Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-18 / 50. szám

1567 1604t erény... Akkor lesz az, hogy az erős megalázza magát saz „Elsőklesznekutolsókká, akkor lesz az}

hogy a bocsánat hevíti a lelkeket s lefegyverzi a viaskodni kész elleneket, elnézi a tévedést, elhallgatja a megbántást, akkor lesz az, hogy az ember nem itél szeretetlenül s elismerve ön gyengeségét nem bátor követ vetni a bűnös nőre, — ekkor lesz az, hogy a lélekismeret kormányozza az emberek tetteit. Azok, kik igy gongolkoznak, képeznek egy láthatlan testületet, bár hol lakjanak, bár mely felekezet tagjai legyenek is, ők szellem testvérek, evangyéliom barátai. Ők a régi által nem köttetve, az uj elv által lelkesülnek. Zászlójuk a tiszta evangyeliom, jelige a szeretet. Ök megismerik egymást az evangéliumi életről. Lehet, hogy kevesen lesznek egyelőre, de Jézus közöttük lesz, mert ő ezt megígérte. Valóban, hol ily nemes irányú emberek gyűlnek egybe, velők van az isten lelke, velők van a menny. Az evangyéliom barátok testvérei mindenkinek. Nem üldöznek mást hitelveiért. Ő miattok, hidjen más mit akai, abban szdbado mehet. Valamint őket nem vezérli más mint az evangyéliom szelleme, ugy ők is teljes szabadsággal engednek menni másokat. Ezen uj evang. szövetségbe hivunk mindenkit a szeretet hangján. Jöjjön épülni, nemesülni, istenülni. Jöjjön szeretni az atyát s követni a fiút felséges elveiben. Az evang. barátok között látni fogja az isteni felséget a maga jóságában, irgalmában, látni fogja a legáthatóbb szeretetet; itt, hallani fog igazságot, látni fog világosságot, ott nincs kétkedés, nincs megütközés. Nekünk testvérünk, elvtársunk minden, ki nemesen érez és jót cselekszik, elvtársunk ki jó emberbarát, jó hazafi, jó szüle, jó fiu, mert bizonyos, hogy az emberbarát elvei egyek az evang. szellemével. Jézus nem tanított mást, mint örök igazságokat, azon boldogító elvek örökké ujjak, soha el nem avulnak. Bizonyos ó elmondhatá „ég és föld elmúlnak, deazénbeszédem megmaradnak?" Isteni beszéd, mely égből szállt alá, boldogítani a világot. Mélyebben, lelkesebben nem lehet szeretni mint Jézus szeretett Ő feláldozta magát. Áldozzon az ember is régi szokásából, elveiből, tanulmányaiból, hogy megismerje igazán a Krisztust. Az evang. barátok köre nem feltételezi, hogy élhagyja ősei felekezetét, hisz lehet minden jó keresztyéa, ki jót cselekszik, bármely vallás és felekezet tagja legyen is. El az óval, vegyük fel az ujat, hogy lássunk uj eget és földet. Szekeres Mihály ref. lelkész. A Gusztáv-Adolí egylet 18080 évi tudósiíváiiya Az említett egylet, — mely különösen az osztrákmagyar monarchia szegényebb sorsú protestáns gyülekezeteit évenként oly tetemes összeggel segélyezi,—1868/9-iki Dr. Fricke Gr. a központi bizottmány titkárja által szerkesztett tudósitványát beküldvén lapunkhoz, kötelességünknek tartjuk azt röviden olvasóinkkal megismertetni, annyival is inkább, mert meg vagyunk róla győződve, hogy ez egylet működését minden igaz protestáns szereti figyelemmel kisérni. Miután azonban bennünket magyarokat, leginkább saját egyházaink érdekelnek: a Gusztáv-Adolf egylet tudósítványából főleg a mi egyházainkra vonatkozó részeket teendjük itt közé. „A háború még tart, — irja Fricke ur, — midőn tudósitványunkat kibocsátjuk. Stettinbe hirdetett, 25-ik nagy gyűlésünkről, melynek aug. 23-25-én kellett volna megtartatnia, s melynek tárgysorozata meg volt állapítva és szét is küldetett, s a rendezőbizottmány előzékeny szívessége folytán a gyűlés helye is készen volt már a vendégek befogadására, — jul 18-kán le kellett mondanunk. Jul. 16-kától fogva bizonyos háború állt előttünk, mely az egész nemzet gondolkozását igénybe vette." A háború miatt tehát elmaradt a gyűlés, minek következtében az egylet, évi sáfárkodásáról élőszó helyett Írásban kénytelen számot adni. Az egylet 1868/9-ben 183,027 tallér, 10 garas és 7 pfenningnyi összeget fordított segélyzésre, mely öszszegből Erdélyben 40 község, 4225 tallér, 20 garas és 5 pfenninggel, Horváthországban 1 község, 214 tallér, 15 garassal, Slavoniában 4 község, 710 tallér, 17 garassal és Magyarországban 53 község, 8346 talér, 21 garas és 5 pfenninggel segélyeztetett. Ezután a tudósításban azon községek nevei közöltetnek, melyek az egylet segélyezése mellett a mult évben templomot, iskolát stb. építtettek. 1869-ben a titkár tudomására 44 templom» kápolna és imaház szenteltetett föl. M a g y a rországon: Stola szeptemberben fejezte be templomocskája építését; Sajó-Kaza imaháza csak ez évi decz. 19-én készült el, holott terv szerint már 1868 őszén föl kellett volna azt szentelni; Sámsonháza temploma 1870 okt. 9-én fejeztetett be; Mármaros-Szigeté még belől nincs fölszerelve, de 1870 aprilisben már maga az épület készen volt; Szerdahelyé fölépült; Betzdorfé 1870 nyarán szenteltetett föl ; Kralowa, Cacow, Brezowa, Caernye és Mogyorósd helységek évekkel ezelőtt hozzáfogtak templomaik építéséhez, de pénz hiányában nem képesek azoka t