Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-12-04 / 48. szám

1518 1604t háborúság lenne, Tizet hozatván, megraosáaz ö kezeit a közönség előtt, se z t mondván: Ártatlan vagyok én ez igaz embernek vérétől. Ezen textust a pá­pára és az olasz királyra alkalmazva a legtisztábban fel dolgozta, ő kész elhinni, jegyezte meg a szónok, hogy a király derék ember, nagylelkű és a szegények és szű­kölködők irányában adakozó és a katholikus vallásnak jó hive, annyiban, amennyiben azt tettei és eljárásai­ból feltétezheti az ember neki nem volt szándéka a pá­pát világi hatalmától megfosztani, de nagy lármát csi­náltak, és ő engedett a tömeg kiáltásainak, és megmosá kezeit. De a pápa, hogy megkímélje a vérontást, az el­lenséget bebocsátá városába, és bős seregét, mely mint Krisztus apostolai nem pénzért, hanem szeretetből szol­gálták, feloszlatta, és szabadságát elvesztette, mert a lelkiismeretlen zsoldosok, ádáz vérengzők, zsarnokura­lom alá vetették. Mindazonáltal azonban a római kérdés még nincs megoldva. Ellenkezőleg most kezd feltűnni, és most is, mint már annyiszor kemény bűnhődés és visszatorlás fogja érni mindazokat, kik az egyházra felemelték ke­zöket. (F. J.) Münchenben is kihirdette F r e i s i n g érsek, a zsinatihatározatokat és pedig a papi lapban. Ez ellen több mivelt katholikus a következő tiltakozást irta alá: „A római főpapnak a vatikáni gyűlésen hozott ha­tározatai folytán régi katholikus vallásunkon lényeges változtatás történt. A mi régi vallásunk azt tanítja, hogy az egyház, azaz a pápa összhangzatban a püspö­kökkel, mint az apostolok utódaival, nem tévedhet a hit­tanokban és hogy csak a hittételeknek, melyek minden­kitől, mindég ée mindenütt" hiendők, egyetemes szabad zsinatokon morális közakarat folytán szabad dogmákul felállittatniok. A vatikáni gyűlés azonban a fentebb elő­sorolt határozatokban a püspökök kizárásával egyedül a pápának tulajdonítja csalhatatlanságot a hit és er­kölcstanban, és ezen tételt dogma gyanánt állítja fel, bár nyolcvan-nyolc bibornok ellene szavazott, száz kettő pedig nem vett részt a szavazásban; bár ezen tan ere­detétől kezdve, tizenhárom századig folytonosan a leg­különbözőbb ellenmondásokra talált az egyházban, és ezen oknál fogva zsinatilag tárgyalni nem is lehetett; bár 680-ban a Konstantinápolyi közzsinat ílonorius pá­pát, mint eretneket kiátkozta, a pápák a tizenharmadik századig megválasztatásukkor eretnek elődeikre ezen át­kot mindig megújították. Ezen tény ellenében tehát mellőzhetjük a számtalan bizonyítékot arra, hogy a va­tikáni gyűlés jogtalanságát kiderítsük, és ezennel kinyi­latkoztatjuk: hogy mi a Romában 1870. Julius 18. felállított határozat törvéiyes­ségétnem ismerjük el, hogya mi régi katholikus hitünköz, melyben atyáink éltek és meghaltak, hívek maradunk, és minden történhető kis ér letre, hogy reánk uj tant erőszakoljanak, vagy minket az egyházból kiszorítsanak, activ és passiv ellentállást fogunk ki fejteni. KÜLÖNFÉLÉK­* A protestantizmus élethalálra harca ajczuí­tlsmus ellen Magyarországon." Ilyen cimü két köte­tesunkára hirdet előfizetést Ege vr ári Ödön. Felhí­vásában előadja müve tartalmát, mely a jelzett küzdelem minden nevezetesebb mozzanatát felöleli, s forrásul a bel és külföldi müveket ós okiratokat felhasználta. „Mind­ezekből ki fog derülni, hogy a spanyol titkos inquisitio egyedül látszatra volt borzasztóbb látványos autodaféja által, mert mig ott kiszemelt egyes vagyonosokat mág­lyára hurcoltak a barátok azért, hogy vagyonukat elzsák­mányolják, addig hazánkban valamennyi protestánst testi s lelki kínzással egyiránt gyötörték a gonoszság­ban határt nem ismerő jezsuitán;, sőt némely áldornagyok is a vérszopó spanyol barátokon is tul tettek. Jelen munka átolvasása utána protestáns égre emeit szemekkel hálát fog rebegni, hogy a sötétség korszaka eltűnt s nincs többé vallásüldőzés, valamint más vallású olvasó részvéttel s elismeréssel szoritandja keblére protestáns testvérét, hogy ennyi szenvedés közepett lelki meggyőződéséhez hü maradt," Szerző megemlíti, hogy Ő katholikus nehogy valaki művének irányát félremagyarázza, „mely egyedül a részrehajlatlan történelem tiszta s hü ki onata." A munka január elején, két terjedelmes kötetben fog megjelenni. Előfizetési ára 2 frt, melyből előlege­sen csak 1 frt, küldendő be, szerzőhöz (Pest, nyár utca 26 sz.) Minden bét gyűjtött példány után egy tisztelet példány jár. — A munka könyvárusi uton nem lesz kapható. Részünkről örülhetünk, hogy kath. atyánkfiai között is találkoznak már, kik azon szomorú idők tör­ténetét hamisítatlanul akarják megírni. Hazánk törté­netírása még tartozik nekünk az igazságszolgáltatással. — Egervári ur müvét olvasóink pártolásába ajánljuk. * „Vezérkönyv Fröbel foglalkoztató eszközei használatához" cimü munkát irt S z a b ó E n d r e, a kisdedóvókat képző intézet igazgatója. Ezen — számos ábrákkal ellátott könyv Fröbel fejlesztő rendszere alap­elveinek megismertetése mellett — az e rendszer által meghatározott foglalkozások alkalmazásmódját tüzetesen, könnyen érthetőleg és egészen gyakorlati irányban tag­lalaudja s mint ilyen a nevelők, tanitók s az anyák kezében nélkülözhetlen segédköny leend A könyv már sajtó alatt van s 10—12 nagy nyolcadrét iven, több száz kőnyomatu ábrával ellátva, finom papíron, diszes kiállításban 1871-ik évi február hóban jelenik meg. Egy példány ára csak mintegy 3 frt. 50 kr. lesz. Hasonló német nyelven irott művek legalább is 5—9 frtba ke­rül nek. Petrik Géza kiadó ur tiz megrendelt 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom