Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-02-06 / 6. szám

253 181 a tény állását, annyira furcsának találta; azt pedig épen nem akarta hinni, hogy a bölcs tanács a nagyságos királyi tanácsos úrtól származnék. De végre kurátor uram is minden egyszerűsége mellett oly értelmes kálomista magyar embernek látszott, — amilyenek átalában a mi jó kálvinistáink,ahol magokban laknak, — hogy lehetetlen volt az ostobaságot neki tálajdonitni. — Mink is ugy gondoltuk azt,okoskodék, kurátor uram — amint tekintetes uramnak tetszik mondani; de hát mit csináljon a szegény ember, mikor olyan nagy ur azt mondja, hogy muszáj? Az értelmes haszonbérlő aztán megtanította kurátor uramat, aki most öreg biró is, és presbyter uraimékat, hogy mit csináljanak. Ugy is tőnek, s a szegény zsidó korcsmáros majd ki ugrott a bőréből örömében, hogy már neki nem kell elmenni „elöljárónak." Eddig tart kedves nt. ur az érdekes história. A vége ugyan egy kicsivel hosszabb volna; de úgyis önként értetik. Én már csak azt nem tudom, hogy vájjon király ő felsége szokott-e attól a királyi tanácsos úrtól tanácsot kérdeni ? Mert én ugyan nem hiszem, hogy az valami bölcs tanácsot tudna adni akár miben is. Végül pedig ismételnem kell, hogy ez megtörtént tény, akármilyen hihetetlennek lássék. Három Csillag szereti ugyan a jó tréfát, de fillenteni nem szokott. Örömmel értesítem nt. urat, hogy a pesti ref. presbyterium a gimnáziumi tanárok fizetését április hónapjától kezdve 200 írtai felemelte, s egyúttal azt is kijelentette» hogy fizetésöket még igy sem tartja elegendőnek, hanem minél előbb, alkalmasint már a jövő iskolai évben még két-kétszáz frtal emeli. Az ilyen presbyterium aztán méltó azon tisztességre, hogy egy kitűnő tanintézetet kormányozzon ; de a pesti pap is megérdemli, hogy munkás élte jutalmául ilyen presbyterium környezze. Éljenek sokáig, s virágozzék a tanintézet védő szárnyaik alatt! A népnevelők pesti egylete mult vasárnap gyűlést tartott Zichy Antal tanfelügyelő elnöklete alatt, melyben küldöttséget nevezett ki a cultusminiszter úrhoz, hogy egy országos néptanítói gyűlés érdekében előterjesztést tegyen. Ugy látszik az ügy nem alszik el, s ne is aludjék. Próbáljuk meg ezt is, ha sokat nem is, de valamit csak használ. Aztán ilyen sem volt több nálunk. * * * A RÓMAI ZSINATRÓL. A Times megtudja a titkokat. A fegyelmi ügy a congregatióban. A francia császárhoz követ küldetik. Az ellenzéki püspökök meglepetnek, de magok sem bánják. nácskoznak, de nem végeznek. Azután a tárgyak és nyilvánult vélemények az illető szakbizottsághoz kerülnek, mely belátása szerint módosítja vagy meghagyja a javaslat eredeti szerkezetét, s e munkálat kerül az innepélyes gyűlés elé, hol csak végeznek, de nem tanácskoznak, azaz i a szerkezet fölött egyszerűen piacettel és non placet-tel szavaznak. Előbbi cikkem irása óta a fegyelmi ügyekkel foglalkozott a congregatio. Ugy látszik minden titoktartási intézkedés dacára is a T i m e s levelezője minden okmányt megküld az eredeti szövegben, a római udvar határtalan bosszúságára. Azt gondolni lehetett, hogy a százezer olvasóval és sok,sok aranynyal rendelkező lap egy püspököt is rendelkezése alá fog keritni Rómában. — A Times közléseinek részleteit mellőzve is kitűnik annyi, hogy a fegyelmi kérdéseknél mind a pápa, mind a püspökök igyekeznek egymás jogából minél többet magokhoz ragadni ; de a győzelem rendesen a curia javára dől el. A főszereplők az ellenzék részéről folyvást Dupanlo up és Strossmayer püspökök. Az utóbbi másfél óráig beszélt az egyház központosítása ellen, s beszéde nagy sensatiót keltett a pápa körében. A közelebbi innepélyes ülés febr. 2-ra volt kitűzve; de eredményéről csak a jövő számban tudósíthatjuk olvasóinkat. Különben folyvást az infallibilitás kérdése képezi a vita tárgyát. Az ellenzéki feliratot 150 püspök irta alá, mi a pápa előtt is elégnek látszott, hogy egy ravaszságáról híres jezsuitát, Lavigerie algíri érseket, a francia császárhoz küldjön abeli biztosításokkal, hogy a zsinat semmi roszat nem akar. Kíváncsi vagyok rá, a két ördög közül melyik főzi le a másikat ! A febr. 22-i ülésben váratlanul előterjesztették az infallibilisták feliratát A meglepetés egészen sikerült, az ellenzékieket készületlenül találta. Ezek még nem tudták feliratjokat benyújtani, s másnap, midőn akarták, a pápa nem fogadta el. Már most a curia azt fogja hirdetni, hogy az uj dogma ellenmondás nélkül ment keresztül. Sok beszéd helyett röviden kimondom, hogy én az egész elkésést tervszerűnek tartom. Mindig azt hittem, hogy az ellenzéki püspökök Rómában készített terv szerint demonstrálnak, s mikor a dogmát már meghatározták, azzal állanak elő a világnak, hogy nem akarták ugyan s rajtok nem is mult ; de az ellenkező történt, s most már, mint az egyház engedelmes fiai, kötelesek meghajolni és hinni. Roma locuta, causa finita. Hogy aztán az európai miveltebb katholikusok és államok eléggé megvakulnak-e a szemökbe hintett portól, az más kérdés. Anastasius. A római zsinattól még máig sem származott semmi bevégzett tény. Az idő a congregatiókkal telik el, hol ta-17