Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-02-06 / 6. szám

285 174, nem birnak előkészülni." Policy zürichi tanár, a vegytan terén tekintély, így szól (v. ö. Verhandlungen des Vereins Schweizer. Gymnasiallehrer 3. u. 4. oct. 1868. Aarau 1869. S. 11. f.) „Én saját tapasztalásom folytán csak azt mondhatom, hogy számos tanitványaim közt nem épen kis számmal voltak olyanok, kik gymnasiumokból jöttek s engem a polytechnikumon hallgattak a nélkül, hogy azelőtt vegytani oktatásban részesültek volna, s hogy azt találtam, miszerint az ilyenek csaknem kivétel nélkül elevenebb szellemmel hatottak be előadásaimba, mint az előbb reál- vagy ipariskolát végzett tanulók többsége. A vegytannak akadémiai magántanáraitól is általában azt hallom, hogy az oly jelöltekkel, kik az ő előadásaikat és vegymöhelyeiket a vegytan megelőző tauulása nélkül látogatták, mindig jó eredményre jutottak, hacsak az illetők egyáltalában hanyagok nem valának." És Rouland a fölebb emiitett azon tapasztalatok alapján, melyek a szakszerű bifurcatio előkészitése fölött szereztettek, következőleg ir Napoleon császárhoz .1868. aug. 23-diki jelentésében : „L e médecin dóit étre avant tout préparé áíapprentissage scientifique pour une instruction littéraire complete. En négligeant les humanitás ilnég lige un élé ment indispensable pour-1 u i. De mellőzzük az egyetemet. Ha az intézet céljait mindentől eltekintve vizsgáljuk is, világosan kitűnik, hogy a trifurcatio dacára is, mily sok tekintetben hátra maradnak azok a mögött, mit közönséges gymnasiumok megtesznek. Alatinban a nyelvtani oktatás a IV. osztálylyal megsziinii ; onnan kezdve a hetenkénti 6 tanórából csupán 2 van nyelvtani ismétlésekre és irálygyakorlatokra számítva, 4 pedig olvasmányokra; a lyceumban a hetenkénti 5 órából 4 olvasmányokra s egy irálygyakorlatra. Ezen statisztikai tények az avatottra nézve eléggé beszélők, hogy a bővebb tárgyalást, mint szükségtelent, mellőzzük. Csupán annyi legyen még megjegyezve, hogy a latin tanórák összes száma 2-vel még kevesebb, mint a porosz első rendii reáliskoláké. Az olvasmányokul kitűzött auctorok nevei — Cicero, Tacitus, Horatius, Paultus és Terentius — nem fognak elámíthatni. — A görögben nem juthatnak el Sophokles, s a prózát illetőleg Demosthenes vagy Isokrates olvasásáig. De Homérosz, Hérodotosz és Plato csak mégis föl van véve. Ez nemcsak valami, hanem bizonyára már valami enilitést érdemlő. Minden bizonnyal. De hát, mig egy hallatlan tehetségű ifjúság s egy csudálatos hatású módszer nincs kimutatva, lehet-e ily célokat általában említeni, ha semmi más alap nincs a továbbépítésre, mint a hetenkénti 6 ó r á j u egyévi nyelvtani tanfolyam ? Ha az egyszer megállapított tanterv örömére az olvasmány csakugyan e tanfolyamra következik, nem lehet be nem látni, mily kiábrándulások vagy mily Önámitások mellett eshetik ez meg. Freindféle előkészítés mellett fognak talán fordíthatni, de nem olvashatni. — Földrajz és történelem tetemesen hátra maradnak. Csak a mennyiség- és természettan tesznek kivételt. Már külsőleg, nagyobb terjedelme által épen ugy föltűnik az ezen szakok számára kijelölt tanmenet, valamint tartalma szerint megnyerő az; de a jó benne nem uj (Thun-féle tanszervezetből van az átvéve, mint becses alkatrész,) és az uj, nem jó (pl. az életbiztosítás és a biztosító ügy általában). Azonban a törekvés még a természettudományi irányban is legfölebb a gömbháromszögtannal megy tul a jó észak- német gymnasiumok tevékenységén; felsőbb egyenleteket s elemző mértant tényleg ezek is tanítanak sok tekintetben, habár e célok a tantervekben nincsenek is kitüntetve. E helyett azonban kapnak a lyceumi osztályok hetenként 3—5 órán bölcsészetet, és pedig lélek tant, alaki és alkalmazott logikát, bölcsészeti encyclopaediát, szépészetet, bölcsészettörténetet (a francia lyceumok Classede Philosophi e-jában is van lélektan, logika, metaphysika és ethika) és a jogi irányban még ezekhez erkölcs- és észjogtant. — Mily bősége a tantárgyaknak, melyek csaknem egyetemileg adathatnak elő, tehát szenvedőleges hallgatókat kívánnak és a tanárnak s tanítványnak nem is engednek együttes munkálkodást ! Mily vigasztalan kilátás az arra, hogy az ifjú kedélyek meg nem értett tanok fölhalmozása által fognak megzsibbasztatni. Közlő fölteszi ugyan, hogy nem magoknak azon tudományoknak, melyeknek nevével fölebb a bölcseleti tantárgyak jelezvék, kellene in extenso előadatniok, de már magában a legfontosabb alapelveknek gyermekek számára előadni akarása is képtelenség. Mily élőbbén nyert ismeretekből fognak kiindulni oly tanulóknál, kik a jogi és természeti irányban soha Platót, soha Cicerónak egyetlen bölcsészeti munkáját nem olvasák? Hol van 16 éves fiuknál a belátás és itélő tehetség érettsége,hol a politikai tapasztaltság, hol a tudás, melynek alapján bölcsészettel foglalkozzanak? Hogyan lesz lehető fejletlen lelkek előtt, melyek még nagyon szabálytalanul gondolkoznak, magyarázgatni azon viszonyokat, melyekben a gondolatok egymással állanak. Aztán vájjon kívül állnak-e a jelzett térek a rendszereknek még égő vitáján? A tanítványoknak mely képessége fog fokoztatni a bölcsészetben való oktatás által? Nem kevésbé lesz nyomasztó a holt emlékezeti lomok terhe a természettudományi irány külön szakaiban. Ott hetenkénti 2 ó r á n tanulják az egész görög alaktant a terminológia kedve é r t. Ez nyomorult hitványság és hiu szemfényvesztés ! Az alaktan igazi tanításáról, melyre egyebütt 3 éven át hetenkénti 6 órát fordítanak, távo Írói sem lehet szó. Át fognak futni az alaktanon, a tanulók fognak olvasni, de csak részben folyólag iini tanulni; az alakok betanítása a kedvező véletlenre lesz bízva s aztán átmennek az orvosi és természettudományok termiuologiájára. (Talán valamely idegen szavak tárát fogják alapiu