadság ténynyé nem lehet, s nem jöhet el isten országa a földön, s ezzel együtt az általános jóllét és béke mindenkire nézve." KÜLÖNFÉLÉK. * A kath. congressus 27-es bizottsága befejezte munkálkodását, s elkészítetté az általános gyűlés elé terjesztendő javaslatot. Mig ezt megismertethet iők olvasóinkkal csak annyit említünk meg előre, hogy az ultramontan többség a kisebbségnek még legártatlanabb módosításait is elvetette, s oly javaslatot állapított meg, mely a papság hatalmának a világiakkal megosztása helyett amannak befolyását még az eddiginél is szélesebb alapra kívánja fektetni, ráruházván i,azon jogokat is, miket eddig az állam gyakorolt. * Hivatalos közlés. A fennálló rendszabályok értelmében köztudomásra hozatik, hogy a tanitóképesitő magánvizsgálatok a budai állami tanitó- és tanitóuoképezdénél f. é. martius hó első hetében tartatnak. A jelentkezők szíveskedjenek igazoló irományaikat jó előre beküldeni s a kitűzött időben pontosan megjelenni. Pest, jan. 30. 1871. Zichy Antal s. k., budapesti tanfelügyelő. * Eretnek égetés. Magyarországon. Nem épen lutheránus ember égettetik, mert az meg nem engedtetik ; hanem csak lutheránus könyv. Igy irják a Népnevelők lapjának, a mint következik: „Újságul (bár újság volna!) írja egy elvtársunk, hogy községi iskolája ~ megbuktatására most még a papnő is — felhasználva minden alkalmat — teljes erejével törekszik. Mult héten iskolás gyermekeimhez, a mint azok gyónás végett a paplakba menének, első szava az volt: „Elhoztátok e lutheránus könyveiteket, melyek titeket tanítótokkal