Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-18 / 50. szám

1571 16t S litikai ujabb fejlődését, a kort mozgató eszmék történetét előnkbe tárja. Midőn Gyulai ily dicséretekkel halmozza el e két tanulmányt, s midőn a második kötetben foglalt tanulmányokról is hasonló elismeréssel nyilatkozik, mi oly kitűnő iró és kritikus Ítéletét, mint Gyulai Pál, kész pénz gyanánt fogadhatjuk, s azt hiszem nem követünk el lelkiismeretlen dolgot, ha csupán az ő Ítélete folytán, Kemény Zsigmond tanulmányait a közönségnek ajánlani bátorkodunk. Magyar költők élete. Toldy Ferenctől. Első kötet. Mindkét kötet ára 3 forint, 60 krajcár. Toldy Ferenc ily cimti munkájában a magyar köl­tők azon életrajzai vannak összeállítva, melyek részint irodalmi kézikönyvében és irodalom történeti olvasóköny­vében az illető írók jelemzésére kiválasztott mutatvá­nyokhoz bevezetésül szolgálnak, részint más munkákban voltak elszórva, részint végre, s nem kis számmal, egye­nesen a jelen szerkezet szükséges kiegészítésére készültek. Ami ez életrajzok közül főleg a jelen század költőinek életrajzait becsessé teszi, az azon körülmény, hogy Toldy amaz irók legnagyobb részével személyes ismeretségben és levelezésben állván, saját magának volt alkalma fej­lődésük menetével, gondolkodásukkal, nézetekkel meg­ismerkedni, s igy módjában volt a történeti holt ada­toknak életet kölcsönözni, s jobb megértésükre nem rit­kán kulcsot nyújtani. A nagy becsű munka tartalma ellen ha lehet kifogásunk, az csak az, hogy némely he­lyen szerző az irályra nem fordított elegendő gondot, pl. a 113-ik lapon, Balassa életrajzában, hol egy alig megemészthető, „ki" és „mely"-lyel agyonhalmazott con­stuctio éktelenkedik. Egyébként mondanunk sem kell, hogy a kitűnő szerzőnek ugy ezen, mint „összegyűjtött munkáidnak eddig megjelent kötetei irodalmunknak va­lóságos nyereménye. L e v e 1 e k. Száműzetésében irta Sze­mere Bertalan. Ära 2 forint. Szemere 1849—1862-ig írott leveleiben hazánk ak­kori szomorú állapotának hű képét nyerjük, minek foly­tán e levelek kiadása által különösen a történetírók nagy kincs birtokába jutottak. Ezzel azonban korántsem azt akarjuk mondani, hogy ama gyűjtemény kizárólag csak a történészeknek kincs, s nekünk és a közönségnek nem az ; mert, ha félrevezetők jpiem akarunk lenni, be kell Vallanunk, miszerint Szemere levelei ránk és a kö­zönségre nézve is ép oly nagybecstiek, mint a történé­szekre nézve, csakhogy még mi csak gyönyörködünk azok -ban, addig az utóbbiak fel is használják, hogy ugy szól­junk : értékesitik. Ajánlanunk e munkát — ugy hiszem — szintén fölösleges. Tompa összegyűjtött költeményei. Kiadták barátakArany János, Gyulai Pál, Lévay Józsefés Szász Károly. III. IV. és V. k ö t e t. Ráth e munkát a költő özvegyétől tudvalezöleg drága pénzen vette meg, azon reményben, hojy mint a magyar közönség egyik legnagyobb és legkedvencebb költőjének munkája nagy keletnek fog örvendeni, s a belé fektetett tőkét ha nem is kétszerezi meg, de leg­alább behozza. Fájdalom azonban, Ráth e reményében csalátkozott, legalább a munka eddigi keletéből követ­keztetve. Mi és laptársaink nem szűnünk ugyan meg a derék kiadót biztatni, hogy most már a munka teljesen megjelenvén, jobban is fog kelni, s a közönségnek sem győzzük eléggé ajánlani (sajnos, hogy Tompa művei ajánlásra szorulnak) e kitűnő költeményeket ; de mindez nem használ, ha az irodalom pártolói mégsem nyitják meg erszényüket, Most ismét föhivjuk olvasóink figyelmét Tompa költeményeire, azon óhajjal, vajha ez ismételt fölhívásunk végre valahára viszhangra találna ! A „Figyelő." Irodalmi és szépművé­szet i h e t i 1 a p. Szerkesztő: Szana Ta­más. Kiadja: Aigner Lajos. A sok ephemer szépirodalmi lap közt szinte jól esik az embernek egy olyannak megjelenéséről érte­sülni, mely hogy hosszuéletti és maradandó becsű leend, erről a szerkesztő ügyessége, s annak jó hírneve, a jeles munkatársak és a kiadó áldozatkészsége egyiránt kezeskednek. A cél, melyet a január­tól hetenkint megjelendő lap maga elé tűzött, az, hogy közművelődési érdekeinket minden iráuyban fölkarolva, előhaladásunknak ugy a tudomány, mint az irodalom és művészetek terén hű tükre legyen, s röviden mindazon mozgalmakról értesítse az olvasót, melyek a nemesebb szel­lemeket hazánk határain belül és kivül foglalkoztatják. Ily szép, ily nemes célt tűzvén ki az említett lap maga elé, az irodalom pártolói bizonyára rajta lesznek, hogy ez egyetlen folyóirat, mely tudományos, irodalmi és szép­művészeti érdekeink képviselése céljából indult meg, s erre leginkább hivatva van, — el ne bukjék. Hogy a „Fi­gyelő" meg fogja érdemelni a pártolást, ezt a mutat­ványkép megjelent első szám tartalma hinnünk engedi. Az első számban ugyanis a következő cikkek jelen­tek meg. Törekvésünk, Szana Tamástól. A magyar iro­dalom ébredése 1849. után, P. Szathmáry Károlytól. Mach­dunkuli, Vámbéry Ármintól. Bauer őrnagy hagyomá­nyai 1848- és 49-ből, Vadnay Károlytól. Angol iroda­lom, Ábrányi Emiltől. Lapszemle. Tárca; Pomára Ileine­töl, fordította Szász Károly. Egy szó a halál után, rajz, Beöthy Zsolttól. Irodalom. Szinliáz. — A mi a lap kiállítását illeti, az a kiadónak valóban becsületére vá­lik. Végül még csak azt kell megemlítenünk, hogy a „Figyelő" előfizetési ára egész évre 8 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom