Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-11 / 49. szám

1550 1604t nek sincs véges célja. Mindkettő az istenit törekszik érvényre juttatni az emberben. Köztök tehát oly benső rokonság létesült, hogy egyik sem tagadhatja meg a másikat anélkül, hogy önmagát meg ne hazudtolná. Hogy a magyar törvényhozás a — népiskola Uörvény által a vallásos képzést ki akarná zárni a nevelésből s arra törekednék, a mit Révész Imre állit, hogy a nevelést „az istenröli hitneK és a vallásnak vezérlő és átható befolyása alól emancipálja," ezt nem lehet bebizonyítani. Még föltevésnek is sok ez. A törvényhozók, kik magok is szülök, vájjon akarhatnak-e ily irányban hatni saját gyermekeik lelkéra, akarhatják-e az egész jövendőt megfosztani szellemi élete alapjától, vezérétől és legfőbb kincsétől a vallástól ? Ilyesmit még ha akarnának sem tudnának kivinni, mert a magyar nevelők közt ép az a keresztyén human szellem uralkodik, melyről az imént szóitam. Olvassuk meg akármelyik szakközlönyüket, mindenikben oly fontosnak tekintik ők a vallás-erkölcsi képzést, hogy az egész nevelői inüködésöket áthatja és vezéreli. A modern nevelési elveket nem vallási, hanem felekezeti érdekből, s mindenek előtt a felekezeti váltanok és speciális szellem szempontjából lehet megtámadni, s hogy csakugyan innen is jön a támadás, bárki egy pillanat alatt megláthatja, ha azon álláspontra néz, hol ezen támadok helyet foglalnak, mely nem egyéb, mint a felekezeti ultráké. Midőn a nevelők s az államfái fiak a confessiónak mint alaki elválasztó elemnek érvényét nem ismerik el többé a pädagogikaban: ugy azok azzal a taktikával élnek, hogy a vallást a confessióval azonosítják s igy kiáltanak fel : „Megvan támadva a vallás s az istentelensé van proclamálva." És minő okoknál fogva akarják népszerütieniteni az ezen elven alapuló iskolai rendszert? Mint egy előbbi fejezetben látjuk, mondják, hogy az hitközönyösségre és vallástalanságra vezet. Tessék ezt bebizonyítani. Mert mind addig, mig ezt példák s statistikai adatok alapján nem teszik, állitmányok a ráfogás ködéből ki nem emelkedhetík. Vajha nálunk magyar protestánsoknál csak azon fokon állna vallásosság melegsége, mint Hollandiáoan és EAmerikában ama rendszer ős hónaiban ! A góthai seminariumnak, mely köztudomás szerint oly államé, 'hol az egyháznak mint ilyennek semmi közvetlen befolyása sincs a tanügyre, 1865/6-diki programmjában megolvashatni, hogy ezen intézet is első feladatául tűzi maga elébe ,,a vallás ápolását", s ebez képest a növendékek heti tanulásaikat rendes áhítatos órákkal nyitják meg, a vallási oktatás tanmódjaiban képesit.etnek, még pedig oly vezérfonal szerint, melyhez hasonló jelleségiit az orthodox confessionalisták még nem igen állítottak elő. Ugyanezen államban legközelebb oly olvasókönyvet vittek be a népiskolákba, meiyetnem a vallásos irány hiányáért, de ellenkezőleg bigoítismusáért rónak meg némelyek (Jessen F. Paed. Blätter. Bécs. 1870, 18. sz.) Révész Imre a magyar népisk. törvény elleni táborozásában természetesen sokszor és sokkat beszél a községi iskolák ellen, a mennyiben azt minden lehető alkalommal ócsárolja, másfelől pedig keveset, nemcsak egyes állitmányai mivoltánál fogva, hanem azért is, mert érvei imitt-amott szétszórva adatván elő, külön-külön nem szülik azt a hatást, a mire együtt számithattak volna. Mi ezt a hiányt helyre akarjuk hozni s az érveket teljes számában összegyűjtve ime sorban felállítjuk. Hadd következzenek az ő erejök szerint. a.) A „vegyes iskolák" II. József alatt sem tetszettek őseinknek, tehát a községi iskolák most som nekünk va-1 ó k csakhogy ama „vegyes iskolák" és a mostani községi iskolák közt, valamint ama kor és a mi időnk közt egy kis különbség vagyon, melyet a tudós szerző nem egészen fejt ki, melyről azonban mi inár fentebb láttunk. b.) A községi iskola a külföldi államokban nincs többségben. — Valóban nincs, de mi következik ebből? Kulturai reform-kérdéseknél képtelenség, és nem is szoktak arra nézni, hogy az államok többsége felkarolja-e vagy sem azokat, annál kevésbé, mert az igazság értéke nem függ attól, hányan vannak mellette és ellene ? Különösen mi magyarok a népisk. kérdésben nem várakozhattunk addig, mig az egész világ felibünk kerekedik. Egyébként a külföldi államok iskolaügyére egy külön fejezetben még visszatérünk. c.)Aközségi iskola községi és államisegélyt nyer, a felekezeti pedig nem, minek folytán ez am aval nem képes versenyezni, (kivéve, ha róm. katholikus). Ugy hisszük, hogy ha a versenyben a községi iskola győz, cz auuak nem válik hátrányára és kisebbségére. Hanem a szegény felekezeti iskola? Ennek szomorú sors jutott, Révész ur szerint eanek a. község alapítványokat, „adó behajtásokat" stb. nem tesz, épületeihez „nem szabad a községnek csak egy darab téglát sem adni1,4

, ha pénz segélyt kérnek az államtól hiányaik fedezésére, erre a válasz törvény szerint az, hogy az iskola bezárattatik, megsemmisíttetik. Valóban ezek alkalmas beszédek a teljesen tudatlanok félreveze -tésére.Az igaz, hogy a törvény nem kívánja a felekezetiség válaszfalait erősíteni már a gyermeki korban, s nem kívánja a nevelést továbbra is felekezeti vezérlet és kezelés alatt hagyni s annálfogva előnyt ád a községi népiskoláknak: nagy bölcs les z az, a ki képes lesz benne kimutatni azt a §-t, mely szerint a hiányos és segélyt kérő felekezeti iskola „bezárattatik"? valamint tudja azt mindenki, aki egy kicsinyt a tárgygyal ismerős, hogy a községek cmk nem |mindenütt segitik most is részint segélypénzekkel, részint építkezési anyagokkal, részint, sez mindennapi eset „adóbehajtásokkal" a felekezeti iskolákat, s a mi különösebb, 99*